A nemzeti érdek nyomában

Címkék:
• gémesi
• kmkf
• mki
• németh zsolt
• nemzetpolitika
• szarka
• tabajdi

Február 5-én rendezte meg a Magyar Külügyi Intézet a magyar nemzeti érdekről szóló konferencia-sorozat második részét "A magyar nemzeti érdek nyomában: nemzetpolitika, szomszédsági kapcsolatok és regionális együttműködés az EU-ban" címmel. A rendezvény két részből állt: elsőként a téma elméleti megalapozását hallhatták az érdeklődők szakértőktől és szakpolitikusoktól, ezt követően pedig politikai kerekasztal-beszélgetésre került sor azon politikusok között, akik a ma működő nemzetpolitikai intézmények, szervek irányításában vesznek részt.

Kattintson, és nézegessen képeket a Muravidékről!

Az első rész meghívott előadói Szabó Vilmos külügyi államtitkár, Prőhle Gergely diplomata, Törzsök Erika, a MeH Nemzetpolitikai Főosztályának igazgatója, Szarka László, az Etnikai–Nemzetiségi Kisebbségkutató Intézet munkatársa és Soós Edit politológus voltak.

Szabó Vilmos értékelte az elmúlt 20 év nemzetpolitikáját, s hangoztatta, hogy a helyzet most válik egyre inkább bonyolulttá. Utalt arra, hogy az EU-csatlakozáshoz elengedhetetlen kisebbségi engedmények a szomszédos országok részéről a visszájukra fordultak, ezért nagyon fontos, hogy Magyarország helyes kül- és nemzetpolitikai célokat fogalmazzon meg a következő 20–30 évre.

Törzsök Erika és Soós Edit a határon átnyúló, regionális együttműködések és ezek intézményesülésének fontosságát hangsúlyozták. Törzsök Erika szerint az EGTC-k sikeressége akár "Trianon fizikai és mentális meghaladását is jelenthetik".

Prőhle Gergely külföldön szerzett tapasztalatait osztotta meg a konferencián résztvevőkkel arról, mennyire nehéz a magyar nemzetpolitikai érdekeket Nyugat-Európában megértetni és képviselni. A diplomata szerint az eredményes érdekérvényesítéshez régióként kell fellépni, a hatékony érveléshez pedig történelmi analógiákat kell keresni. Példaként említette Németországot, ami szintén nagyszámú határon túli nemzeti kisebbséggel rendelkezik, ez pedig párhuzamba állítható a határon túli magyar kisebbségek helyzetével. Prőhle Gergely szerint az erre, valamint az értékalapú, emberi jogi ihletésű alapokra épített kül- és nemzetpolitikai stratégia sikeres lehet.

Utazzon képzeletben Kárpátaljára!

Szarka László mondta ki azt, hogy a határon túli magyarságnak önálló érdekei vannak, melyek meghatározódhatnak olykor akár Magyarországgal szemben is. Mint mondta, mi, anyaországiak "csak magunkat keressük a másik oldalon", a külhoni magyarságot "meg akarjuk menteni", pedig valójában együttműködő partnerként kellene viselkednünk. Ez azt igényli, hogy szembenézzünk önmagunkkal, feladjuk a működésképtelen doktrínákat abból a célból, hogy egy új, ugyan kockázatos, de reményteli nemzetpolitika indulhasson be.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke, Gémesi Ferenc, a MeH szakállamtitkára, Sárdi Péter, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának vezetője, Gulyás András, a köztársasági elnök külpolitikai tanácsadója és Tabajdi Csaba EP-képviselő voltak.

Németh Zsolt felvezetőjében arról beszélt, hogy az elkövetkezendő években meg kell teremteni a belső és külső konszenzust a nemzetpolitikai célokhoz, emellett több szakemberre és anyagi erőforrásra van szükség. A nemzetpolitikát összekapcsolhatóvá kell tenni a szomszédságpolitikával, utóbbit pedig differenciálttá kell tenni mind országonként, mind ágazatonként (gazdaság, kultúra...). Gémesi Ferenc a nemzetpolitika 2006-os átszervezéséről és a jelenlegi tendenciákról beszélt. Véleménye szerint a jelenleg megfigyelhető, a tisztán etnikai pártszerveződést felváltó regionális szerveződés nem feltétlenül negatív, előnyeit Magyarországnak meg kell ragadnia.

Erdélyt se hagyja ki!

A kisebbségvédelem nemzetközi jogi feltételrendszerének bővítéséért folytatott küzdelemről beszélt Sárdi Péter. Mint mondta, a brüsszeli kisebbségvédelmi iroda (hivatalosan a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája – a szerk.) lehet a következő lépés, hogy az Uniót "szembesítsük" a kisebbségvédelem fontosságával.

A konferencia tanulságait az utolsóként felszólaló Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő fogalmazta meg. "Mivel Európa nem érti a magyar nemzeti érdekeket, a jobb- és baloldalnak együtt kell működnie ahhoz, hogy a nemzetpolitikát hatékonyan lehessen működtetni, az ügy pártpolitikai logikát meghaladó logikát igényel" – mondta. A brüsszeli politikus azonban azt is hozzátette: ha a "túloldalon" nincs politikai akarat és alkotmányos garancia a magyar kisebbségek védelmére, Magyarország akár meg is feszülhet, sok eredménye nem lesz a munkájának.