Vasárnap eldőlnek az erőviszonyok az erdélyi magyar politikában
2012. június 8., péntek
Június 10-én, vasárnap helyhatósági választásokat tartanak Romániában, amelynek kimenetele nagyban befolyásolja majd az év végére tervezett parlamenti választásokat is. Az elemzők az országot egy hónapja irányító Szociálliberális Unió elsöprő győzelmére számítanak, a pártszövetség népszerűségének alapját a 2008 és 2012 áprilisa között kormányzó Demokrata-Liberális Párt széleskörű elutasítottsága biztosítja. A romániai magyar politika számára is nagy jelentőséggel bír a hétvégi forduló, amelyen három magyar párt méri össze erejét. Az eredmények függvényében dől el, hogyan alakul a kisebbségi politizálás jövője.
A helyhatósági választások nagy jelentőséggel bírnak a román politikában. Magyarországgal ellentétben keleti szomszédjánál hagyományosan fél évvel a parlamenti voksolás előtt döntenek az önkormányzati tisztségekről, a politika alsó szintjein kialakult erőviszonyok pedig nagyban befolyásolják a pártok országos eredményeit. A politikai elit nagyfokú elutasítottsága és választók általános passzivitása miatt a politikai szereplők szinte kizárólagos mozgósítási eszközei a helyi szinten kialakult klientúra-hálózatok.
Már 2008-ban több elemző megjegyezte, hogy egyre nagyobb befolyás összpontosul a hatalmas hálózatok fölött uralkodó ún. „helyi bárók” kezébe. Az önkormányzati választások ezeknek a csoportoknak a vetélkedése, amelynek tétje, hogy melyikük jut a jövőben állami forrásokhoz, és ezáltal melyikük tudja tovább tágítani kliensei körét. Az új választási rendszer, amely a brit mintát követve egyfordulós, egyéni választókerületes szisztémát ír elő a parlamenti képviselők megválasztásához, még jobban ráerősít erre a folyamatra. A vasárnapi forduló tehát nemcsak a november végi nagy meccs előtti közvélemény-kutatás, de maga a mérkőzés első félideje.
Elsöprő szociálliberális győzelem, összeomlás szélén álló ex-kormánypárt
Nem csoda tehát, hogy a legfontosabb pártok igen komolyan vették a néhány hete zajló kampányt. Vasárnap folyamán közel negyvenötezer önkormányzati pozíció sorsa dől el, a választók ugyanis településük polgármesterét, önkormányzati képviselőit, a jelentős adminisztratív hatalommal bíró megyei tanácsok elnökeit és tanácsosait jelölik ki az elkövetkező négy évre. A negyvenötezer közhivatalért majdnem kétszáznyolcvanezer jelölt száll harcba, tehát gyakorlatilag a nagykorú lakosság több mint másfél százaléka és azok családtagjai közvetlenül érintettek a küzdelemben.
Az eddigi felmérések nem hagynak kétséget afelől, hogy a május elején hatalomba lépett Szociálliberális Unió (USL) elsöprő győzelmet arat majd minden szinten. A győzelem mértéke legnagyobb a polgármesterek és megyei tanácselnökök szintjén lesz, hiszen ezeket ugyancsak egyfordulós voksolás során választják meg, az győz, aki a legtöbb szavazatot szerzi meg egy adott településen vagy megyében. Az USL egyébként is két nagy párt, a szociáldemokrata és nemzeti liberális pártok szövetsége, tehát ők normális körülmények között is jó eséllyel indulnának. A nem arányos választási rendszer azonban nagyot lök esélyeiken, ám népszerűségük alapja továbbra is az ellenfél széleskörű elutasítottsága.
A jobboldali Demokrata-Liberális Párt (PDL) 2008 és 2012 áprilisa között kormányozta az országot, ez az időszak pedig egybeesett a gazdasági válság által kikényszerített és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által előírt megszorításokkal. Ezek eredményeként a demokrata-liberálisok támogatottsága drasztikusan megcsappant. A vasárnapi szavazás során szinte biztos, hogy rengeteget veszítenek 2008-hoz képest. A nagyvárosok és megyék vezetését szinte teljesen átveszi majd az USL, a PDL legnagyobb eséllyel Erdélyben szerepelhet sikeresen. Nagy valószínűséggel itt megőrzik a kontrollt Brassó, Marosvásárhely, Arad és Kolozsvár fölött, ez utóbbi vezetésére a bukott miniszterelnök, Emil Boc pályázik.
Lapozzon, és ismerje meg a belmagyar harc jelenlegi állását!
