Băsescu esélyt kapott saját visszavonulásának levezénylésére

Újabb epizód ért véget a Romániát május eleje óta kormányzó Szociálliberális Unió (USL) államfőellenes harcában. A Traian Băsescu politikai kiiktatását célzó hadműveletek az elmúlt hónapokban elpusztították a normalitás utolsó nyomait is a román közéletből, és a politikai összeomlás szélére, banánköztársaság státuszba juttatták az országot. Az elnök felfüggesztési eljárásának július eleji kezdete óta a román állam gyakorlatilag megszűnt működni, a lej összeomlott, az ország nemzetközi megítélése pedig drasztikusan megromlott a Victor Ponta vezette szociálliberális kormány antidemokratikus lépései miatt.

Kattintson és nézegessen képeket is!

Az államfő eltávolításának szükséges állomásaként július 29-én népszavazásra került sor, amely azonban nem hozta meg a helyzet letisztulását. Az urnákhoz járuló közel nyolcmillió állampolgár több mint nyolcvan százaléka Băsescu távozása mellett tette le a garast, ám a részvételi arány nem lépte át a jogszabályok által megkövetelt ötven százalékos érvényességi küszöböt, így technikailag a referendum eredménytelen volt. Az alkotmánybíróságra hárult volna a feladat, hogy ezt a törvény által előírt érvénytelenséget megállapítsa, és visszahelyezze hivatalába a felfüggesztett elnököt. A taláros testület ezt már a referendum után néhány nappal megtehette volna, ám valamilyen okból kifolyólag elnapolta a döntést, és ezzel egy hónappal meghosszította az országban uralkodó káoszt.

Számháború és a gondnokok forradalma

Az alkotmánybírák keddi döntését egy több hetes állóháború előzte meg, amely során az USL megpróbálta meggyőzni a közvéleményt és a bírákat arról, hogy a választási listák, amelyek alapján a népszavazás zajlott nem tükrözik a valóságot. Érvelésük szerint a listákon szereplő több mint tizennyolcmilliós választó egy jelentős része már nem létezik, a valós szám, amely alapján az ötven százalékos érvényességi küszöböt ki kell számolni, sokkal kisebb, következésképpen a referendum érvényes. A szociálliberálisok igyekezete, hogy alátámasszák álláspontjukat, nem nélkülözte a groteszk ötleteket sem: az is felmerült, hogy a tömbházfelelősök, gondnokok és házinénik bevetésével kellene frissíteni a választási névjegyzéket.

Crin Antonescu nem adja fel

Az elhúzódó botránysorozat egyik epizódjaként lemondott a belügyminiszter és a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter is. Lemondásukat követően olyan hangfelvételek láttak napvilágot, amelyek tanúsága szerint a két köztisztviselő azért távozott, mert nem volt hajlandó a választási névjegyzékekről törvénytelenül neveket eltávolítani, pedig ezt pártjaik elvárták volna. A listák frissítése végül alkotmánybírósági ukázra elmaradt, de a Ponta-kormány néhány érdekes statisztikával mégis előrukkolt. A kormányfő egy hétfői sajtótájékoztató keretén elmondta, vizsgálataik szerint több mint harmincnégyezer nevet kell törülni a listákról, elsősorban elhalálozás miatt. Azt is elmondta, hogy számításaik szerint 3.052.397 külföldi állandó lakóhellyel rendelkező román állampolgár létezik, és meglátásuk szerint ezeket sem kellene beleszámolni az érvényességi határ kiszámításához.

A számháború végül is nem hozott győzelmet a Szociálliberális Unió számára, az alkotmánybíróság keddi döntését is a névjegyzéken szereplő tizennyolcmilliós számra alapozta. A heteken át húzódó vita azonban újra megmutatta, hogy a román állam nem képes számon tartani saját állampolgárait, és az elmúlt húsz évben a közigazgatás arra sem volt képes, hogy a választási névjegyzékeket rendben tartsa. Pozitívum azonban, hogy az eddigi találgatásokon túlmenően végre rendelkezésre áll egy hivatalos szám arról, hogy hány román állampolgár él az ország határain kívül.

Folytatódik a „tyúktolvajok forradalma”?

Az referendum érvénytelenítését követően az USL vezetői csalódottságuknak adtak hangot, ám mindkét társelnök, Victor Ponta és Crin Antonescu is kijelentették, elfogadják az alkotmánybírák döntését. Az ideiglenes államfői pozíciót betöltő Antonescu radikálisabb hangot ütött meg, rámutatva, hogy politikai és morális értelemben Traian Băsescu már nem államfő. Azt is elárulta, pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tovább folytatja a Băsescu-ellenes harcot. A miniszterelnök is igazságtalannak nevezte a keddi határozatot, és bejelentette azon szándékát, hogy átfogó alkotmánymódosítást terjesszen a parlament elé, amely letisztázza a különböző hatalmi ágak szerepköreit, és biztosítja az alkotmánybíróság politikai függetlenségét.

A szociálliberális pártszövetség vezetőinek nyilatkozatai borús jövőt vetítenek előre. Rövidtávon mindenképp tovább folytatódik a politikai szekértáborok közötti totális háború, amely keretén belül minden eszköz megengedett, és semmi sem szent. Elemzők szerint az ország stabilitása érdekében elkerülhetetlen a miniszterelnök és az államfő közötti minimális együttműködés, az elmúlt napokban mind Traian Băsescu, mind pedig Victor Ponta úgy nyilatkozott hajlandóak lennének erre.

Lehetséges egy Ponta - Băsescu együttműködés?

Cristian Ghinea elemző és publicista szerint a két politikus közötti együttműködés csak úgy lehetséges, ha még most leszögezik annak koordinátáit, és megegyeznek a két közjogi méltóság hatásköréről. A szakértő arra is rámutatott, hogy egy ilyen irányú Ponta - Băsescu megállapodás automatikusan előhozza a szociálliberális táboron belüli ellentéteket. A radikálisabb államfőellenes frakció nevében Crin Antonescu úgy nyilatkozott, kizárja még a legminimálisabb együttműködés lehetőségét is. Az USL tehát útelágazáshoz érkezett: el kell döntenie, hogy tovább halad-e a megkezdett ámokfutással, amelyet egy bukaresti publicista a „tyúktolvajok forradalmának” nevezett, vagy rátér egy pragmatikusabb, mérsékeltebb útra, azaz visszatér a normális politizálás keretei közé.

A legyőzhetetlenség mítoszával büszkélkedő Traian Băsescu újra megúszta, ám ez már nem a boldog napokból ismert fényes győzelem. Bár továbbra is az elnöki hivatalban maradhat, a felfüggesztési eljárás és a július 29-i referendum végérvényesen megpecsételte sorsát. Egy végtelenül megkopott és politikailag meggyengült államfő tér vissza a Cotroceni-palotába, aki azonban esélyt kapott, hogy levezényelje saját visszavonulását. Az új helyzetben Băsescunak ki kell alakítania egy modus vivendit a kormányon lévő ellenfeleivel. Be kell látnia, hogy nem rendelkezik azzal a korábbi kemény támogatottsággal, amely erőt adott a nagy politikai harcok megvívásához. Ahogy arra a már említett Cristian Ghinea a Dilema Veche hetilap hasábjain rámutatott, az államfőnek kell hagynia a Ponta-kormányt, hogy szabadon kormányozzon, cserébe pedig továbbra is őrködhet az igazságszolgáltatás függetlensége fölött. A kérdés csak az, hogy megérti-e a kialakult helyzetet, és képes-e élni a kedden kapott eséllyel.

Címkék:
• antonescu
• basescu
• népszavazás
• ponta
• románia