Mit mondanak a számok a romániai magyarokról?

Címkék:
• magyar kisebbség
• népszámlálás
• románia
• székelyföld
• szórvány

Fogy és székelyesedik a magyar

Az etnikai adatokkal kapcsolatban Magyari Nándor László szociológus megjegyzi: „Nyilvánvaló, hogy a romániai magyar népesség negatív demográfiai folyamatokat él meg.- írja a manna.ro. Az elmúlt tíz évben mintegy 200 ezerrel lettünk kevesebben, az elmúlt húsz évet tekintve pedig további 220 ezerrel, azaz az egész időszakra számítva mintegy 420 ezerrel kevesebben vagyunk. Ez százalékosan azt jelenti, hogy durván egy negyedével lettünk kevesebben húsz év alatt.”

Kattintson és nézzen szét a Hargitán!

A kutató úgy összegzi, hogy a fogyási trend a teljes román lakosságra érvényes, hiszen az összlakosság húsz év alatt 3,75 millióval csökkent (ez mintegy 16,5%). Az egyetlen népcsoport, amely minden valószínűség szerint a népszámláláskor mért arányoknál és számbelileg is nagyobb mértékben nőtt, az a roma lakosság.

Magyari Nándor hangsúlyozza, hogy a romániai magyarság leginkább a „széleken” fogyott. Van olyan megye (régió), ahol ez a fogyás az elmúlt húsz évben megfelezte a magyarság számát (Krassó-Szörény, Hunyad, Szeben és Bukarest). Bár mindegyik régió – beleértve a Székelyföldet (azaz Hargita, Kovászna és Maros megyét) – összességében veszített a magyarság számát tekintve, ez a legkevésbé a Székelyföldre érvényes (ahol az asszimiláció a legkevésbé jellemző): vagyis a romániai magyarság egyre inkább „elszékelyesedik”.

Nem lenne hiteles a 2011-es népszámlálás?

Kudarcként könyvelte el a 2011-es népszámlálást a kolozsvári szociológus, Traian Rotaru. A szakember az erdély.ma-nak nyilatkozva elmondta, szerinte az Országos Statisztikai Hivatal túl korán tette közzé a népszámlálási adatok feldolgozásának elsődleges eredményeit, és éppen ezzel keltett hatalmas kételyeket azok hitelességére nézve.

Traian Rotaru, professzor és demográfiai szakértő a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, úgy nyilatkozott, a 2011-es népszámlálás azt bizonyítja, hogy a romániai közigazgatási rendszer képtelen kezelni az ország lakosságára vonatkozó adatokat.

„Azt mondanám, két dolgot lehet szemrehányni. Az egyik a népszámlálás konkrét eredményeire vonatkozik. A másik ennél sokkal mélyebb: az ország intézményeinek szerveződését érinti, méghozzá a lakosság fejlődésének időszakos statisztikai felmérését.” – fogalmazott a szociológus.Traian Rotaru szerint, Románia lakosainak száma valójában legkevesebb 500 ezerrel több kellene, hogy legyen annál, amit a Statisztikai Hivatal bejelentett.

A szórvány apad inkább

„Erdélyben ott van magyar jövő, ahol többségben és tömbben él a magyarság” – szögezte le a Krónikának Antal Árpád a népszámlálás részleges eredményei kapcsán. Sepsiszentgyörgy szociológusvégzettségű polgármestere hangsúlyozta, a cenzus eddigi adatai megerősítették, hogy Erdélyben a Partium–Kolozsvár–Székelyföld-tengelyen van magyar élet. „Ezt a tengelyt kell politikailag és demográfiai szempontból megerősíteni, és erre kell alapozni a szórvány jövőjét is” – hangsúlyozta Antal Árpád, aki szerint a magyarság fogyása a szórványban nagyon nehezen állítható meg.

„Ám ha egy dévai magyar fiatalnak erős erdélyi magyar közösségeket tudunk mutatni, akkor nagyobb valószínűséggel ragaszkodik majd anyanyelvéhez, kultúrájához” – fejtette ki Antal. Az elöljáró rámutatott, a szórványban sokkal radikálisabb a magyarság fogyása, mint a Székelyföldön: az átlag 12,1 százalékos csökkenés a székely megyékben kisebb, a szórványban viszont sokkal nagyobb.

Antal szerint viszont egyelőre még sok a megválaszolatlan kérdés a népszámlálás kapcsán. Például gyanúsnak tartja, hogy az előzetesen bejelentett adatokhoz képest 650 ezerrel nőtt a megszámoltak száma. „A cenzus után azt mondták, hogy hiányoznak a diplomaták, az Afganisztánban levő katonák, a börtönben levők és még néhány más kategória, ez néhány tízezer fős eltérést jelenthetett volna, ám a 650 ezer nagyon sok” – szögezte le a polgármester.

Nézzen szét Székelyföldön, ahol
a legkevésbé csökkent a magyarok aránya!

Nem meglepőek a statisztikai adatok

Székelyföldön és a Partium északi részén viszonylag kedvezőek magyar szempontból a 2011-es romániai népszámlálás most nyilvánosságra hozott adatai, Közép- és Dél-Erdélyben ugyanakkor kedvezőtlenek – mondta Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára az MTI-nek.

Az Észak-Partiumban Bihar, Szatmár és Szilágy megyékről is elmondható, hogy „nincs gond” a romániai magyarság szempontjából. Összességében a magyarság aránya minimálisan csökkent ebben a régióban, miközben a románságé jelentős csökkenést mutat, a cigányoké pedig jelentősen nőtt.

A székelyföldi megyékben a cigányok többsége nemcsak magyar anyanyelvűnek, hanem magyar nemzetiségűnek is vallotta magát, míg az Észak-Partiumban a magyar nyelvű cigányság nagyrészt magyar anyanyelvűnek, de cigány nemzetiségűnek tartja magát a népszámlálási adatok szerint – tette hozzá a demográfus, emlékeztetve arra, hogy ebben a két régióban él az erdélyi magyarok nagyjából fele.Egészen más képet mutat Közép- és Dél-Erdély, ahol kedvezőtlenek vagy nagyon kedvezőtlenek az adatok.

Valós eredmények?

Székely István politológus, aki az RMDSZ népszámlálási szakértőcsoportját vezette, az MTI-nek pénteken elmondta: egy 2007-es számítás szerint 2011-ben 1 millió 288 ezer magyarnak kellett volna lennie Romániában, ehhez képest a népszámlálás 50 ezer magyarral kevesebbet rögzített-olvashatjuk a szabadsag.ro-n. Ennek ellenére Székely szerint a népszámlálás lényegében visszaigazolta a 2007-es számítás eredményét, hiszen több olyan elem van, ami azt mutatja, hogy a romániai magyarok száma nem csökkent éppen 194 ezerrel.

A magyar lakosság számának alakulása 2002-2011

(transindex.ro)

Példaként említette, hogy a népszámlálás szerint 910 ezer személy tartózkodik külföldön, akiknek az etnikai hovatartozásáról semmit nem tudunk. Emellett a statisztikai adatok szerint csaknem 60 ezren nem nyilvánították ki etnikai hovatartozásukat. Székely szerint ezeknek jelentős része magyar lehet, hiszen például Kolozsváron csaknem 5 ezren nem nyilatkoztak nemzetiségükről. Ez utóbbiak az országos 60 ezernek mintegy 8 százalékát alkotják, ami azt jelenti, hogy Kolozsváron legalább ötször többen nem nyilatkoztak nemzetiségükről az országos átlaghoz képest.

Meghökkentő, de nem meglepő

Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója úgy véli, hogy meghökkentőek az adatok, de nem meglepőek. A Krónika című erdélyi napilapnak a szociológus elmondta: főként a külföldi migráció miatt feltehetően jobban áll a magyarság, mint ahogy azt a népszámlálás során regisztrált adat mutatja, de hosszú távon nem lehet megmondani, hogy ezek közül hányan térnek haza, és hogyan alakul a későbbiekben a lakosság száma.

Szerinte a Trianon utáni első, 1930-ban lezajlott népszámlálás óta először fordult elő, hogy a kisebbségek részaránya nem csökkent az előző cenzushoz képest. 2002-ben ugyanis 10,5 százalékot tettek ki a kisebbségek, most pedig számarányuk elérte a 11,4 százalékot. Főként a romák gyarapodásának tudható be a mutató alakulása, de nőtt a tatárok, illetve az ukránok számaránya is – mondta.