Portré: Bugár Béla

Bugár Béla 1958. július 7-én született Pozsonyban. A somorjai Magyar Tannyelvű Kilencéves Alapiskola és Gimnázium elvégzése után a Szlovák Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát, majd a pozsonyi Nehézgépipari Vállalatnál helyezkedett el, mint tervezőmérnök.

Politikusi pálya

A rendszerváltás idején, Somorján is szerveztek magyar kereszténydemokrata klubokat, így Bugár politikai pályafutását a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban kezdte, melynek alakuló közgyűlésén a Mozgalom elnökségébe választották. 1991 és 1998 között a mozgalom elnöke volt. (Csáky Pál az alelnök.)

A Mozgalomban végzett tevékenysége mellett Bugár 1990-ben már a Csehszlovák Köztársaság Szövetségi Gyűlésének, és 1992-től a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának is képviselője lett. Azóta valamennyi választáson képviselői mandátumot nyert a Nemzeti Tanácsába, amelynek 1998. októberétől 2006-ig alelnöke is volt. 

Bugár 1993-tól a Petíciós, Jogvédelmi és Belbiztonsági Bizottság tagjaként tevékenykedett a parlamentben, de az 1994-es választások után, a parlamenti többség birtokában levő Meciar vezette kormánykoalíció kezdeményezésére a kevésbé befolyásos Környezetvédelmi Bizottságba sorolták.

A szlovákiai magyar pártok 1998-as egyesülésekor Bugár Béla a Magyar Koalíció Pártjának elnökének választották. A sikeres, a Meciar kormányt leváltó parlamenti választások után, az MKP a kormánykoalíció tagja, Bugár pedig a SZK Nemzeti Tanácsának alelnöke lett. Hatáskörébe tartozott a Költségvetési, a Környezetvédelmi és az Emberjogi Bizottság, valamint a parlamenti intézmény felügyelete.

Bugár, több mint 8 évig, 2007 elejéig töltötte be az MKP elnöki posztját, amikor is a márciusában tartott tisztújító kongresszuson, igaz csak egy tucat szavazattal, de elmaradt riválisától, Csáky Páltól, aki 1998-óta a párt alelnökeként tevékenykedett. Ezen a komáromi tisztújító közgyűlésen közölte Bugár először, hogy utolsó megbízatási időszakát tölti a parlamentben, és 2010-ben végleg elhagyja a nagypolitikát. (A 2006. június 17-én tartott választásokon Bugár bekerült a Nemzeti Tanácsba, de az MKP már nem lett kormányalakító tényező.)

2008 januárjában több napilapnak adott interjúban is megerősítette, felhagy a politizálással és vállalkozó lesz. A politikus társtulajdonos lett a nagyszarvai Pongrácz-kastélyban, ahol 2008 őszétől idősek otthona és hospice-szolgálat működik. Bugár azonban mégsem tűnt el a politikai életből. 2009-ben az MKP-t belső viták gyengítették, melyek hatására áprilisban Bugár és további három képviselőtársa kiléptek az MKP parlamenti frakciójából. Lépésüket azzal indokolták, hogy nem értenek egyet a párt vezetésének politikájával. Ezután közel kéthónapos egyeztetés folyt az MKP és Bugárék között, de nem sikerült kompromisszumos megoldást találniuk. Így 2009 júniusában a négy képviselő a párt elhagyása mellett döntött, és Most-Híd néven új pártot alapítottak.

Az alapító közgyűlésen Bugárt választották az új párt elnökévé. A 2010-es parlamenti választásokon a párt 8,1%-ot ért el, így bejutott a parlamentbe, ahol az SDKÚ-SaS-KDH alkotta négypárti koalícióval kormányoz.

Bugár sikereinek tekinthetjük, hogy MKP-s tevékenysége idején újjáépült a Mária Valéria híd, és politikai alkunak köszönhetően megszületett a Selye János Egyetem. A párt vezetősége lemondott a házelnöki posztról, amely a 2002-es választási eredmények alapján a Magyar Koalíció Pártját illette volna meg, cserébe a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) beleegyezett a magyar tannyelvű felsőfokú intézmény megalapításába. Továbbá az MKP politikai súlyának köszönhetően az magyar önkormányzatoknak jelentősebb támogatásban részesültek, régiófejlesztési pályázatokat nyertek, melyekből iskolákat, utakat, templomokat és más létesítményeket újítottak fel a magyarok lakta területeken.

Címkék:
• bugár
• mkp
• portré