Növekedett a munkahelyi stressz Romániában

A válság esztendei nem csak a munkahelyek elvesztésével, az életszínvonal visszaesésével jártak: lélektanilag is hatást gyakoroltak az emberekre. A január óta elvégzett közvélemény-kutatások szerint a munkahelyen eltöltött órák az eddiginél is nagyobb stressszhatással járnak az alkalmazottakra.

A romániai alkalmazottak közel 90 százaléka „munkahelyi erőszak” áldozatának érzi magát. Az erőszakkal a beosztottak rendszerint a főnöküket vádolták meg. Mindez demoralizáló hatáshoz vezet, és nem csupán a munkahelyi erőszak áldozatát vált alkalmazott, hanem a teljes csapat teljesítőképességének visszaesésével jár.

A munkahelyi feszültségek következtében jelentősen megnőtt a munkahelyi megbetegedések száma. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a munkahelyi megbetegedések egyébként évente több mint kétmillió ember életét követelik világszerte – több áldozatot szednek, mint a munkabalesetek. Ugyanakkor évente további 160 millió ember betegszik meg a munkahelyi strassz és feszültségek miatt. A 2010-ben szakmai megbetegedésként elismert pszichológiai trauma, csont- és izomrendszeri megbetegedések az utóbbi időben egyre gyakrabban fordulnak elő.

A vállalatok vezetőinek mindezért tartózkodniuk kell a munkatársak – kollégák előtti megleckéztetésének szánt – nyilvános megaláztatásától, hiszen az csupán feszültségeket szülhet és a munkateljesítmény visszaesésével járhat. A foglalkoztatottak 10 százaléka pánikbeteggé vált, amikor főnökük idegenek előtt megszidta őket, egyharmada pedig munkahelyi szorongásra panaszkodik.

Mindez komoly kihatással volt az alkalmazottak egészségi állapotára is. A munkahelyi feszültségek következtében egyébként teljes mértékben eltűnt a diplomácia a főnök és az alkalmazottak, illetve az alkalmazottak közötti kommunikációból. Többen az alkalmazottak közötti konfliktusok által kiváltott stresszre is panaszkodnak, ami szorongást vált ki belőlük.

A válság felkészületlenül érte a vállalatok vezetőit is, akiknek nem sikerült megfelelő módon viszonyulniuk az alkalmazottakhoz. A közvélemény-kutatások szerint rendszerint túl sokat vártak el beosztottjaiktól, a többletmunkát nem díjazták kellőképpen, az alkalmazottakat nem motiválták kellőképpen annak érdekében, hogy nagyobb energiával vessék bele magukat a munkába, hogy eleget tegyenek megnövekedett feladataiknak.

Gazdasági szakemberek szerint a munkahelyi stressz nem csupán az alkalmazottakat érinti, de negatív hatással van magára a vállalatra is, hiszen munkatársai képtelenek tudásuknak és munkabírásoknak megfelelően teljesíteni, a megsűrűsödő betegszabadságok növelik a vállalati költségeket.

A legtöbben úgy érzik, feletteseik kihasználják helyzetüket, megalázzák őket, de sok esetben ugyanezt érzik kollégáikkal szemben is. Ez az oka annak, hogy nem csak képtelen többet dolgozni, de teljesítőképességük még vissza is esik.

Az alkalmazottak ugyanakkor munkahelyük elveszítésétől is féltek – mindez megmagyarázza szorongásérzetüket. A Revista de drept social egyik felmérése szerint a megkérdezettek 54 százaléka panaszkodik lélektani nyomásra. Csaknem egyharmaduk nincs tisztában azzal, van-e munkahelyük belső szabályzatában rendelkezés a munkahelyi erőszak megakadályozására, 37 százalék azonban úgy véli, ilyenfajta szabályozás létezik, ám a főnökök nem alkalmazzák, a beosztottaknak pedig nincs bátorságuk emiatt panaszt tenni. A megkérdezettek 55 százaléka a stressz okát az ügyfelekkel való kapcsolattal magyarázta.

Egyes szociológusok szerint a kisvállalatok alkalmazottjai gyakrabban kerülnek ellentmondásba az ügyfelekkel, mint a nagyvállalatoké, utóbbiakat viszont gyakrabban éri sérelem a főnökök részéről, mint a kisvállalatok munkatársait.

A munkahelyi feszültségek, a stressz feloldását a mintacsoportok tagjainak átlagosan 70 százaléka a rugalmas munkaidő bevezetésében vagy az otthoni dolgozásban látta. Negyven százalékuk szerint ez utóbbi közelebb viszi őket a családjukhoz is, 70 százalék anyagi meggondolásokra hivatkozott, azzal érvelve, hogy ez kevesebbe kerül a munkáltatónak is, mint az „fix munkahely” fenntartása, 85 százalék szerint pedig mindez jócskán megnöveli a munkatermelékenységet is.

A munkahelyi stressz két irányban hathat: az aluszékonysághoz vezethet, vagy pedig éppen ellenkezőleg, álmatlansághoz. Mindkét esetben az alkalmazottak teljesítőképessége jelentősen visszaesik. A romániai alkalmazottak 63 százaléka szerint a ránehezedő stressz jelentősen megnőtt az utóbbi években, amihez hozzájárult meglehetősen törékeny anyagi helyzetük is.

A főnökök válságkezelő intézkedéseivel az alkalmazottak legnagyobb része nem ért egyet, vagy azokat legalább is nem tartja a legcélravezetőbbnek. A beosztottak döntő hányada állította, hogy rossznak találja a vállalat vezetési módszereit. Igen sokan – a megkérdezettek kétharmada – a főnökök egymásnak ellentmondó intézkedésire panaszkodtak, a megkérdezettek több mint kétharmada kifogásolta a vállalatvezetési koncepciót. A mintacsoport tagjainak több mint a fele úgy érzi, többet dolgoztatják a kelleténél, ráadásul a többletmunkát megnövekedett stresszfeltételek között végzi.

A multinacionális valamint az állami vállalatok dolgozói közül csaknem mindenki megnövekedett nyomásgyakorlásra panaszkodik, elsősorban az utóbbi években végrehajtott, rendszerint elbocsátásokkal járó struktúraváltoztatásokat hozva fel példaként.

Érdekes módon a román tulajdonban lévő magánvállalatoknál valamint a nem kormányzati szervek esetében az alkalmazottak elégedettebbek. Szerintük a stressz nem elviselhetetlen, különösebb munkakonfliktusok sem zavarják a tevékenységet.

Maszol.ro

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás