In Memoriam 2004. december 5.

Négy évvel ezelőtt, 2004. december 5-én tartották azt a népszavazást, amelynek tárgya a határon túli magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárság volt. Noha a végeredmény az "igenek" győzelmét hozta, a referendum eredménytelenül zárult, mert az összes leadott szavazatnak csupán 18,94%-át tették ki a támogató voksok, az eredményességhez viszont legalább 25 százaléknyi azonos szavazatra lett volna szükség.

A népszavazást viszonylag rövid, ám annál intenzívebb kampány előzte meg. A parlamentben a jobboldal (Fidesz, MDF) támogatta a kezdeményezést, a civil szférában pedig az egyházak és több társadalmi szervezet képviselője állt ki az "igen" mellett. A kormánypártok (MSZP, SZDSZ) viszont a kettős állampolgárság elleni voksolásra buzdították a szavazókat.

A baloldal fő érve az volt, hogy a kedvezmény megadása súlyos gazdasági terheket róna Magyarországra, ugyanis a magyar állampolgárság megadásával az országhatáron túl élő magyarok számára is biztosítani kellene a szociális juttatásokat, a közegészségügyi támogatásokat, ezeket pedig a magyar lakosság adóterheiből kellene finanszírozni.

Gyurcsány Ferenc arra is hivatkozott, hogy az Európai Unió nem tenné lehetővé a kettős állampolgárság megadását. Ez az érv nem bizonyult igaznak, hiszen Szlovákia és Románia is (mindkettő uniós tagállam) régóta törvényileg szabályozza a határain túl élő szlovákok és románok állampolgársághoz való jogosultságát. Szomszédaink közül Szerbia és Horvátország is rendelkezik törvénnyel a kettős állampolgárságról.

A negatív kampány megtette a hatását, hiszen a választásra jogosultak mindössze 37,58%-a járult az urnákhoz. A népszavazás eredménytelensége és a nemmel válaszolók viszonylag magas (a leadott szavazatok 48,43%-a) aránya óriási csalódást okozott a határon túli magyarok számára. Duray Miklós, az MKP alelnöke így kommentálta az eredményt: "Politikai értelemben sajnos az a helyzet, hogy akik az állampolgárság kérdésében nemmel szavaztak, azok valójában igennel szavaztak a nemzet szétdaraboltságára".

A csalódottságot csak fokozta, hogy a szlovákiai magyarság számára már 2004-ben is, a romániaiaknak pedig a tavalyi EU-csatlakozás miatt pusztán szimbolikus jelentőségű lett volna a kettős állampolgárság megadása, amely az anyaország érzelmi kötődését jelképezte volna a határon túl élő magyarok irányába.

A népszavazást 2004-ben a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte, amely szervezet a sikertelenség ellenére 2007 tavaszán ismét útjára bocsátott egy kezdeményezést a kettős állampolgárság megadásáról. A parlamenti pártok ezúttal azonban egyetértettek, hogy a népszavazás nem a megfelelő eszköz a kérdésről való döntéshez.

Németh Zsolt fideszes politikus, a külügyi bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy a kettős állampolgárság megvalósítandó, azonban meg kell teremteni a szükséges politikai feltételeket hozzá. Ezt a véleményt Tőkés László is osztotta, hozzátéve: a népszavazás többet árthat a magyar-magyar kapcsolatoknak, mint amennyi hasznot hoz, ezért ő is a parlamenti döntéshozatalt látja célravezetőnek az ügy rendezésére.

És hogy mi vezetett az újabb népszavazás elvetésének gondolatához: mindenekelőtt a 2004-es referendumnak az a tanulsága, hogy a magyar választók sokkal inkább mozgósíthatók a szociális demagógia, a félelemkeltés eszközével, mint a határon túli magyarságnak nyújtandó támogatás imperativusával.

Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »