Finn mintára formálnák át a szlovák oktatásügyet

Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter a finn példa alapján szeretné megreformálni a szlovákiai iskolarendszert. A szakértők szerint azonban az egésznek nem lenne értelme, ha csak azt szeretné átemelni, ami épp jól jön neki.

Az iskolarendszer témájával a Pravda foglalkozott szerdán. A lap által megszólított szakértők egyetértenek abban, hogy a Čaplovič által eddig bejelentett változások ellentétben állnak azzal, ahogy a miniszternek el kéne járnia, ha valóban a finnek példáján szeretne elindulni.

A finn modell kitűnő eredményeit nemzetközi tanulmányok is megerősítették. „Ne tegyünk úgy, hogy csodáljuk Finnországot, ha nem követjük a példájukat. Szeretnénk őket követni, és kell is követnünk őket” – jelentette ki az oktatásügyi miniszter. Kiemelte, hogy a finn iskolák 98 százaléka állami vagy nyilvános, az országnak pedig minőségi oktatási programjai vannak. A tárcavezető azonban egyelőre nem árulta el, milyen változtatásokkal szeretné közelebb hozni a szlovákiai rendszert az északi ország rendszeréhez.

„Nem tudom, tudatosítja-e a különbségeket a szlovákiai és a finn rendszer között” – mondta a lapnak Lucia Kleštincová, a Gazdaságpolitikai Intézet munkatársa. Elmondása szerint a finn rendszert türelmesen és folytonosan építették 20 éven keresztül, s a kormány- és miniszterváltások ellenére eredményesen tudták tartani a vezérfonalat, és nem változtattak a célokon. A siker kulcsa elsősorban a jól felkészített tanárgárda, melynek tagjai kiválasztására nagyon nagy hangsúlyt fektetnek. A tanárok bérei kiemelkedőek, társadalmi státuszuk pedig nagyon magas. A pedagógusokban bíznak, az oktatásügy nagymértékben decentralizált, s ezek a tényezők teljes mértékben ellentétesek a szlovákiai viszonyokkal.

„Finnországban a tanárok szabad kezet kaptak. Az állam bízik az iskolák vezetőségében és a pedagógusokban, hogy azok meg tudják választani az oktatás megfelelő módját. Nálunk különböző oktatási programok, hivatalok és inspekciók vannak” – magyarázza Kleštincová.

Erre a különbségre Ctibor Košťál, a Jól Irányított Társadalomért Intézet (SGI) szakértője is felhívja a figyelmet. Elmondása szerint Čaplovič kijelentései ellentétesek a fent említett tényezőkkel. „Központi pozícióból akarja diktálni, ki milyen iskolába járjon, mire specializálódjanak a diákok. Finnországban arra törekednek, hogy minél tovább összetartsák a diákokat” – magyarázza a szakértő. Véleménye szerint a miniszter centralizálni akarja az oktatásügyet, és utasítani az iskolákat, mit tegyenek. Ezzel azonban szembemegy azzal az irányzattal, amit a világban modern oktatásügynek tartanak.

Košťál szerint a finn rendszer igazságos, mindenki egyenrangú benne. Minden diák a legjobb oktatást kapja, tekintet nélkül szociális vagy anyagi helyzetére. Míg Szlovákiában a művelődés gondot okoz minden olyan diáknak, aki valamilyen módon eltér – legyen szó a kevésbé ügyesekről, a testi és szellemi fogyatékosokról, a romákról, vagy a szegényebb családból származókról, – Finnországban nem számít, ki honnan jött, és milyen hátránnyal rendelkezik. „Mindenkinek ugyanolyan esélye van. Nem számít a gyermek családjának státusza sem. Nálunk ez máshogy van” – mondta Košťál.

Kleštincová szerint épp ez az egyenlőség a finn reform alapja, és a nagyszerű eredmények tulajdonképpen csak mellékterméknek bizonyultak. „Finnországban rájöttek, nincs sok értelme tehetségesekre és kevésbé tehetségesekre osztani a gyerekeket, mert az életben sem lesz ez így. Meg kell tanulniuk kijönni mindenkivel” – mondta a szakértő.

A szakértőknek kétségei vannak afelől, hogy a finn modellt át lehet-e ültetni a szlovákiai közegbe. Többek között azért is lehet problémás a dolog, mert Szlovákia a GDP 4,4 százalékát fordítja az oktatásra, a finnek azonban 6 százalékot. Kleštincová szerint minden reformnál elsősorban a nemzeti specifikumokat kell figyelembe venni.

„Ez egy dicséretes ambíció, ám nem tudom elképzelni, hogyan tudná ezt a miniszter véghezvinni. Az oktatásügy nagyon alultáplált tárca, a tanári pálya pedig nem vonzó – míg nem javul a finanszírozás, és nem jönnek képzettebb tanárok az iskolákba, nem mozdul meg semmi. Az oktatásügyből prioritást kell csinálni, ehhez pedig társadalmi összhang kell” – mondta Kleštincová.

Košťál rámutatott: Finnország lakossága hasonló nagyságú és összetételű, mint a szlovákiai lakosság – az országban jelentős számú svéd kisebbség él. Véleménye szerint azonban Čaplovič eddigi kijelentései, és a kormány programnyilatkozatába foglalt célok is elég távol vannak a finn rendszertől.

Kitekintő / Bumm.sk

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás