Bukovina a megtűrt régió

Miközben a Székelyföld történelmi régiót népszerűsítő kezdeményezések kapcsán a román politikum és a központi sajtó rendszerint hisztériakampányt indít, a Moldva északi részén elterülő Bukovinában nem kérdés, hogy a Suceava és Botoşani megyét magába foglaló régió különálló entitást képez az aktuális adminisztratív felosztástól függetlenül, sajátos identitással, arculattal rendelkezik.

A lenyűgöző földrajzi adottságokkal rendelkező térségbe látogatva válik megmagyarázhatatlanná, hogy míg Kovászna megyében évek óta vita tárgyát képezi a Nagyajta határában található, háromnyelvű Székelyföld-tábla kihelyezése – a prefektúra jelenleg jogerős törvényszéki határozat alapján követeli a pannó leszerelését –, Suceava megye bejáratánál a megyetábla mellett, majd több település bejáratánál hatalmas feliratok, molinók hirdetik, hogy Bukovinába (a Bükkfák földjére) érkeztünk, a kolostorok hazájába.

Gheorghe Flutur, a Suceava megyei önkormányzat demokrata-liberális (PDL) elnöke is rendszerint hangoztatja nyilatkozataiban, amennyiben a regionális átszervezés révén elfogadják a Traian Băsescu államfő által javasolt, úgynevezett szupermegyék létrehozását célzó tervezetet – ebben a tervben Suceava és Botoşani megye Iaşi, Neamţ és Vaslui megyével közösen alkotna új adminisztratív egységet –, a Bukovina történelmi régió ezen belül is sajátos arculattal kell hogy rendelkezzen. Flutur egyébként sikertörténetnek nevezte a Bukovinai zarándoklat elnevezésű, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján rajtolt kampányt: a megyei önkormányzat adatai alapján, a hét folyamán a Suceava megyei kolostorok közelségében működő szálláshelyek több mint 95 százalékát elfoglalták, a térségbe több tízezer turista látogatott el, és örvendetesnek nevezte, hogy a régió idegenforgalmi attrakcióit egyre több külföldi – főleg holland, ukrán, francia és osztrák – turista is felkeresi.

A kolostorok földjén

A bukovinai turizmus egyértelműen a világviszonylatban is egyedülálló, ma már az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által is védett műemlékeknek nyilvánított kolostoregyüttes köré szerveződik. Világhírüket azoknak az egyedülálló templomoknak köszönhetik, amelyek esetében nemcsak a belső falakat, hanem a külső homlokzatokat is festményekkel díszítették. Ezek a kolostortemplomok Ştefan cel Mare (1457–1504), Petru Rareş (1527–1538 és 1541–1546) és Alexandru Lăpuşneanu (1552–1561 és 1564–1568) fejedelmek uralkodása idején jöttek létre. Legtöbb kolostor 25-30 kilométeres távolságra épült egymástól, így egy 12 órás túra alatt a legnevezetesebb helyszíneket érinteni lehet.

A térségben gombamód szaporodó, főként környékbeli vállalkozók, helybeliek által működtetett panziókban egyébként egy romániai átlagkeresettel rendelkező vendégnek viszonylag magas áron kínálnak szállást. Idegenforgalmi szempontok szerint a régió egyik leglátogatottabb településén, a Gura Humoruluitól három kilométerre fekvő Voroneţi-en például egy kétágyas szobáért 150-200 lej közötti összeget kérnek el, míg egy kiadósabb, tradicionális ebédért vagy vacsoráért 25-30 lejt kell kipengetni. A feltételezések szerint a 15. században épült helyi kolostor bejáratánál csupán három lejt kérnek el a látogatótól, fotózásért pedig újabb 10 lejt kellene fizetni, mint mindegyik kolostornál, ezt a belső szabályt azonban úgy tűnt, senki nem tartja be.

A legtöbb külföldi látogatóval az idők során több felújításon is átesett putnai kolostornál lehet találkozni, itt a fejedelemség bölénymotívumos címerével díszített bejárati kaputorony előtt ottjártunkkor két magyarországi turistabusz és legalább tíz ukrán rendszámú gépkocsi is parkolt. A Ştefan cel Mare által kiválasztott helyen, 1466–1470 között épült hatalmas kolostor kozmikusan ünnepélyes kupolás sírtermében található Ştefan cel Mare és családtagjai síremléke – itt a legnagyobb a tolongás, de sokan látogatják a világhírű gyűjteménnyel rendelkező kolostori múzeumot is, ahol számos irodalmi emlék között értékes evangéliumpéldányok találhatók a 15. századtól kezdődően.

Szembeötlő különbségek

Az építmények káprázatos szépsége mellett útközben is többször éri kellemes meglepetés az átutazót. Szembeötlők a különbségek: míg Bákó vagy a szomszédos Neamţ megyében úgy tűnik, megállt az idő, megrekedt a fejlesztés, Bukovina Suceava megyei részén a vártnál sokkal tisztább, rendezettebb körülmények fogadják a látogatót – legtöbb helyen kifogástalan megyei utak, rendezett udvarok a településeken –, nem beszélve arról, hogy évről évre új idegenforgalmi beruházásokkal várják a turistákat. Szintén a Suceava megyei önkormányzat által közölt adatok szerint Bukovina mára a romániai idegenforgalom egyik leglátogatottabb célpontjává nőtte ki magát. A bukovinaiak egyébként nagyon büszkék identitásukra. A moldvaiakat pedig lenézik, a bukovinai kolostorokhoz érkező turistának pedig sok esetben azt tanácsolják, ne menjenek át Moldvába, mert ott mocsok van, s az emberek is egészen másak. A magyarokat szeretettel fogadják, s büszkén mesélnek arról, hogy egykor Bukovina is az Osztrák–Magyar Monarchia része volt.

Vannak azonban nyilvánvaló hasonlóságok is az említett három megyében: a Bákó városát Suceava megyeszékhellyel összekötő európai út menti településeken tucatnyi új vagy félkész állapotban lévő családi ház mellett haladunk, melyek udvarain vagy a porták előtt többnyire olasz rendszámú gépkocsik parkolnak, az utcán pedig szinte kizárólag idősek járnak. Egyértelmű, hogy a térségből legtöbben (főleg a fiatalabb korosztály) külföldön – a helybeliek szerint főleg Olaszországban és Spanyolországban – vállalnak munkát, az öszszegyűjtött pénzből pedig a szülőfaluban építkeznek. Egy szűkre szabott, alig 24 órás bukovinai látogatás alkalmával az átutazó arra következtethet, hogy Bukovinában a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint az állattenyésztés mellett nagyon sokan el tudnak boldogulni a vendéglátásból is.

Példaértékű, ahogyan a Bukovina-brand égisze alatt a térség fejleszteni tudta infrastruktúráját és ezzel párhuzamosan a turizmusát. Elgondolkodtató, hogy míg a helyi lapoknak nyilatkozó ellenzéki párti képviselők azt róják fel a Suceava megyei önkormányzat vezetőinek, hogy túl sok közpénzt költenek a régió népszerűsítésére, vagy hogy nem eléggé egységesek a bukovinai turizmusfejlesztési tervek, a székelyföldi megyékben a román politikusok körében már az is általános felháborodást kelt, ha a történelmi régió határában Székelyföld-táblát állítanak fel.

Egy ilyen kirándulás után tűnik igazán abszurdnak és érthetetlennek, hogy egy olyan országban, ahol egy lépten-nyomon Bukovina-táblákkal körberakott régió virágozni tud, és ahol többek közt a kormány által kibocsátott határozatokban megjelenik a Ţara Haţegului (Hátszeg vidéke), Ţara Silvaniei (Szilágyság), Ţara Almăjului történelmi régió neve, vagy a belügyminisztérium egyik egységét, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget hivatalosan Barcaságról (ISU Ţara Bârsei) nevezik el, napjaink markáns politikusai hallani sem akarnak a Székelyföld létezéséről.

Krónika.ro

Felkapott hírek

Friss hírek