Mi áll a székely zászló körül kialakult román-magyar (mű)botrány mögött?

Elszabadult a diplomáciai pokol a Románia és Magyarország között. A forgatókönyv ugyanaz, mint korábban oly sokszor, épp csak az ürügy más. Jelen pillanatban a székely zászló kitűzésének már-már meghonosodott gyakorlata körül forrtak fel a kedélyek. Az eset felnagyítása most kétségkívül a román fél érdekeit szolgálja, a Ponta-kormány ugyanis elfedheti az elmúlt hetekben felgyülemlett problémáit, ugyanakkor a hamarosan esedékes régióátszervezés tekintetében is komoly pontokat szerezhet.

Szinte érthetetlen, hogy miért épp most szabadultak el a nacionalista indulatok a székely zászló kapcsán. A szimbólumot már évek óta használják a Hargita és Kovászna megyei közintézmények, erre bírósági felhatalmazásuk is van, a dolog azonban eddig sosem kavart ilyen nagy hullámokat. Ahhoz, hogy megértsük, miért épp most forrt így fel a hangulat, a politikai vezetők, román és magyar kormányerők háza táján kell keresgélnünk. Jelen pillanatban legfőképp a bukaresti kormány érdekében áll a helyzet túldimenzionálása, a magyarországi reakciók pedig csak rásegítenek erre a műbotrányra.

A szikrát Kovászna megye új prefektusának vasárnap esti beiktatása adta, az esemény során az új megyei tisztviselő kérte a székely zászló teremből való eltávolítását. Az eset megértéséhez hozzátartozik, hogy a székelyföldi megyében már lassan egy éve zajlik egy szimbolikus állóháború a zászló körül, a korábbi prefektust is emiatt váltották le hivatalából. Mint arról már mi is beszámoltunk, egy-két nyilatkozattal a bukaresti politikum is beszállt a meccsbe, ám néhány ilyen félszájjal elejtett megnyilvánulás hozzátartozik a román közélet normális menetéhez.

A hét folyamán aztán Magyarország is csatlakozott, Németh Zsolt külügyi államtitkár úgy nyilatkozott, a román államigazgatás szimbolikus erőszakot követ el a székelység ellen a hónapok óta dúló zászlóháborúban. Az államtitkár, aki már korábban is állt román-magyar diplomáciai viharok sűrűjében, arra is buzdította az anyaországi önkormányzatokat, hogy szolidaritásuk jeléül ők is tűzzék ki a székely zászlót. Ennek a kérésnek néhány önkormányzat eleget is tett, azóta már a Felvidékre is átterjedt a gesztus.

Németh Zsolt keddi nyilatkozatait Victor Ponta román miniszterelnök egyenesen szemtelenségnek nevezte, és utasította külügyminiszterét, tegyen komoly intézkedéseket az ügyben. A román „tévékárciára” jellemző módon az események innentől a televízió képernyőin zajlottak. A Realitatea TV szerda este megszólaltatta Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét is, aki egy másik visszatérő szereplő az ilyen jellegű botrányokban. A jóhiszeműséggel távolról sem vádolható műsorvezetők kérdésére a nagykövet elmondta, hazája támogatja székely zászló ügyét, ha a székelyek is így akarják. Az autonómia kérdése is színre került, a magyar tisztviselő ezzel kapcsolatban is támogatólag nyilatkozott.

Titus Corlătean román külügyminiszter megerősítette főnöke kijelentéseit, amelyek szerint nem hagyják magukat kioktatni Budapest által. Rámutatott arra is, hogy Füzes Oszkár beavatkozott Románia belügyeibe, s ezzel nemzetközi szokásjogot sértett, emiatt pedig kiutasítással fenyegette meg őt.  Egyedül Traian Băsescu államfő nem szólalt meg az ügyben, ő bölcsen kijelentette, államfőknek nem kell nagykövetkkel feleselgetniük. A magyar fél több kiigazító magyarázatot is adott, Németh Zsolt szerint Bukarest mindent félreértett, ő csak a Romániában hatályos törvények betartására buzdított, amelyek nem tiltják a kisebbségek vagy régiók zászlóinak kitűzését.

