Mi áll a székely zászló körül kialakult román-magyar (mű)botrány mögött?

Pap Szilárd István | 2013. február 7., csütörtök

Elszabadult a diplomáciai pokol a Románia és Magyarország között. A forgatókönyv ugyanaz, mint korábban oly sokszor, épp csak az ürügy más. Jelen pillanatban a székely zászló kitűzésének már-már meghonosodott gyakorlata körül forrtak fel a kedélyek. Az eset felnagyítása most kétségkívül a román fél érdekeit szolgálja, a Ponta-kormány ugyanis elfedheti az elmúlt hetekben felgyülemlett problémáit, ugyanakkor a hamarosan esedékes régióátszervezés tekintetében is komoly pontokat szerezhet.

Szinte érthetetlen, hogy miért épp most szabadultak el a nacionalista indulatok a székely zászló kapcsán. A szimbólumot már évek óta használják a Hargita és Kovászna megyei közintézmények, erre bírósági felhatalmazásuk is van, a dolog azonban eddig sosem kavart ilyen nagy hullámokat. Ahhoz, hogy megértsük, miért épp most forrt így fel a hangulat, a politikai vezetők, román és magyar kormányerők háza táján kell keresgélnünk. Jelen pillanatban legfőképp a bukaresti kormány érdekében áll a helyzet túldimenzionálása, a magyarországi reakciók pedig csak rásegítenek erre a műbotrányra.

Kattintson és nézegessen képeket is!

A szikrát Kovászna megye új prefektusának vasárnap esti beiktatása adta, az esemény során az új megyei tisztviselő kérte a székely zászló teremből való eltávolítását. Az eset megértéséhez hozzátartozik, hogy a székelyföldi megyében már lassan egy éve zajlik egy szimbolikus állóháború a zászló körül, a korábbi prefektust is emiatt váltották le hivatalából. Mint arról már mi is beszámoltunk, egy-két nyilatkozattal a bukaresti politikum is beszállt a meccsbe, ám néhány ilyen félszájjal elejtett megnyilvánulás hozzátartozik a román közélet normális menetéhez.

A hét folyamán aztán Magyarország is csatlakozott, Németh Zsolt külügyi államtitkár úgy nyilatkozott, a román államigazgatás szimbolikus erőszakot követ el a székelység ellen a hónapok óta dúló zászlóháborúban. Az államtitkár, aki már korábban is állt román-magyar diplomáciai viharok sűrűjében, arra is buzdította az anyaországi önkormányzatokat, hogy szolidaritásuk jeléül ők is tűzzék ki a székely zászlót. Ennek a kérésnek néhány önkormányzat eleget is tett, azóta már a Felvidékre is átterjedt a gesztus.

Németh Zsolt keddi nyilatkozatait Victor Ponta román miniszterelnök egyenesen szemtelenségnek nevezte, és utasította külügyminiszterét, tegyen komoly intézkedéseket az ügyben. A román „tévékárciára” jellemző módon az események innentől a televízió képernyőin zajlottak. A Realitatea TV szerda este megszólaltatta Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét is, aki egy másik visszatérő szereplő az ilyen jellegű botrányokban. A jóhiszeműséggel távolról sem vádolható műsorvezetők kérdésére a nagykövet elmondta, hazája támogatja székely zászló ügyét, ha a székelyek is így akarják. Az autonómia kérdése is színre került, a magyar tisztviselő ezzel kapcsolatban is támogatólag nyilatkozott.

Victor Ponta megvédi a nemzetet.

Titus Corlătean román külügyminiszter megerősítette főnöke kijelentéseit, amelyek szerint nem hagyják magukat kioktatni Budapest által. Rámutatott arra is, hogy Füzes Oszkár beavatkozott Románia belügyeibe, s ezzel nemzetközi szokásjogot sértett, emiatt pedig kiutasítással fenyegette meg őt.  Egyedül Traian Băsescu államfő nem szólalt meg az ügyben, ő bölcsen kijelentette, államfőknek nem kell nagykövetkkel feleselgetniük. A magyar fél több kiigazító magyarázatot is adott, Németh Zsolt szerint Bukarest mindent félreértett, ő csak a Romániában hatályos törvények betartására buzdított, amelyek nem tiltják a kisebbségek vagy régiók zászlóinak kitűzését.

A kialakult helyzetről mind a sajtó, mind pedig a politikusok háborús szóhasználattal beszélnek, nemzeti közösségek egymásnak feszülését vizionálva. Tévedés lenne azonban kritika nélkül bedőlni a politikai retorikának. Rengeteg román közszereplő és médiaszemélyiség jelezte, túlzottnak és értelmetlennek tartják a Ponta-kormány reakcióját, a bukaresti írott sajtó több publicisztikája is hasonló véleménynek adott hangot, eloszlatva azt a téveszmét, hogy itt a román nemzet egésze állna szembe a magyarral.

Több újságíró és elemző is rámutatott arra, hogy a román szociálliberális kormány számára igen hasznos ennek a botránynak a túldimenzionálás. A Ziare.com oldalon megjelent írás a magyar kártyára úgy tekint mint a mindenkor bevethető elterelő hadműveletre. A portál szerint Ponta-kabinet arra használja a székely zászlót, hogy elterelje a figyelmet az év eleje óta megugrott inflációról és az Európai Bizottság által múlt héten megfogalmazott kritikákról egyaránt. Csütörtökön a parlament elfogadta a 2013-as költségvetést is, ez azonban nem tartalmazza a Szociálliberális Unió (USL) múlt év végi kampányígéreteit, sőt az előrevetített gazdaságélénkítő intézkedéseket sem.

Az USL régióátszervezési elképzelése
(Forrás: Transindex.ro)

Hasonló véleményen van Dan Tapalagă, a Hotnews.ro főszerkesztője is, aki azonban kitér a magyar kormány felelősségére is. Megrója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőit is, akik szerinte ugyancsak felugrottak a nacionalista szekérre.

Valódi tét: a régióátszervezés

Az elemzők azonban elfelejtik megemlíteni, hogy mi is a legnagyobb tétje a székely zászló körüli botránynak. Az egész hercehurca nem érthető igazán meg Románia 2013-ra tervezett közigazgatási reformjának figyelembe vétele nélkül. A kétharmados szociálliberális többség a jelenlegi megyei és országos közigazgatási szintek közé régiókat akar létrehozni, amelyek átvehetnék a központ rengeteg hatáskörét is. A kormánypártok között ádáz küzdelem folyik arról, hogyan is nézzenek ki a régiók, hol is legyenek a régióközpontok, és ki is irányítsa azokat. A különböző helyi bárók mind nagyobb előnyöket szeretnének kicsikarni a régiósításból, és ez akár a kormánykoalíció egységét is veszélyezteti.

A régiósítás automatikusan felveti Székelyföld kérdését is, amelynek az erdélyi magyar elitek különálló régió státuszát szeretnék elérni. Az erősen szűkös erőforrások és a rengeteg éhes helyi báró között a kormánynak nincs szüksége egy újabb követelőre, aki szintén igényt tart a területi erőforrások egy részére. A zászlóügy felfújása egyértelműen ellehetetleníti a Székelyföldről mint különálló régióról való párbeszédet, csökkenti a magyar vezetők követeléseit, és növeli a „nemzetvédő” kormány legitimitását is. Magyarán, a zászlóháború teljesen átrendezi a régióátszervezési vita paramétereit, csökkentve az RMDSZ érdekérvényesítő potenciálját és növelve a kormány mozgásterét.

Egy nemrégiben napvilágot látott felmérés szerint a román társadalom 48 százaléka kockázatnak tekinti a magyarok "etnikai szempontok szerinti elkülönítését", 47 százalék viszont nem. Ez azt jelenti, hogy a közvélemény eléggé kiegyensúlyozott ebben a témában, ezt az egyensúlyt boríthatja fel a mostani nacionalista (mű)botrány. Ezután ugyanis lehetetlen lesz észérvekkel és indulatok nélkül beszélni Székelyföld régióként való elismertetéséről. A román kormánynak sokkal könnyebb lesz így elhitetnie, hogy az erdélyi magyarok továbbra is Budapest köldökzsinórján lógva irredenta célokért dolgoznak. S amennyiben ez lesz a vita premisszája, kiindulópontja, úgy a párbeszéd automatikusan kudarcra van ítélve.

Ehhez a cikkhez 13 hosszászólás érkezett a régi felületen. Ide kattintva megtekintheti őket.

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, ugyanakkor a szerkesztőség fenntartja a jogot a nyíltan sértő, gyűlölködő, trágár ill. reklám tartalmú hozzászólások moderálására!
comments powered by Disqus

Az OTP SZÉP kártyások elégedettebbek munkáltatójukkal

Az október 23-i hosszúhétvége alatt mintegy 740 millió forintot használtak fel az OTP SZÉP kártya birtokosok.(x)