Szorul a hurok a nyelvtörvény körül
Ha nem is közvetlenül, de az Európai Tanács (ET) héten kiadott jelentése és ajánlása egyértelműen a szlovák nyelvtörvény szellemisége ellen foglal állást, továbbá a héten Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is nyíltan kiállt a nyelvtörvény módosításának szükségessége mellett. Ugyancsak nemtetszésének adott hangot Wilfried Martens, az Európai Néppárt belga elnöke is, aki ugyancsak a november 17-én ünnepelt bársonyos forradalom kirobbanásának huszadik évfordulója alkalmából járt Pozsonyban. Szorul a hurok?
Az Európa Tanács egyértelmű rést ütött a pajzson
Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája:
Az Európa Tanács 1992-ben elfogadott Kartája (amely 1998-ban lépett életbe) a részes tagállamok hagyományosan használt nyelveire vonatkozik, és nem tér ki a bevándorlók által használt nyelvekre vagy nyelvjárásokra. Szlovákiában a Karta a magyar, a német, a rutén, az ukrán, a roma, a cseh, a bolgár, a horvát és a lengyel nyelv használatát védi. Mivel a kisebbségi nyelvek helyzete különböző, és minden nyelv egyedi eset, a Karta nem támaszt azonos elvárásokat az országokkal szemben. A Karta által felsorolt 68 pontból a részes országok ’á la carte’ módszerrel választanak ki 35-öt, amely betartását a Kartához tartózó testület felügyeli. Szlovákia 2008 nyarán nyújtotta be a második körös országjelentését, amelynek megvizsgálása után a tanácsi Szakértők Bizottság 2009 tavaszán jelentést készített. Ezen jelentés alapján pedig a Miniszterek Tanácsának feladata a kisebbségi nyelvek védelmében foganatosítandó ajánlások megfogalmazása. Szlovákia esetében ennek kiadására került sor november 18-án.
A szlovák kormány gondosan ügyelt arra, hogy a háromévente kötelező országjelentésének megírásakor, illetve benyújtásakor, még nem vette terítékre a nyelvtörvény ügyét. Így a szakértői bizottság által tavasszal elkészített jelentés, amely tulajdonképpen az országjelentésre reagál, hallgat az akkor még előkészítési fázisban lévő nyelvtörvényről, és a körülötte kialakuló botrányról. A fél évvel később, a minap elfogadott miniszteri ajánlás hangvételéből, amely a törvény megemlítésére úgyszintén nem rendelkezett mandátummal, már azonban kiérződik egyfajta kritikus hangvétel.
A Miniszterek Tanácsának ajánlása az alábbi pontokban szólít változtatásra:
- Javasolja a kisebbségi nyelvhasználatot érintő 20%-os küszöbérték felülbírálását (ennek hatása van pl. a megyei önkormányzatok és a bíróságok működésében, vagy pl. a helységnévtáblák ügyében is)
- Minden kisebbségi nyelvre vonatkozóan támogatja iskolai oktatás minden szintjen történő kiépítését.
- A kisebbségi nyelven történő oktatók képzésének javítását, továbbfejlesztését, illetve ennek állandó felügyelését tanácsolja.
- A kisebbségi televízió és rádióadások továbbfejlesztésre szólít fel.
- Javasolja a kisebbségi újságok támogatását, és
- Végül intézkedést sürget annak az igazságtalan gyakorlatnak a megszüntetésére, hogy roma gyerekeket speciális oktatási intézményekbe iskoláznak be.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy az Európa Tanács 2007 év elején kiadott legutóbbi ajánlása csak egy hajszálnyit tér el az itt megfogalmazottakról. A frázisok már ismerősek. A hasonlóság arra engednek következtetni, hogy a – nyelvtörvény gyalázatos ügyét nem figyelembe véve – Szlovákiában semmilyen szempontból nem tapasztalható fejlődés a kisebbségi nyelvek védelmét illetően.
Buzek ismét Csákyval tárgyalt – ezúttal Pozsonyban
Egy héttel ezelőtt Brüsszelben Csáky Pál röviden – és ezek szerint sikeresen – egyeztetett Brüsszelben Jerzy Buzek elnökkel, hiszen pozsonyi szavai határozottságról tesznek tanúbizonyságot. Az EP-elnöke szerint a módosított nyelvtörvény okozta feszültség megoldása érdekében intenzív tárgyalásokat kell folytatniuk a különböző véleményen lévő feleknek. Buzek a bársonyos forradalom kirobbanásának huszadik évfordulója alkalmából, meghívottként járt Pozsonyban.
