Ponta átrendezte a román kormányt

A belügy- és közigazgatási miniszterek lemondása után Victor Ponta nemcsak az utódaikat jelölte ki, hanem több miniszterrel is tárcát cseréltetett. Este az új miniszterek is leteszik az esküt a Cotroceni palotában, az államfői hivatal székhelyén, mivel javaslatait elfogadta Crin Antonescu ideiglenes államfő – jelentette be hétfőn délben a kormányfő.

A lemondott Ioan Rus belügyminiszter helyére Mircea Duşa szociáldemokrata honatya, a szintén lemondott Victor Paul Dobre közigazgatási miniszter helyett a nemzeti-liberális Radu Stroe került.

Mircea Duşa Hargita megyei prefektusa volt 2001-2004 között, a Năstase-kabinet regnálása alatt, a Ponta-kormányban pedig a parlamenti kapcsolattartásért felelő miniszteri tisztséget töltötte be. 1996-tól a PSD tagja, és a Hargita megyei szervezet elnöke.

A parlamenti kapcsolattartásért ezután Dan Şova szociáldemokrata politikus felel, de a kabinet további átszervezését nem indokolja a belügyminiszter és a közigagzatási miniszter lemondása.

Victor Ponta ugyanis kapva az alkalmon elmozdította Titus Corlăţeant az igazságügyi tárca éléről, és külügyminiszterré nevezte ki, az eddigi külügyminiszter pedig, Andrei Marga németországi nagykövet lesz. Titus Corlăţean helyére a kormányfő egy bírónőt, Mona Pivnicerut nevezte ki.

Victor Ponta elmondta, Pivniceru nem vett eddig részt a politikai életben, de hatalmas tapasztalata van az igazságszolgáltatás terén. A kormányfő nem kívánta bírálni két lemondott miniszterét, megköszönte munkájukat, és talpig becsületes embereknek nevezte őket.

Mona Pivniceru bírónőről eddig annyi köztudott, hogy idén februárban ő jelezte, hogy Traian Băsescu megváltoztatta a címer kék alapszínét lilára a Cotroceni palota szónoki emelvényén, és mivel a címer kinézetét törvény szabályozza, ezért az államfőt akár büntetőjogi felelősségre is lehet vonni.

Mona Pivniceru tagja a Legfelső Bírói Tanácsnak (CSM), és korábban elnöke volt a Bírák Romániai Egyesületének.

Kitekintő / Manna.ro

Felkapott hírek

Friss hírek

Az európai országoknak nagyon sokba kerülne a 2 százalékos NATO-cél elérése

Az európai NATO-tagországoknak több mint 100 milliárd dollárral kellene emelniük védelmi kiadásukat ahhoz, hogy az amerikai elnök követelésének megfelelően teljesítsék a szövetség által a hazai össztermék 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot - áll a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet pénteken ismertetett éves világjelentésében.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás