Listából öt van - összefogásból annál kevesebb?

Címkék:
• autonómia
• szabadka
• szerbia
• választás
• vajdaság

Múlt hét pénteken (május 21.) járt le a listaállítási határidő a Vajdaságban nemzeti tanácsot alakítani óhajtó kisebbségi pártok számára. A Szerbiában élő mintegy 19 nemzetiség aktivistái és pártjai vetették bele magukat az elmúlt hetekben az előírt mennyiségű aláírások összegyűjtésébe, nem kis eredménnyel. Az emberi jogi és kisebbségi miniszter, Svetozar Čiplić kedden kihirdette az eredményt, mely szerint 16 nemzetiség közvetlenül, míg három (a horvát, a szlovén, valamint macedón) elektorok útján választhatja meg saját, újonnan felálló nemzeti tanácsába a képviselőit.

Kulturális autonómia lehetősége

A magyar nemzetiségűek aránya a Vajdaságban

A mintegy fél éve elfogadott Vajdasági Statútum ugyanis kulturális autonómiát biztosít a fent felsorolt szerbiai kisebbségek számára. A június 6-ai választásokat követően felálló nemzeti tanácsok jogkörei az oktatás, a kultúra, a művelődés, valamint a nyelvhasználat kérdéseire terjednek majd ki. A megválasztandó szervekkel szemben nagyok az elvárások, ugyanakkor igencsak megosztják a népességet legitimitásuk, illetve tényleges cselekvőképességük tekintetében. Ha egy pillantást vetünk a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) megválasztása körüli kampányra, a rengeteg pozitívum mellett megakad a szemünk néhány igen elgondolkodtató dolgon. Ne szaladjunk azonban annyira előre!

Csak az elnevezésben tükröződik az összefogás?

Az aláírásgyűjtés után öt lista állt fel az MNT-választásra. Ezek közül egyes szám alatt indul a Magyar Összefogás listája, ami tulajdonképpen a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jelöltjeit vonultatja fel. A párt egyik parlamenti képviselője, Dr. Korhecz Tamás szerint a vajdasági magyarok méltán lehetnek büszkék önmagukra, hiszen pártjuk úgy „nyomta át” a szerb parlamenten a kulturális autonómiát érintő törvényt, hogy mindössze négy magyar képviselő ült ott. A lista a választási kampány során elsősorban a magyar nyelvű oktatás kérdését tekinti szívügyének, amint azt a VMSZ elnöke, Pásztor István is elmondta, konkrét elképzeléseik vannak ezen a téren. Így például már szeptembertől beindítanák az iskolabusz programot, amivel a szórványban élő magyar gyerekeket juttatnák el magyar nyelvű iskolába. Emellett például fontosnak tartanák a nagyobb városokban lévő magyar tannyelvű középiskolákhoz tartozó kollégiumi rendszerek kiépítését.

Tárgyalás a VMSZ és az SDS között

Forrás: magyarszo.com

Nem kis megrökönyödést okozott azonban, hogy a Magyar Összefogás listáján három püspök is megtalálható. Ez a lépés némelyek szerint sokkal inkább járul hozzá a szavazatok elvesztéséhez, mintsem továbbiak nyeréséhez a ma már igencsak antiklerikális, valamint vallásilag megosztott Vajdaságban. A párt múlt heti találkozója a Szerbiai Szocialista Párttal (SDS) még ennél is nagyobb visszhangot kapott: a párbeszéd a milosevici utódpárttal, mint kormányzópárttal azonban a pártvezetés szerint elengedhetetlen egy olyan erőnek, mint a VMSZ, illetve az MNT-t vezetni kívánó Magyar Összefogás listájának.

Nem elhanyagolható szerb segítség

Különösen akkor, ha a maradék 4 listát állító szervezet közül néhány mögött valamilyen úton-módon – ha nyíltan nem is, de – sejthető a szerbiai Demokrata Párt (DS) támogatása. A Humentis – Vajdasági Magyarként Európába néven listát állító, magát Vajdasági Magyar Értelmiségiek és Üzletemberek Pártjaként bemutató szerveződés nyíltan is élvezi a DS „bizalmát”. A listavezető dr. Csengeri Attila, legfontosabb feladatuknak egy magyar tanítási nyelvű egyetem létrehozását tartják. Emellett céljuk a Vajdaság felkészítése az uniós csatlakozásra, valamint a kisebbségvédelem következetes kiépítése.

A Kézfogás a Magyarságért – Polgári Mozgalom elnevezésű listával kapcsolatban is felröppentek olyan hírek, hogy a DS segített az előírt 1300 aláírás gyűjtésében. Ezt azonban a két listavezető, Bunyik Zoltán, akit korábban a VMSZ-ből zártak ki, valamint Rácz Szabó László is elutasította. A lista programja ambiciózus terveket tartalmaz, azonban nem kizárólagosan a kulturális autonómia kérdéskörében, hanem például ígéretet tesz a foglalkoztatás növelésére, „emberbaráti segélyezésre” is.

Mindemellett a Magyar Ligára is lehet majd voksolni: a Nenad Čanak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Liga által támogatott mozgalom három nap alatt gyűjtött össze 1643 aláírást a listaállításhoz.

„Valódi nemzeti érzelem"

Az utolsó, de kortántsem elhanyagolható és visszhangoktól sem mentes listát a Magyar Remény Mozgalom (MRM) párt állította, listavezetője a szabadkai László Bálint. Több okból is „egyedülálló” a lista: ez ugyanis az egyetlen pártlista, ezzel azonban még nem lenne semmi baj. A pártot illetően viszont olyan kétségek is felmerültek, miszerint – élvezve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom támogatását – maga is inkább szélsőjobb felé húz. Ezért, mint korábban írtuk, még Ivica Dačić belügyminiszter a párt esetleges betiltását is kilátásba helyezte. Idáig azonban nem fajultak el a dolgok, mivel a párt programja nem tartalmaz szélsőjobboldali retorikát, és a párt vezetője is elutasította a Hatvannégy Vármegye támogatására vonatkozó vádakat. Nem értette ugyanakkor, hogy mi lehet a baj ezzel a mozgalommal, illetve kijelentette, hogy a MRM az „egyetlen hiteles erő a Délvidéken”. (Ugyanakkor a Délvidék tudatos használata is kérdéseket vethet fel…)

Esélyek latolgatása

Egyelőre még csupán találgatások folynak arra vonatkozóan, hogy a pártoknak milyen esélyeik vannak a 35 fős MNT képviselői helyeinek betöltésére. Egy internetes szavazáson – ami egyáltalán nem mérvadó – az MRM vezet 43%-kal, őt követi a Magyar Összefogás 23%-kal, valamint a Kézfogás a Magyarságért 19%-kal. Az eredmény valószínűleg összefüggésben van a Magyarországon is tapasztalt jelenséggel, miszerint a Jobbik támogatóinak kiemelkedő szerepe van a „blogolásban”. Ettől elvonatkoztatva egyébként a Magyar Összefogás listáját tartják a legtöbben esélyesnek a tanácsbeli meghatározó szerep elnyerésére.

Kétségek

Látogasson el Szabadkára!

Mindeközben több kérdés is megfogalmazódik, amelyeket eddig is hallhattunk a kampány alatt. A megválasztandó testület legitimitását kétségbe vonja például a szavazói névjegyzék összeállítása, valamint a szavazók kiértesítése. Szabadkán az önkormányzatnak ugyanis „nem volt pénze” a választók kiértesítésére, amit a pártaktivistákra bízott rá. A tény, hogy többen lemaradtak a listáról, nem lettek kiértesítve, vagy éppen az adatok hanyag kezelésének vádja merült fel, mind-mind befolyásoló tényezők a szavazás előtt. Továbbá, a szavazatszámláló bizottságban kizárólag a DS jelöltjei ülnek majd, ami szintén megkérdőjelezi a folyamat demokratikus voltát.

Öt lista – és a többi?

Azon is el lehet gondolkodni, hogy hol van a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, valamint a többi nemzeti irányultságú, illetve liberális tudós, író, költő, és a más kiemelkedő személy? – kérdezi Ágoston Árpád a VDMP hírlevelében. Szerinte a „felvilágosultabbak” ugyanis átlátnak a szitán, nem indulnak egymás ellen a látszatjogkörökért, amelyekre a DS úgyis nagy hatással lesz. Mások is felvetik a kérdést, hogy megéri-e egymást bemocskolni, a magyarok egységét felbomlasztani? Talán pont ez a célja a kormányzó szerbeknek? Viszont lehet-e felelősséggel képviselni egy nemzetet a passzivitással, az adott lehetőségek ki nem használásával?