A Babes-Bolyait perli egy magyar állampolgár

Címkék:
• babes-bolyai
• oktatás
• per
• tudomány

Sorin Mititean, Sajómagyarós község polgármestere – ahova az árokaljai Bethlen-birtok is tartozik – a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Atzél Ferenc az általa vezetett intézményt is perli: „Atzél Ferenc már más módon is megpróbált hozzájutni az árokaljai Bethlen-birtokhoz. Mielőtt ezt a Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek adtuk volna, megkerestük a grófi család örököseit, de egyet sem találtunk” – nyilatkozta az elöljáró. Mititean szerint Atzél akciója megkésett, és nem lesz eredményes. Az egyetem rengeteg pénzt fektetett be Árokalján, és „kicsit abszurd, hogy most jön valaki és mindent visszakér”.  

„Döntsön a bíróság”

„Kellemetlenül érintene minket, ha le kellene mondanunk a kastélyról és a hozzá tartozó területről” – fejtette ki a Krónika kérdésére Magyari Tivadar, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, aki szerint tudnak az ellenük indított perről. Mint mondta, a kastélyt és a hozzá tartozó, mintegy 150 különleges fafajtát tartalmazó dendrológiai parkot főleg a környezetvédelmi és biológiai kar hallgatói használják szakmai gyakorlat céljából.

„A Beszterce-Naszód Megyei Tanácstól kapott ingatlan nagyon leromlott állapotban volt, az egyetem rengeteg pénzt fordított a felújítására” – magyarázta Magyari, aki szerint amennyiben az igénylő megkapná az ingatlant, az állam egyetlen lejjel sem kárpótolná a felsőoktatási intézményt, amiért rendbe tette. Mint mondta, az egyetem nem mond le a Bethlen-kastélyról és a hozzá tartozó területről, a jogászaik mindent megtesznek, hogy megvédjék azt.

„A bíróság eldönti majd, kinek van igaza, vagy ha van rá lehetőség, az is előfordulhat, hogy kiegyeznek a felek” – vélte a rektorhelyettes, aki szerint arra számítanak, hogy – mint ilyen esetekben lenni szokott – a per hosszú időre elhúzódik.

Erdélyben egyedülálló

Az árokaljai kastélyt mintegy 150 évvel ezelőtt építette neobizánci stílusban gróf Bethlen Balázs, Erdély-szerte az egyedüli ilyen stílusú épület. A nemesi família hatalmas angolparkot is létrehozott körülötte, amelyben jelenleg is mintegy 150 különleges fafajta található.

A Bethlen-család az 1945-ös államosítás során kénytelen volt átadni birtokát a kommunista hatalomnak, a kastély berendezését a környékbeliek hordták szét, a grófi család címerével díszített étkészletek ma is megtalálhatók a környékbeli falvak háztartásaiban, a termeket már csak a címeres cserépkályhák díszítik. Az arborétumra sem várt jobb sors, az egzotikus fák egy részét a helybéliek tüzelték el.

Az állam 1947-től a helyi termelőszövetkezet gépeit tárolta a birtokon, majd pionírtáborrá alakította, 1963-ban pedig a tudományegyetem kezelésébe került, és három évtizeden keresztül a Biológiai és Geológiai Kutatóintézet működött benne, a hallgatók szakmai gyakorlatukat töltötték itt. Ennek köszönhette felújítását is, az egyetem 1997-ben – miután gomba támadta meg a kastély faszerkezetét – restaurálta az ingatlant és a hozzá tartozó melléképületeket, 1,2 millió lejt költve a beruházásra. A birtok 1999-ben a felsőoktatási intézmény tulajdonába került.