Pesthidegkútra kerül a Magyarság Háza

A Pesthidegkúton működő Klebelsberg Kultúrkúria lehet a Magyarság Házának helyszíne. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a helyszín és az intézmény által benyújtott koncepció is alkalmasnak bizonyul arra, hogy 2013-ra elkészüljön a határon túli magyarságot bemutató kulturális és oktatási központ, amely egyben interaktív múzeumként és képzési központként is funkcionál majd.

A budapesti 2. kerületi Klebelsberg Kultúrkúria és Klebelsberg-kastély adhat otthont a Magyarság Házának, amely a Kárpát-medencei magyarság oktatási és kulturális központjaként fog funkcionálni, előre láthatólag 2013-tól. A parlament 2010 júliusában döntött a Magyarság házának felállításáról, egyidejűleg a határon túli magyarlakta területekre történő osztálykirándulások támogatásáról és a Nemzeti Összetartozás Napjának bevezetéséről. A kormányhatározat mindhárom rendelkezése szervesen illeszkedik a Fidesz nemzetpolitikai koncepciójába, a kettős állampolgárság kérvényezésének beindulása és a választójog körüli viták miatt azonban keveset lehetett hallani arról, hogyan halad a megvalósításuk.

Március elsején azonban a nyilvánosság is meggyőződhetett arról, hogy a háttérben valóban folyt, folyik a munka a Magyarság Házának kivitelezése körül. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Láng Zsolt második kerületi polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján ugyanis bejelentették, hogy a pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúria (hivatalosan Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ) által kidolgozott Magyarság Háza koncepciót a magyar kormány jó eséllyel elfogadhatja a közeljövőben.

Hivatalos döntés tehát egyelőre még nem született, de mivel a Kultúrkúria terveit Semjén Zsolt meggyőzőnek találta, nem kizárt, hogy hamarosan megkezdődhet a Magyarság Házának

kivitelezése – annál is inkább, mert a parlamenti határozat 2012. december 31-ét határozza meg az elkészülés dátumaként. Semjén Zsolt szerint a pesthidegkúti intézmény több oknál fogva is megfelelő helyszín lenne az oktatási és kulturális központ számára. Először is, a miniszterelnök-helyettes szerint számos érv szól egy belvárosi helyszín ellen, a Kultúrkúria adottságai ellenben kiválóan alkalmasak egy ilyen projekt megvalósítására (nagy alapterület, parkoló, kert, kiállítótér, színházterem, tantermek, szabadtéri színpad stb.).

Ami azonban az adottságoknál nagyobb súllyal esik a latba, az az, hogy a Klebelsberg Kultúrkúria eddigi működése folyamán már tanúbizonyságot tett a határon túli és inneni magyar kultúra közvetítése iránti elkötelezettségéről. A kulturális központ 2010 novemberében kezdte el kidolgozni a Magyarság Házára vonatkozó tervét, amelyet most a magyar kormány rendelkezésére bocsátott. Semjén szerint az intézményben hamar elkezdődhetne a munka, amely az épület felújításának előrehaladtával fokozatosan bővülne – tudósít a második kerület hivatalos honlapja.

A Klebelsberg Kultúrkúria ötlete mögé egyébként több határon túli és inneni ismert személyiség, politikusok és művészek is felsorakoztak, többek között Schmitt Pál, Mádl Ferenc, Duray Miklós, Eperjes Károly, Becsey Zsolt (államtitkár, NGM), Prőhle Gergely (államtitkár, KÜM), Orosz Ildikó (a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke), Andrási Attila (rendező, Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház). A támogatók listáját itt olvashatják.

S hogy mi lesz a Magyarság Háza konkrét feladata? Semjén Zsolt megfogalmazásában ez egy olyan emblematikus központ lesz, ahol a határon túli magyar művészek, színházak, szervezetek meg tudnak jelenni. Az MTI szerint a Magyarság Házának feladatai közé tartozik majd a külhoni magyarság történelmének, neves szülötteinek, hagyományainak bemutatása, a nemzeti összetartozás napjának megszervezése, a határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolattartás, és emellett interaktív múzeumként, oktatási-képzési, kulturális és módszertani központként is működik majd.

A Magyarság Házáról rendelkező országgyűlési határozatban helyet kapott a határon túli magyarlakta területekre szervezett középiskolai kirándulások koncepciója is. A Határtalanul! projekt háza táján is zajlanak az események, ami nem is csoda, hiszen a kivitelezéssel megbízott Apáczai Közalapítvány már 2010-ben közel 6000 magyar középiskolásnak segített abban, hogy valamelyik szomszédos országban megismerkedhessen egy ottani magyar közösséggel. A Közalapítvány honlapján részletesen megtalálhatóak a „mintautak” adatai, programjai, útvonalai. Az Apáczai Közalapítvány nemrégiben pedig (elsősorban helyi) vállalkozóknak is felkínálta a Határtalanul! programba való bekapcsolódást. Az utaztató, szállást vagy idegenvezetést biztosító, vendéglátást kínáló szolgáltatók felkerülhetnek az Alapítvány honlapjára, ezzel megkönnyítve a határon túli területekre irányuló kirándulások megszervezését az iskolák számára, akik elsődlegesen az Apáczai honlapjáról tájékozódnak.

Kitekintő összeállítás - Kovács Eszter

Felkapott hírek

Friss hírek