Népszavazással a "barbár hunok" autonómiaigénye ellen

Az autonóm Székelyföld létrehozásának igényéről szóló népszavazás megszervezését kéri a Nagy Románia Párt – jelentette ki vasárnap Kolozsváron Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora. Funar szerint egy sürgősségi kormányrendelettel kötelezővé kellene tenni, hogy minden román állampolgár november 22-én, az államelnöki választásokkal egy időben részt vegyen a népszavazáson.

Funar úgy véli, az eredmény a román nép akaratát tükrözné és „nem a barbár hunok Székelyudvarhelyen összegyűlt 800 leszármazottjának akaratát". A párt szenátora az eredményt európai fórumokon is népszerűsítené.

„Fasiszta, irredenta” magyarok

Heves magyarellenes reakciót váltott ki a bukaresti parlamenti pártok részéről a két székelyföldi nagygyűlésen megfogalmazott autonómiaigény. A román politikusok többsége érdekes módon leginkább az SZNT és az MPP által Székelyudvarhelyen rendezett találkozón elhangzottakat bírálta (különösen a régió ott elfogadott himnusza, címere és lobogója ellen emelve szót), és kevésbé „lázadozott” az RMDSZ és az EMNT csíkszeredai nagygyűlése ellen, holott azon ugyancsak a területi önrendelkezés mellett foglaltak állást.

A magyarellenes indulatok legfőbb gerjesztőjének ezúttal is Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke bizonyult, aki azzal fenyegetőzött, hogy Magyarország bukaresti nagykövetsége előtt tiltakozik a „fasiszta, irredenta” magyarok akciója ellen. Az európai parlamenti képviselő felszólította az erdélyi magyarokat: költözzenek Dél-Tirolba, ha tetszik nekik a területi autonómia.

Érdekes módon az Emil Boc kormányfő vezette jobbközép demokrata-liberálisok higgadtságra szólítottak fel a témában, a legélesebben viszont a szintén kormányon lévő szociáldemokraták (PSD) és az ellenzéki liberálisok (PNL) támadták ki az „irredenta és alkotmányellenes” autonómiatörekvéseket.

Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának PSD-s elnöke szerint az egységesülő Európában az erdélyi magyarok 20. századi nézeteket vallanak „szeparatista” téziseikkel, miközben szenátor kollégája, Lia Olguţa Vasilescu szerint a nagygyűléseken megjelent önkormányzati képviselőktől meg kell vonni mandátumukat az ország területi integritásának veszélyeztetése miatt.

Székelyföld „kikiáltása”

Hasonló álláspontra helyezkedett a kisebbségi kérdésekben eddig mérsékeltnek tűnő Crin Antonescu, az RMDSZ-szel négy éven keresztül együtt kormányzó PNL elnöke is. Az alakulat államfőjelöltje tegnap felszólította a főügyészséget, indítson eljárást és büntesse meg a székelyudvarhelyi nagygyűlés részvevőit, akik szerinte Románia területi integritására törnek, és „államot kívánnak létrehozni az államban”.

Antonescu szerint az SZNT kezdeményezése etnikai válsággal fenyegeti a gazdasági és politikai krízis sújtotta Romániát, a politikus ugyanakkor elmarasztalta Traian Băsescu államfőt amiatt, hogy a régióban megejtett látogatásai ellenére nem sikerült megelőznie a Székelyföld „kikiáltását” célzó akciókat.