In Memoriam 2004. december 5.

Négy évvel ezelőtt, 2004. december 5-én tartották azt a népszavazást, amelynek tárgya a határon túli magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárság volt. Noha a végeredmény az "igenek" győzelmét hozta, a referendum eredménytelenül zárult, mert az összes leadott szavazatnak csupán 18,94%-át tették ki a támogató voksok, az eredményességhez viszont legalább 25 százaléknyi azonos szavazatra lett volna szükség.

A népszavazást viszonylag rövid, ám annál intenzívebb kampány előzte meg. A parlamentben a jobboldal (Fidesz, MDF) támogatta a kezdeményezést, a civil szférában pedig az egyházak és több társadalmi szervezet képviselője állt ki az "igen" mellett. A kormánypártok (MSZP, SZDSZ) viszont a kettős állampolgárság elleni voksolásra buzdították a szavazókat.

A baloldal fő érve az volt, hogy a kedvezmény megadása súlyos gazdasági terheket róna Magyarországra, ugyanis a magyar állampolgárság megadásával az országhatáron túl élő magyarok számára is biztosítani kellene a szociális juttatásokat, a közegészségügyi támogatásokat, ezeket pedig a magyar lakosság adóterheiből kellene finanszírozni.

Gyurcsány Ferenc arra is hivatkozott, hogy az Európai Unió nem tenné lehetővé a kettős állampolgárság megadását. Ez az érv nem bizonyult igaznak, hiszen Szlovákia és Románia is (mindkettő uniós tagállam) régóta törvényileg szabályozza a határain túl élő szlovákok és románok állampolgársághoz való jogosultságát. Szomszédaink közül Szerbia és Horvátország is rendelkezik törvénnyel a kettős állampolgárságról.

A negatív kampány megtette a hatását, hiszen a választásra jogosultak mindössze 37,58%-a járult az urnákhoz. A népszavazás eredménytelensége és a nemmel válaszolók viszonylag magas (a leadott szavazatok 48,43%-a) aránya óriási csalódást okozott a határon túli magyarok számára. Duray Miklós, az MKP alelnöke így kommentálta az eredményt: "Politikai értelemben sajnos az a helyzet, hogy akik az állampolgárság kérdésében nemmel szavaztak, azok valójában igennel szavaztak a nemzet szétdaraboltságára".

A csalódottságot csak fokozta, hogy a szlovákiai magyarság számára már 2004-ben is, a romániaiaknak pedig a tavalyi EU-csatlakozás miatt pusztán szimbolikus jelentőségű lett volna a kettős állampolgárság megadása, amely az anyaország érzelmi kötődését jelképezte volna a határon túl élő magyarok irányába.

A népszavazást 2004-ben a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte, amely szervezet a sikertelenség ellenére 2007 tavaszán ismét útjára bocsátott egy kezdeményezést a kettős állampolgárság megadásáról. A parlamenti pártok ezúttal azonban egyetértettek, hogy a népszavazás nem a megfelelő eszköz a kérdésről való döntéshez.

Németh Zsolt fideszes politikus, a külügyi bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy a kettős állampolgárság megvalósítandó, azonban meg kell teremteni a szükséges politikai feltételeket hozzá. Ezt a véleményt Tőkés László is osztotta, hozzátéve: a népszavazás többet árthat a magyar-magyar kapcsolatoknak, mint amennyi hasznot hoz, ezért ő is a parlamenti döntéshozatalt látja célravezetőnek az ügy rendezésére.

És hogy mi vezetett az újabb népszavazás elvetésének gondolatához: mindenekelőtt a 2004-es referendumnak az a tanulsága, hogy a magyar választók sokkal inkább mozgósíthatók a szociális demagógia, a félelemkeltés eszközével, mint a határon túli magyarságnak nyújtandó támogatás imperativusával.

Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

2016 szeptember 4. REUTERS/Nicolas Asfonri/Pool

May szerint nagyvonalú a brit Brexit-ajánlat

Rendkívül komoly és méltányos az előző este bemutatott brit javaslat, amelynek értelmében az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése után is a szigetországban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek - hangoztatta Theresa May brit kormányfő.

Read More »