Háttér: KMKF

A Kárpát-medencei Képviselők Fóruma (KMKF) több állam törvényhozói közötti együttműködés és elméletileg a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kiegészítésére jött létre, úgy hogy az, a parlamenti együttműködés dimenziójával bővülhessen. Létrehozásával a végrehajtó szerv, a Kormány mellett a másik hatalmi ág, a törvényhozás szintjén is rendszeressé, következésképpen eredményesebbé válik az együttműködés a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői között.

Fontos leszögezni, hogy a testület létrehozásának és működésének nincs nemzetközi jogi relevanciája. A KMKF konzultációs fórum, melynek összejövetelein olyan törvényhozók vesznek részt, akiknek hasonló problémáik, egybeeső érdekeik is vannak.

A KMKF feladata

A KMKF feladatai közé tartozik az Európai Unión kívül maradó magyar kisebbségi közösségek támogatása, és ezáltal állampolgárság szerinti államaik csatlakozásának elősegítése az európai, illetve euro-atlanti szervezetekhez. Céljai elérése érdekében a KMKF kibocsáthat bármely, napirendjén szereplő tárgykörben dokumentumokat. A tagjai közötti megállapodások betartására az azonos célok és az egybeeső érdekek jelenthetnek biztosítékot.

A KMKF napirendjére stratégiai, elvi jellegű kérdések kerülnek. (Ily módon elkerülhető a MÁÉRT megkettőzése is.) E kérdések megvitatásán túl a KMKF fontos tevékenysége elsősorban nemzetpolitikai állásfoglalások kibocsátása, melyek orientálják a határon túli magyarok politikáját és Magyarország határon túli magyar politikáját.

A KMKF tagjai

• a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott személyek;

1. Romániából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség,
2. Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártja,
3. Ukrajnából a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség,
4. Szerbiából a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt,
5. Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, valamint
6. Szlovéniából a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és a szlovéniai magyarság mindenkori parlamenti képviselője.

• ha valamely szomszédos országban magyar szervezet(ek) képviselőjeként megválasztott személy nem képviselteti magát az országos parlamentben, vagy csak egy ilyen képviselő van, a Magyar Országgyűlés Elnöke az adott országból – az ebben az országban működő magyar kisebbségek szervezete(i)vel egyeztetve – a parlamenti, regionális vagy annak megfelelő szintű választásokon legitimitást szerzett képviselők közül annyit hív meg, hogy az adott országból a KMKF munkájában résztvevő képviselők száma elérje a négy főt;
• azokban a szomszédos országokban, amelyekben tartományi szinten megválasztott törvényhozó testület működik, a tartományi parlament 6 tagja;
• a Magyar Országgyűlés képviselői, minden pártból három személy (a tagokat az egyes pártok jelölnek);
• a Külügyi és határon túli magyarok bizottságának három tagja;
• a magyarországi pártok illetve valamely szomszédos országban magyar szervezet képviselőjeként megválasztott európai parlamenti képviselők maguk közül országonként legfeljebb három tagot delegálnak;
• a Magyar Országgyűlés Elnöke a nyugati magyarság soraiból szakértőket kér fel, hogy munkájukkal segítsék a KMKF tevékenységét, akik az elfogadott stratégiai célok érvényesítését segítik elő nemzetközi fórumokon.

Így a 68 határon túli képviselővel együtt így a plenáris ülésen 89 képviselő tanácskozik. A résztvevők név-szerinti listáját a KMKF hivatalos oldalán tekintheti meg.

Forrás: www.hhrf.org

A KMKF szervezete

A KMKF kétszintű szervezeti szerkezetben működik:

• Az egyik szint a plenáris ülés, melyet a Magyar Országgyűlés Elnöke hív össze és elnököl évente legalább egy alkalommal, és emellett amennyiben a tagok legalább fele ezt kéri. Ennek napirendjére az összmagyarságot érintő stratégiai kérdések kerülnek.
• Az ülések tartalmi előkészítésének, illetve az albizottságok működtetése céljából létre kell hozni egy Állandó Bizottságot – ez a második szint –, melynek tagjai a küldő szervezettől kapott mandátumuk birtokában lefolytatják a vitákat és előkészítik a plenáris üléseket, esetleges dokumentumokat. A KMKF albizottságokat hozhat létre, amelyek feladata a KMKF határon túli szervezetei véleményének ismertetése az Országgyűlés napirendjére kerülő, a határon túli közösségeket érintő jogszabálytervezetekről. Az Állandó Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ül össze, létszáma 19 fő.

A KMKF 2006. szeptemberi ülésen elfogadott állásfoglalás rendelkezett négy albizottság felállításáról (Gazdasági, Jogi, Kulturális és oktatási, illetve Külügyi és Európa-ügyi albizottságok) annak érdekében, hogy az évente egy alkalommal tartott plenáris ülések között is biztosítani lehessen a folyamatos párbeszédet a képviselők között, elsősorban szakpolitikai jellegű kérdésekben.

A plenáris ülés dokumentumokat fogadhat el (nyilatkozatok, állásfoglalások), ezek előkészítése az Állandó Bizottság feladatkörébe tartozik. E dokumentumok és a plenáris ülésen elhangzottak alapján a Magyar Országgyűlés elnöke összefoglalja a javaslatokat és azokat megtárgyalásra az illetékes albizottságnak megküldi, valamint tájékoztatja azokról a magyar Kormányt és szükség szerint egyéb intézményeket.

A KMKF szülte konflikuts oka

A magyar törvényhozás 2008.március 5-én országgyűlési határozatot fogadott el, amelyben a 2004-ben alkotott (illetve 2006-ban módosított) statútum alapján – tehát konzultatív testületként – saját intézményének ismeri el a KMKF-et, és ennek jegyében saját költségvetéséből biztosítja annak működését. A döntés felkorbácsolta az indulatokat a szlovák-magyar viszony tekintetében. Szlovákia úgy véli, ezzel országának területi integritása és képviselőinek parlamenti esküje került veszélybe.

Válaszként 2008. november 4-én a szlovák Nemzeti Tanács határozatot fogadott el "a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) lehetséges negatív hatásáról Közép-Európa politikai és társadalmi fejlődésére" címmel. A határozat pontos szövegét itt olvashatja.

A határozat elfogadása előtt Dušan Čaplovič, kisebbségügyi és emberjogi kormányalelnök
egy jelentést készített, amiben hosszasan taglalja a határozat, és a  Fórum káros hatásait. A jelentés szövege itt érhető el.

A szlovák határozatra a Magyar Köztársaság Külügyminisztérium válaszolt, amely kifejezi, hogy sajnálattal értesült a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának arról a határozatáról, amely Szlovákia belügyeibe történő beavatkozásnak minősíti a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának tevékenységét, és elfogadhatatlannak tartja a szlovákiai magyar nemzetiségű képviselők részvételét a fórumon. A határozat pontos szövege itt olvasható.

Európai példák

A KMKF-hez hasonló, de nem pontosan ugyanolyan jogi hátterekkel működő intézmények, és kongresszusok találhatók például: Romániában, Görögországban vagy Franciaországban.
Szlovákia Határon Túli Magyarok Hivatalának másáról itt olvashat bővebben.

Címkék:
• kmkf
• magyarország
• szlovákia