Becsöngettek!

Kitekintő összeállítás - Kovács Eszter
2010. szeptember 1., szerda

Az idei iskolakezdés a határon túli magyarlakta területeken nem mondható éppen zökkenőmentesnek, hiszen - Szlovákia kivételével - minden régióban nehezítik bizonyos tényezők a magyar tanulók oktatási lehetőségeit. A sztrájkok, iskolabezárások, körzetesítések mizériájának számbavétele nem minden, hiszen nem haladhatunk el amellett az aggodalmat és fejtörést okozó tény mellett, hogy évről évre csökken a magyar diákok, közülük is a magyarul tanulni szándékozók száma.

Kevés a (magyarul tanulni vágyó) gyerek

A Kossuth Rádió Anyanyelve Magyar című műsorában elhangzottak szerint a határon túli magyar gyermekek nagyságrendileg 20-30%-a nem részesül anyanyelvi oktatásban. Ennek oka lehet az, hogy a szülők önként választják az államnyelven való nevelést csemetéik számára, mondván, így könnyebb dolguk lesz felnőttként a munkaerőpiacon. A másik ok viszont az, hogy – elsősorban a szórványvidékeken – nem minden faluban van magyar nyelvű tanintézmény. Míg az elsőként említett jelenség többé-kevésbé orvosolható, a magyar nyelvű iskolák hiánya egyre súlyosabb problémát jelent a külhoni magyarság számára.


Felvidéki várak - kattintson!

Szlovákia esete nagyon szép példája annak, hogy kis energia-befektetéssel hogyan lehet elérni, hogy a több magyar szülő írassa magyar iskolába a gyerekét. A Rákóczi Szövetség iskolabeíratási programjának keretében a felvidéki magyar pedagógusok személyes megkereséssel igyekeznek bemutatni a szülőknek, hogy a magyar iskolának milyen előnyei vannak a gyermek számára. Nemrégiben pedig egy füzetecske is megjelent az anyanyelven való tanulás pozitívumairól. Szakértők szerint ezek az igyekezetek meghozták gyümölcsüket, hiszen Szlovákiában - a folyamatosan csökkenő gyereklétszám mellett - a magyarul tanuló gyermekek aránya nem csökken drasztikusan.

A magyar nyelvű iskolák hiánya ettől súlyosabb kihívást jelent, hiszen ezen intézmények fennmaradása gyakorlatilag teljes mértékben az adott ország oktatásügyi politikájától függ. Romániában az iskolakörzetesítés értelmében például a korábbiakkal ellentétben nem 200, hanem 300 diáktól működhet tovább önállóan egy-egy tanintézmény, ezt a tanulószámot azonban a kisebb falvak (például Székelyföldön) nem tudják elérni. A magyar tanintézmények eltűntével pedig mindig felmerül a „magyar utánpótlás” kérdése, valamint fokozódik az asszimiláció veszélye is.

Vajdaság: öt elsős egy apatini iskolában

A magyar tanintézmények és a tanulók számának csökkenése jelenleg a Vajdaságban is akut. A tartomány oktatási titkára, Jeges Zoltán elmondása szerint évente kb. 200-300 elsőssel kevesebb kezdi meg tanulmányait magyar nyelven az általános iskolákban: idén Szabadkán, Újvidéken és Nagykikindán is szűntek meg első osztályok. A Magyar Szó kedden az apatini Kis Ferenc Általános Iskola igazgatónőjével közölt interjút, melyből kiderült: idén mindössze öt elsős iratkozott be, pedig négy éve ez a szám még 8-10 volt.


Látogasson el Szabadkára is!

A tanévkezdést a megszűnő iskolák és csökkenő gyerekszám mellett más is nehezít, hiszen a szerbiai tanárok több szakszervezete is sztrájkot hirdetett az első tanítási napra. A tiltakozók az alacsony bérek, a várható elbocsátások, az idő előtti nyugdíjazások ellen ágálnak, de van olyan szakszervezet is, amelyik több anyagi ráfordítást követel az oktatásra, valamint egy hosszú távú oktatási stratégia kidolgozását kéri a szerb oktatási minisztertől. A belgrádi kormány csütörtökre ígérte a szakszervezetekkel való tárgyalást, így azonban kb. 670 szerbiai iskolában (ebből kb. 200 található a Vajdaságban) nem kezdődik meg a tanév szeptember 1-jén.

Kárpátalja: megoldatlan a tankönyv-ügy

Kárpátalján az idei tanévkezdést a hosszú ideje húzódó „tankönyv-ügy” mérgezi. Mint ismeretes, az ukrán állam tavaly nem rendelte meg határidőre a magyar nyelvű tankönyveket a kárpátaljai iskolák számára. A probléma megoldása még mindig várat magára, azonban félő, hogy az idei tanévben a magyar tanulók – a magyar nyelv és irodalmat kivéve – ukránul lesznek kénytelenek elsajátítani a tudást.

Az idei tanévkezdés tehát nem alakul túlságosan biztatóan a Kárpát-medencei magyar diákok számára. Kétségtelen, hogy a magyar nyelvű oktatás fenntartásában óriási szerepe van az adott ország vezetésének, azonban be kell látni, hogy a magyarság „felelőssége” nagyobb az ügyben, hiszen a felvetett problémák mögött első sorban a magyarság számarányának drasztikus csökkenése áll. Ez egy olyan folyamat, amelyet már régóta érzékelünk, következményeivel azonban csak az utóbbi években kezdünk szembesülni.

Szóljon hozzá Ön is a témához!
Kommentáláshoz, értékeléshez kérjük, lépjen be!

Ha Ön rendelkezik google-, yahoo-, liveID-, twitter-, facebook-, vagy openID azonosítóval úgy ide kattintva külön regisztráció nélkül is beléphet a Kitekintőre! Elsősorban ezt a megoldást ajánljuk!

Ha Ön rendelkezik eduID azonosítóval úgy ide kattintva külön regisztráció nélkül is beléphet a Kitekintőre!

Ha Ön nem rendelkezik a fenti listában felsorolt azonosítók egyikével sem, vagy nem kívánja őket a Kitekintőre való belépésre használni, úgy klasszikus módon, helyi, kitekintős azonosítóval itt tud belépni. (Az első megoldás jövőbe mutató és szebb is:) )

 Emlékezzen?

Kövessen minket!

Galériák