A kialakult helyzetről mind a sajtó, mind pedig a politikusok háborús szóhasználattal beszélnek, nemzeti közösségek egymásnak feszülését vizionálva. Tévedés lenne azonban kritika nélkül bedőlni a politikai retorikának. Rengeteg román közszereplő és médiaszemélyiség jelezte, túlzottnak és értelmetlennek tartják a Ponta-kormány reakcióját, a bukaresti írott sajtó több publicisztikája is hasonló véleménynek adott hangot, eloszlatva azt a téveszmét, hogy itt a román nemzet egésze állna szembe a magyarral.

Több újságíró és elemző is rámutatott arra, hogy a román szociálliberális kormány számára igen hasznos ennek a botránynak a túldimenzionálás. A Ziare.com oldalon megjelent írás a magyar kártyára úgy tekint mint a mindenkor bevethető elterelő hadműveletre. A portál szerint Ponta-kabinet arra használja a székely zászlót, hogy elterelje a figyelmet az év eleje óta megugrott inflációról és az Európai Bizottság által múlt héten megfogalmazott kritikákról egyaránt. Csütörtökön a parlament elfogadta a 2013-as költségvetést is, ez azonban nem tartalmazza a Szociálliberális Unió (USL) múlt év végi kampányígéreteit, sőt az előrevetített gazdaságélénkítő intézkedéseket sem.

Hasonló véleményen van Dan Tapalagă, a Hotnews.ro főszerkesztője is, aki azonban kitér a magyar kormány felelősségére is. Megrója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőit is, akik szerinte ugyancsak felugrottak a nacionalista szekérre.

Valódi tét: a régióátszervezés

Az elemzők azonban elfelejtik megemlíteni, hogy mi is a legnagyobb tétje a székely zászló körüli botránynak. Az egész hercehurca nem érthető igazán meg Románia 2013-ra tervezett közigazgatási reformjának figyelembe vétele nélkül. A kétharmados szociálliberális többség a jelenlegi megyei és országos közigazgatási szintek közé régiókat akar létrehozni, amelyek átvehetnék a központ rengeteg hatáskörét is. A kormánypártok között ádáz küzdelem folyik arról, hogyan is nézzenek ki a régiók, hol is legyenek a régióközpontok, és ki is irányítsa azokat. A különböző helyi bárók mind nagyobb előnyöket szeretnének kicsikarni a régiósításból, és ez akár a kormánykoalíció egységét is veszélyezteti.

A régiósítás automatikusan felveti Székelyföld kérdését is, amelynek az erdélyi magyar elitek különálló régió státuszát szeretnék elérni. Az erősen szűkös erőforrások és a rengeteg éhes helyi báró között a kormánynak nincs szüksége egy újabb követelőre, aki szintén igényt tart a területi erőforrások egy részére. A zászlóügy felfújása egyértelműen ellehetetleníti a Székelyföldről mint különálló régióról való párbeszédet, csökkenti a magyar vezetők követeléseit, és növeli a „nemzetvédő” kormány legitimitását is. Magyarán, a zászlóháború teljesen átrendezi a régióátszervezési vita paramétereit, csökkentve az RMDSZ érdekérvényesítő potenciálját és növelve a kormány mozgásterét.

Egy nemrégiben napvilágot látott felmérés szerint a román társadalom 48 százaléka kockázatnak tekinti a magyarok “etnikai szempontok szerinti elkülönítését”, 47 százalék viszont nem. Ez azt jelenti, hogy a közvélemény eléggé kiegyensúlyozott ebben a témában, ezt az egyensúlyt boríthatja fel a mostani nacionalista (mű)botrány. Ezután ugyanis lehetetlen lesz észérvekkel és indulatok nélkül beszélni Székelyföld régióként való elismertetéséről. A román kormánynak sokkal könnyebb lesz így elhitetnie, hogy az erdélyi magyarok továbbra is Budapest köldökzsinórján lógva irredenta célokért dolgoznak. S amennyiben ez lesz a vita premisszája, kiindulópontja, úgy a párbeszéd automatikusan kudarcra van ítélve.

Pap Szilárd István

Felkapott hírek

Friss hírek