Milyen sikereket ért el az EP Kisebbségi Munkacsoportja?
2012. február 10., péntek
Gál Kinga fideszes néppárti politikus 2009 vége óta elnökként vezette az Európai Parliament Kisebbségi Munkacsoportjának munkáját, amely a nemzeti kisebbségek, regionális nyelvek és más nemzeti közösségek érdekképviseletét tűzte zászlójára. A Kitekintő munkatársa annak kapcsán beszélgetett a képviselővel, hogy elnöki mandátumának lejártával miben látja a Munkacsoport sikereit és gyengéit.
Milyen esélye van a nemzeti kisebbségek uniós képviseletének? Hogyan foglalná össze nagyon tömören az elmúlt két és fél éves munkáját? Mire a legbüszkébb a stafétabot átadásakor?
Ha valóban nagyon rövid válaszra lenne csak lehetőségem, annyit javasolnék, hogy olvassák el a munkánkat bemutató kiadványunkat, amely összefoglalóan leírja tevékenységünk sava-borsát, és ízelítőt ad a kisebbségekért vívott küzdelmes, legtöbbször sziszifuszi munkáról. Ha ennél hosszabb is lehetek, akkor azt hiszem, annak az intézményközi kapcsolatrendszernek a kialakulását nevezném meg első helyen, amelynek keretében összekötöttük azokat a releváns nemzetközi intézményeket, többek között az Európa Tanács szakosított szerveit, az EBESZ Kisebbségi Főbiztosát, az uniós Alapjogi Ügynökséget, továbbá akadémia kutatóintézeteket és magukat a kisebbségi szervezetek, amelyek aktívan tevékenykednek a nemzeti kisebbségekért és regionális nyelvekért Európában. Úgy gondolom, hogy a több mint két éves munkánk eredményeként a Munkacsoportot sikerült az európai kisebbségvédelem megkerülhetetlen pontjává tenni.
Mióta tagja a Munkacsoportnak és miért kellett átadnia az elnöki pozíciót? Mi arról értesültünk, hogy a Munkacsoport tagjai nagyon elégedettek voltak munkájával.
2004 óta vagyok tagjai a munkacsoportnak, de ez a frakcióközi formáció már több évtizede működik az EP-ben. Habár a nyolcvanas években csak a kisebbségi nyelvek védelmére koncentrált a munkacsoport, a tíz, illetve tizenkettő új tagország csatlakozása által prognosztizált változások miatt az Intergroup is nyitni kezdett az általános nemzeti kisebbségi jogok felé. A változás viszont csak 2004-ben intézményesült, amikor jómagam és Tabajdi Csaba kollégám kezdeményeztük, hogy a Munkacsoport terjessze ki figyelmét az őshonos nemzeti kisebbségekre, illetve a nemzeti közösségekre, alkotmányos régiókra (Katalónia, Skócia, Wales, Korzika, stb.) is.
Az első öt évben alelnökként vettem részt a Munkacsoport munkájában, és a hatodik parlamenti ciklus végén politikai megállapodás született arról, hogy az új ciklusban én szervezem újjá a formációt. Az időközben megváltozott szabályokhoz alkalmazkodva ez jó pár hónapot vett igénybe, és végül 2009 decemberében társelnök, Carl Haglund finnországi svéd képviselő és jómagam vezetésével, tehát egy néppárti-liberális elnökséggel kezdte meg munkáját az újjá alakított Kisebbségi Munkacsoport. Akkor arról is döntöttünk, hogy a parlamenti szokásjog értelmében, a ciklus felénél a vezetés átkerül az addig alelnöki pozíciót betöltő szocialista és zöld frakciókhoz. Így a társelnökkel 2012 januárjától alelnökként folytatjuk munkánkat, a vezetést pedig a zöld korzikai Francois Alfonsi, és a szocialista Tabajdi Csaba vették át. És való igaz, a munkacsoport népes, öt frakciót képviselő tagsága igen nagy elégedettségének adott hangot leköszönésünk alkalmával.
Milyen céllal vágott bele a munkába? Melyek voltak a reálisan elérhető célok?
Gál Kinga néppárti európai parlamenti képviselő, emberi jogi szakjogász, kisebbség-védelmi szakértő. Munkájáról, korábbi tapasztalatairól a képviselő honlapján olvashat.
Az egyes témák, érdekérvényesítési ügyek mentén szerveződött frakcióközi munkacsoportokról azt kell tudni, hogy nem hivatalos szervei a Parlamentnek, amely alapvetően korlátozza az egyes ügyek megjelenítésének lehetőségét. Ennek ellenére mégis nagyon fontos, hogy lehetőségünk van az ügyek napirenden tartására az EP-ben, vagy ha úgy tetszik a parlamenti szintre való "feljátszására".
Az Kisebbségi Munkacsoport (teljes angol nevén: Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) alapvető célja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek, a regionális és kisebbségi nyelvek, illetve az alkotmányos régiók érdekeinek képviseletét megjelenítse az európai politizálásban, a közösségek hangját úgymond felerősítse, rávilágítson az őket érő gyakori sérelmekre, a diszkriminációra, amivel szembesülnek, és a közösségek támogatásáért lépjen fel.
Kollégámmal egyik legfontosabb, a működésünk első évére kitűzött célunk az volt, hogy létrehozzuk azt az intézményi hálót, amelyről korábban már említést tettem. Így az első évben az összes olyan nemzetközi szervezettel - legyen az politikai, szakmai, akadémiai és nem-kormányzati - kiépítettünk kapcsolatot, akiknek nemzetközi szinten feladtuk a kisebbségvédelem. A Munkacsoport mára már megkerülhetetlen fórummá vált, ahova az összes kisebbségi közösség szeretne eljutni problémáival.
Az intézményeken kívül, kiket láttak vendégül az ülések során? Milyen magyar vonatkozású ügyeket sikerült "feljátszani" a Parlamentig?
Nagyon sok konkrét ötlettel kezdtük el munkánkat - az intézményi kapcsolatrendszer felépítésén túl -, de már az elejétől fogva nyitottak voltunk a tagság irányába is, akiknek lehetőségük volt téma- és meghívott javaslatot tenni a havonta, Strasbourgban ülésező Munkacsoport üléseire. Ezeknek köszönhetően a két év alatt vendégül láttuk többek között a messzi északon lakó számikat, a dán-német határvidék kisebbségeit, a frízeket, a spanyolországi katalánokat, baszkokat és galíciaiakat, a franciaországi kisebbségi nyelvek képviselőit, olaszországi szlovéneket vagy éppen a dél-tiroli németeket. Magyar szempontból kiemelkedő, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem magyar tagozatának kérdése, a szlovákiai nyelvtörvény ügye több ízben, a szlovák állampolgársági kérdés és Boldoghy Olivér esete, továbbá a vajdasági magyar nemzeti tanácsok működése is napirendre került, úgy mint a régiók és autonómia fontossága a kisebbségvédelem területén. Kárpátalja egy rendkívüli ülés keretében került sorra, ahol mind a magyar kisebbségi oktatási, nyelvhasználati kérdést, mind pedig a választójogi törvény kisebbségi hiányosságait elemeztük.
A meghívott kisebbségi közösségek által leggyakrabban felhozott sérelmek a kisebbségi nyelvhasználat, kisebbségi oktatás, kisebbségi média, illetve a politikai problémák köré csoportosultak. Azok, akik rendszeresen követték munkánkat (http://gal.fidesz-eu.hu/hirkategoria/kisebbsegi_munkacsoport), vagy elolvassák majd kiadványukat, azok számára teljesen világossá válhat, hogy a kisebbségi közösségek problémái nagyon sokszor kísértetiesen hasonlítanak, noha más-más a közeg, amelyben előkerülnek, ezért más-más lehet a konkrét megoldás is. A könyvet olvasva nyilvánvalóvá válik, miért nem lehet egy kalapba tenni ezen közösségeket a bevándorló közösségekkel vagy éppen a roma közösségekkel.
Tud-e olyan példát említeni, ahol egy nemzeti kisebbségi közösségnek konkrétan tudtak segítségére lenni? Sikerült-e elfogadtatni bármilyen olyan parlamenti határozatot, amely a kisebbségekre utal?
Jogos a kérdés. Való igaz, hogy a Munkacsoport hatása sokkal inkább közvetett, mint közvetlen. A legfontosabb szerepe, hogy egyfajta hangosbeszélőként napirenden tartsa Európában a nemzeti kisebbségeket ért jogsérelmeket és annak tényét, hogy ezzel foglalkozni kell Európában. Az a Parlament, aki a kihaló félben lévő halakról is elfogadott már határozatot, annak minimum, hogy a kihalás szélén álló nyelvekkel kapcsolatban is kéne aggodalmat mutatnia. Sajnos a kettős mérce intézménye kifejezetten érezhető a kisebbségvédelem területén, hiszen erősen politikai területről van szó, ezért az esetek többségében sajnos szemben kell úsznunk az árral. Ez sokszor megpecsételi az érdekérvényesítési lehetőséget. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy ahhoz képest, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évekkel ellentétben, amikor viszonylag sűrűn fogadtak el határozatot kisebbségeket érintő kérdésekben, a 2004-es csatlakozás óta két olyan jelentés került elfogadásra, amely utal a nemzeti kisebbségekre. A szlovák nyelvtörvény elítélését megerősítő határozat elfogadását sem támogatta a ház többsége.
A munkacsoport egyik legfontosabb szerepe az, hogy lehetőséget biztosítson, hogy az érintett felek maguk mondhassák el problémájukat az európai szintéren, amely erősítheti lehetőségeiket az otthoni érdekérvényesítésben.
Hogyan látja, milyenek a kilátások a jövő kisebbségvédelmével kapcsolatban, az Európai Unión belül, illetve azon kívül?
Ha realista választ kell adnom, azt mondom, hogy ma sokkal nehezebb a helyzet a kisebbségvédelem területén, mint volt a kilencvenes években - amikor a problémákat nemzetközi szinten akarták rendezni a politikai szereplők. Ma azt látjuk, hogy mindenki tagállami szinten, illetve bilaterális problémaként szeretni látni a kérdések megoldását. (Holott szinte minden más emberi jogi esetben azt tapasztaljuk, hogy nemzetközi szinten kezelik a kérdéseket.) Ezen csak valamelyest változtat a Lisszaboni Szerződés életbe lépése, illetve az Alapvető Jogok Karta jogi erőre emelkedése, de önmagukban még ezek sem elegek ahhoz, hogy az Európai Unió a kisebbségvédelem területén konkrét ügyekben az általános diszkrimináció tilalmán túlmenő közösségi szinten lépjen fel.
Ezért az Unió által kínált eszközök mindegyikét, a kapcsolatteremtés és érdekképviselet minden formáját aktiválnia kell egy- egy közösségnek, hogy jelen legyen Európa térképén, nem csak fizikailag, de gondjaival, a kívánt megoldásokkal egyaránt. Ilyen lehet majd az áprilistól induló polgári kezdeményezés eszköze is. Összefogással, ügyes háttérmunkával hátha ez az eszköz segíti a továbblépést a közösségi jog szintjén. Továbbá arra van szükség, hogy napi kapcsolatok kössék össze Nyugat- és Kelet Európa kisebbségeit, hogy az európai normák bikkfanyelvén építsék fel érveiket, és jelen legyenek az európai porondon. A Munkacsoport egyik fontos tanulsága, hogy a leghitelesebben maguk a kisebbségek, és azok közül is főleg az elkötelezett fiatalok tudják képviselni érdekeiket.
Személy szerint meghívást kaptam a finnországi svédek közösségétől, hogy tagja legyek annak a bizottságnak, amely a svédek jogait biztosító törvény alapján szeretne egy "road map"-at készíteni az európai kisebbségi nyelvek védelme érdekében, és amelynek védnökségét Martti Ahtisaari Béke Nobel-díjjal kitüntetett finn diplomata vállalta. Ezért zárásként csak azt tudom mondani, hogy a munkát még nem végeztük el, aktív résztvevője leszek a további folyamatoknak a Parlament falain belül és kívül.
Megköszönöm munkájukat, tegyük meg mindannyiunk, ami rajtunk múlik a problémakör tematizálása, jobb megértetése és az emberhez méltó gyakorlat megvalósítása érdekében.
