Háttér: SZNT

Az SZNT célja

Az SZNT se nem önkormányzati testület, se nem választási párt; önmagát a székelység közképviseleti szerveként definiálja, melynek elsődleges célja a Székelyföld autonómiájának követelése és elnyerése, valamint a terület nemzeti alapon történő eurórégióvá való nyilvánítása. E célból az SZNT megvitatja, véglegesíti és elfogadja a Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, majd a Román Parlament elé terjeszti azt. Ha a Parlament a Statútumot elfogadja, az SZNT további működéséről annak függvényében döntenek, hogy a létrejött székely önkormányzatiság mellett továbbra is szükség van-e a székelység ilyen jellegű közképviseletére.

A SZNT és az EMNT viszonyával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Tanácsok egyenrangú partnerek, és nem beszélhetünk alá- vagy fölérendelési viszonyról. A két tanács egymás szövetségese, és együtt állnak ki az erdélyi magyarság érdekérvényesítésében. Mivel az autonómia igényét, az autonómia megvalósításának közösségi akaratát csakis maga az érdekelt közösség, ebben az esetben székelység, és annak közképviselete nyilváníthatja ki, a székelység létre hozta a Székely Nemzeti Tanácsot. Helytelene lenne tehát arról beszélni, hogy bárki a „magyar” és „székely” alapon próbálná szembe állítani az autonómiáért küzdőket.

Izsák Balázs, Tőkés László és Tóró T. Tibor - van együttműködés.

Az SZNT tagsága

A Székely Nemzeti Tanács 156 tagját a székely települések gyűlései által megválasztott úgynevezett széki tanácsok (Bardócz-Miklósvárszék, Csíkszék, Gyergyószék, Kézdiszék, Marosszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék) választják. Az 1500 magyar nemzetiségű lakosnál kisebb lélekszámú székely települések egy főt delegálhatnak, az 1500 magyar lakosnál nagyobb települések minden újabb 3000 lakos után plusz egy képviselőt küldhetnek az SZNT-be. A képviselők kijelölik az SZNT Állandó Bizottságát, mely az elnök mellett 4 alelnökből, 4 titkárból és 2 jegyzőből áll, valamint az SZNT szakbizottságait és azok állandó tagjait.

Az SZNT tevékenysége

2004. március 1-jén a Székely Nemzeti Tanács a Román Parlament elé terjesztette a dr. Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumát. A Parlament a tervezetet megvitatás nélkül elutasította. Ezután az SZNT felszólította a székely megyék önkormányzatait, hogy írjanak ki népszavazást a székelyföldi autonómia kérdéséről, mivel a hatályos román jog szerint az ország közigazgatási határainak megváltoztatásához az érintett lakosság véleménynyilvánítása szükséges. Az első népszavazásokat a tervek szerint 2005 tavaszán tartották volna, azonban a román hatóságok a referendumokat alkotmányellenesnek nyilvánították.

2005 májusában ismét benyújtották a bukaresti parlamentnek az autonómia statútumát, azt azonban ismét elutasították. 2006. március 15-én az SZNT Székelyudvarhelyen összehívta a Székely Nagygyűlést, melyen 20000 résztvevő erősítette meg a Székelyföld autonómiájának igényét, és ezt egy kiáltványban meg is fogalmazták. Júliusban a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlésen a résztvevők hitet tettek a székely nép önrendelkezési joga mellett, és felkérték Románia elnökét, kormányát és parlamentjét, hogy kezdjenek tárgyalásokat az SZNT-vel az autonómia ügyéről. Ezt a felkérést a román vezetők ismét figyelmen kívül hagyták.

Fodor Imre

2006 októberében a széki tanácsok maguk kezdték el az autonómia népszavazásokat megrendezni, ez azonban nem minősült a véleménynyilvánítás hivatalos formájának. Időközben dr. Csapó József lemondott az SZNT elnöki posztjáról, helyét 2008-ig Fodor Imre egykori alelnök, Marosvásárhely korábbi polgármestere vette át. 2008 februárja óta a szervezet elnöke Izsák Balázs.

Nemzetközi támogatás

Az SZNT vezetősége több ízben is fordult már európai politikusokhoz, intézményekhez, hogy nemzetközi támogatást nyerjenek a Székelyföld autonómiájának ügyéhez. 2007 júliusában az SZNT akkori elnöke, Fodor Imre az Európai Parlament elnökével, Hans-Gert Pötteringgel találkozott, aki indokoltnak és legitimnek találta a székelyföldi autonómia-igényeket, mert az olyan demokratikus követelésnek minősül, amely nem fenyegeti Románia szuverenitását.

2008-ban már az új elnök, Izsák Balázs kereste fel Markus Meckelt, a Bundestag külügyi bizottságának tagját. A találkozón arra kérte a német politikust, hogy segítse megnyerni a székelyföldi autonómia ügyének az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének német delegációját.
Strasbourgban Luis Maria de Puig, a Parlamenti Közgyűlés elnöke, és Luc van den Brande, a Régiók Bizottságának elnöke találkozott az SZNT vezetőivel. Izsák Balázs és delegációja az európai ajánlások tükrében mutatta be a székelyföldi autonómia tervezetét, az európa-politikusok pedig szakmai tanácsokkal látták el a székely küldöttséget.

Magyarországon Sólyom László köztársasági elnök és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke fogadta az SZNT vezetőit, szintén 2008-ban. A magyar államfő támogatásáról biztosította a székely küldöttséget, mert mint kifejtette: az autonómia - a területi autonómiát is beleértve, - fontos,  jogszerű és európai intézmény a kisebbségi jogok eszköztárában.

További információt az Székely Nemzeti Tanács honlapján találhat.

Címkék:
• autonómia
• székelyföld
• sznt