Buzek üzenetének legfontosabb elemei az alábbi kérések:
- „a szlovák politikusok lehetőleg ne büntessenek”
- fogadják el az EBESZ-főbiztos és az Európa Tanács ajánlását, és
- „ha kell változtassák meg a törvényt, amihez az Európai Parlament szolgálatait is felajánlotta.
Buzek ezzel az első európai politikus vált, aki konkrétan a törvény megváltoztatására szólította fel a feleket. A szlovák fél erre elég gyorsan reagált – „Fico lezártnak tekinti a nyelvtörvény ügyét”.
A tárgyalás és így Buzek szavainak legfontosabb üzenete az, hogy a szlovákiai kisebbségek nyelvhasználati problémáját nem lehet a kisebbségek bevonása nélkül megoldani. Ezt kell belátnia az EBESZ főbiztosának is. Az érintett fél kihagyásával nem lehet hosszú távú megoldásra jutni. Vajon Buzek kijelentése mennyire befolyásolja majd az Európai Parlament jövő heti plenáris ülésének vitáját?
„Belgiumban elképzelhetetlen lenne a nyelvtörvény”
Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke ugyancsak Pozsonyban járt a húsz éves megemlékezés alkalmával, és szerencsére ő sem mulasztotta el az MKP vezetőivel folytatott eszmecserét. A beszélgetésen elsősorban Szlovákia belpolitikai, illetve európai ügyei kerültek napirendre, és szó esett a megyei parlamenti választások eredményeiről is.
Központi téma volt a három szlovákiai néppárttag szoros együttműködésének fontossága.. Martens reményét fejezte ki, hogy a jobboldali ellenzéknek sikerül reális alternatívát kínálnia a választópolgároknak, és egyben meggyőzni őket arról is, hogy az 1998 és 2006 közötti kormánykoalíció gazdasági- és európai integrációs sikerekhez juttatta Szlovákiát.
A találkozón a nyelvtörvény is szóba került, mint ahogy a kisebbségek helyzete, és a szlovák-magyar viszony is, továbbá foglalkoztak a jövő kilátásaival is, és mivel jövőre mindkét országban parlamenti választásokat tartanak, változás állhat be a két ország közötti viszonyban.
A nyelvtörvény ügyét Martens belgiumi dimenzióba helyezte, ahol több nemzetiség és nyelv fér meg egymás mellett. Martens hosszú politikai pályafutásának egyik tapasztalata, hogy kulturális önrendelkezés (autonómia) szükséges ahhoz, hogy a többség és a kisebbség, különböző nyelvek használata mellett, egymással békésen éljen.
Lassú víz partot mos?
Igaz csak lassú léptekkel, de halad előre a nyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználat ügye Szlovákiában. A nemzetközi nyomás mintha enyhén, de azért fokozódna – amelyre, ismerve a nemzeti kisebbségekre vonatkozó kérdések európai szinten történő tárgyalásának érzékenységét és akadályait, előrelépésként kell tekinteni.
Ezzel párhuzamosan pedig azt tapasztalhatjuk, hogy a szlovák szélsőséges pártok még tovább feszítik a húrt, és újabb, nemzettudat-erősítő koncepciókat fogalmaznak meg. Addig ütik, amíg meleg? Amíg a nemzettudat erősítése nem valaki ellenében fogalmazódik meg, és egészséges mértéket ölt, az üdvözlendő… hiszen a gyökeréből táplálkozik a fa is… Viszont ha az egyértelműen valaki ellenében fogalmazódik meg, és egészségtelen mértéket ölt, akkor az már megkérdőjelezhető. Félő, hogy az SNS tervezete az utóbbi kategóriába lesz sorolandó.
Az eddigi vélemények
A cikk korrekt összefoglaló. A címadás viszont agresszív és ellenséges. Olyan jó ez a lap, egy oázis volt eddig. Miért kell elrontani ilyen rémes bulváros részletekkel?
Szóljon hozzá Ön is a témához!