Kiváló példa a finnországi svédek, talán az átlag magyarok még nem nagyon tudnak erről (kivéve persze a Kitekintő olvasói).
Gál Kinga néppárti európai parlamenti képviselő, emberi jogi szakjogász, kisebbség-védelmi szakértőtől hiányolom, hogy nem emelte fel a szavát, amikor - a (20 db magyar zászló előtt)
szónokoló - Orbán Viktor azt próbálta megmagyarázni, hogy mért a felső-középosztálynak hagy évi 500 md azaz 500 milliárdot a zsebükben.
A szerényebb keresetűekre - köztük van a legnagyobb kisebbség is -tehát a szerényebb keresetűekre majdan lecsurog és majd ha kivezetik a szuperbruttot s talán 2013-ra megfogják érezni, hogy milyen jól járt ez a réteg is, a gazd.válság közepette.
Javaslom Gál Kingának, figyelje a hazai viszonyokat is vagy adjon tanácsokat a 'Kedves Vezérnek' Orbánnak, és ne pártpolitikai szempontoknak feleljen meg.
Persze az eu-képviseleti díj ...a serpenyőben...
Kedves makokriz! Nyugodt lehet, Képviselő asszony figyeli a hazai viszonyokat. Az amit Ő képvisel, példaként szolgálhatna bármelyik képviselő számára. Semmi köze ahhoz, hogy kinek mennyire, hogyan csökken a fizetése, ez ügyben javaslom, forduljon Matolcsi Úrhoz, aki szerint 47 ezer forint elegendő a megélhetéshez. Az eu-képviseleti díjjal kapcsolatban meg, javaslom, hogy jusson el odáig, hogy Ön is megkaphassa. Gál Kinga igenis megérdemli, nem úgy, mint kollégáinak 90%-a. Legalább azokat ne bántsuk, akik tényleg tesznek is valamit, és becsületesen végzik munkájukat, és küldetésüknek érzik feladataikat.
-
Már válaszolt
- makokriz ( 3 hónapja )
Kedves Lilla!
Félre értés ne essék, nekem semmi bajom a képviselő asszonnyal,- négy gyermekes anyukával, azt is elhiszem, hogy tisztességesen,és példa- értékül dolgozik, abban igaza van, ne bántsuk azokat akik, húznak.
De úgy gondolom másféléve olyan események történek Mo-on amely nem csak itthon de világszerte kritikával illetik az Orbánt és kormányát.
"A Fidesz-diktatúra" felé tolja el Mo-t; EU-ban erősödnek a demokrácia leépítését bíráló hangok, Orbán bebetonozza a saját „rendszerváltását”,
Néhány példa: Schmitt Pál ` fideszes` lett a köztársasági elnök -- Főügyész a `fideszes` Polt Péter. -- ÁSZ elnök `fideszes` Domonkos lett. -- Kinevezték alkotmány bírónak a`fideszes` Stumpfot, a --`fideszes` Balsait,és Pokol Bélát,--s a testület jog körét csorbították .-- Előbb küldték el Baka főbírót.-- Szájer József írt egy új alkotmányt, cserébe Szájerné megkapta az OBH-t,sőt egyszemélyben dönthet a bírói kinevezésékről. --Kényszer nyugdíjazzák a bírókat, így akarnak megszabadulni tőlük, és helyet csinálni a saját kádereknek. Vannak kivételek,pl: Szapáry Gy. 74-éves és dolgozhat.
Továbbá: A kormány propagandához csak `fideszesek` szerepelnek a média hatóságban. -- Választási törvényt átírták, ellenzék nélkül. -- Magánnyugdíjpénztárak pénzét eltőzsdézték s az adósságunk sem csökkent -- A visszamenőlegessen alkotott törvények sem semmi.
Továbbá: az állam befogadta a szélső jobboldali, nacionalista, rasszista szellemi és politikai eszményt - azzal, hogy Dörneréknek ítélte az Új Sziházat. - Szégyen!
Kétszeres bóvli ország lettünk, - s a válság közepette minket th., a tehetős középosztályt kedvező adózásban részesülünk, szemben a szerényebbek 2008 óta nem kaptak fizetés emelést.
Ezért nem a Matolcsy-hoz kell fordulni, hanem Orbánhoz (mert autokrata vezető = egyeduralom, olyan kormányzati forma, amelyben a politikai hatalom egésze egyetlen személy kezében összpontosul.
Kedves Lilla!
Elképzelhetetlennek tartom,h. Gál Kinga EP-képviselő ezekről a Mo-i dolgokról ne tudjon.
Elképzelhetetlennek tartom, hogy ezekkel a dolgokkal egyetért és azonosulni tud például, hogy csak `fideszesek` szerepelnek a média hatóságban. -- Vagy a választási törvényt átírták, ellenzék nélkül, vagy egyet értene, hogy a Főnöke, - Orbán - bebetonozza a saját „rendszerváltását”,
Mert ez mind nem demokratikus, nincs összhangban a Európai demokratikus normákkal.
De mégis mindennek ellenére - Gál Kinga az MTI-nek azt mondta, a közmeghallgatásról, hogy - "az ilyen jellegű rendezvények fölöslegesek, szinte senkinek nem használnak, csak az euroszkeptikusokat - az uniós intézmények hasznosságában kétkedőket - erősítik."
Ergo hagyjuk, hogy a 'kedves vezér' építse egyeduralmát. S ebben a Gál Kinga is támogatja, meg a többi fideszesek.
Tudva levő, hogy az igazság mindig győz, csak tudni kell kivárni, s mint tudjuk az idő pénz, ezt is mi fogjuk megfizetni.
kedves Mkrokriz!
nagyon köszönöm a kimerítő választ, és el kell mondjam, részben egyetértek vele. Én csak arra akartam célozni, hogy a Gál Kinga már 2008-ban is a helyén volt, én nem a Fidesz 2/3 győzelmét követően került oda. Az, hogy fideszes színekben képviseli hazánkat, Istenem, ez szuverén joga mindenkinek eldönteni, de az biztos, hogy nem azért jutott el eddig, mert fideszes, hanem mert jól csinálja, amit csinál. És ráadásul példát mutatnak együttműködésre kollégájával, Tabajdi Csabával, akiről tudjuk, hogy az ellentétes táborba tartozik, de itt most ez nem fontos. A másik, hogy függetlenként sajnos, esély nincs arra, hogy valaki bekerüljön ilyen helyekre, az esélyt nem adják meg a bizonyításra, ezt a saját példámból tudom.
Az biztos, hogy nagyon nehéz, de jómagam reménykedem, hogy jobb lesz, és kamatozni fog a türelmünk. Lehet, naivitás, de így gondolom. És megmaradok pártatlannak, mert úgy gondolom, hogy mindegyik kormánynak megvolt és megvan a jó és rossz oldala, és bárki jön, senki nem fog úgy cselekedni, hogy mindenkinek jó legyen. Ez egyszerűen képtelenség. Azért egy népszavazási kezdeményezést elindítanék, hogy a képviselői fizetések felső határa 47ezer forint legyen:-))
Kellemes vasárnapot kedves makrokriz:)
-
Már válaszolt
- makokriz ( 3 hónapja )
Kedves Lilla!
Igaza van semmi sem fekete fehér, de a mai világban nem lehet az ember semleges, mert a gyerekeink, unokáink azt fogják hinni, hogy ez a világ rendje.
Én mindig az igazság oldalán és a gyengék pártján állok.
" reménykedem, hogy jobb lesz, és kamatozni fog" - én is ebben bíztam, - de olvasva a szakemberek elemzését, ami lesújtó volt.
Buszos utazásához a Kitekintő a busszal.hu-t ajánlja!
különbusz – személyszállítás – buszbérlés
Népszerűek
- A Vihar által keltett hullámok
- Itt a meglepetés: Tomiszlav Nikolics Szerbia új...
- Martonyi megerősítette latin-amerikai...
- Venezuelai választások: gondban Chávez
- Viktorokról, plágiumokról és demokratúráról
- Megvan, mit suttogott Obama Merkelnek
- Ahol 100 milliárd dollárral költenek többet...
- Hazugságkampánnyal vádolják Kuncze Gábort
Megadhatja, hogy mely pontszám alatti értékelésű kommentárok ne látszódjanak.
Nincs szűrés -10 pont -5 pont -2 pont 0 pont