Kitekintő/kronika.ro/erdely.ma/3szek.ro/relatio.ro/transindex.ro/hotnews 2007. május 5., szombat
Helyzetjelentés Romániából
A kisebbségi törvényről, az államfő és a miniszterelnök között kialakult alkotmányos és immár életre-halálra menő politikai vitáról, illetve a korrupcióellenes harc témaköréről gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat.
Kisebbségi törvény
Megelégelte az RMDSZ, hogy három szakbizottság asztalán vesztegel a kisebbségi törvény, és döntést kért az ügyben. Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke május 21-ig adott határidőt a pártoknak, hogy döntsenek a további eljárásról.

Máramarosi fatemplomok
A kisebbségi törvény több mint két éve vesztegel a képviselőházban, az
összevont bizottság asztalán. Keddenként kellene megvitatniuk az újabb
cikkelyeket, ám kvórumhiány miatt hónapok óta nem zajlott érdemi vita.
Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezetője ebből a patthelyzetből
kezdeményezett kilépést, véleménye szerint valamilyen irányba el
kellene dőlnie az ügynek. Legnagyobb gond, hogy hiányzik a politikai
akarat, de ezt nyíltan nem ismerik el a pártok. Egy plénum előtti vita
során a politikai akarat is tisztázódna, a pártoknak ország-világ előtt
kellene nyilatkozniuk, hogy nem támogatják a kisebbségi törvényt – véli
az RMDSZ frakcióvezetője.
Összeesküvést vél felfedezni Bogdan Olteanu múlt heti kijelentése mögött Petre Strachinaru demokrata képviselő. Meglátása szerint az RMDSZ zsarolja a liberálisokat, és kész tényként kezeli, hogy egy plénum előtti vita során elfogadják a jogszabályt. Strachinaru szerint nem igaz, hogy pártja és Traian Basescu akadályozta volna a kisebbségi törvény elfogadását. „Többször kijelentettük, hogy fontos ez a jogszabály, hisz benne van a kormányprogramban is, de elfogadhatatlannak tartjuk, amit az RMDSZ megpróbált a torkunkon lenyomni” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: módosító javaslataik voltak, próbáltak tárgyalni az RMDSZ-szel, de az nem volt hajlandó semmiről sem lemondani. A demokraták egyebek mellett a törvény lényegét jelentő kulturális autonómiát és az autonómiatanácsok létrehozatalát kifogásolták.
Kampány
Tovább durvul a Traian Basescu leváltásáról szóló május 19-i referendumot megelőző kampány, a két tábor képviselői minden eddiginél élesebben bírálják egymást. Válaszként a tisztségéből felfüggesztett államfőnek a liberális és szociáldemokrata „oligarchák” elleni kijelentéseire, a leváltás mellett kampányoló tábor azt kérte számon Traian Basescutól, honnan van pénze a kampányrendezvények finanszírozására. Eközben a szociáldemokraták aggodalmukat fejezték ki, hogy a Demokrata Párt (PD) meghamisítja a népszavazás eredményét. A nyilatkozatháborúban immár a „részeges” és a „fasiszta” jelzők is elhangzottak Traian Basescuval kapcsolatban.

Traian Basescu
Valamennyi párt a vidéki választók mozgósítására törekszik. Elemzők
szerint ugyanis a vidéki lakosság körében továbbra is nagy a
bizonytalanság: nincsenek tisztában azzal, hogy a nem szavazat Traian
Basescu melletti voksot, míg az igen a leváltás melletti szavazatot
jelenti. miközben a PD emberei a templomok udvarán igyekeztek
felvilágosítani a választókat, a PSD Vaslui megyei szervezete a
kocsmákban tájékoztatja a lakosságot. Theodor Stolojan, a Basescu-párti
Liberális Demokrata Párt elnöke elmondta: vidéki látogatásaikon
elmagyarázzák az embereknek, hogy mit jelent az igen és a nem voks,
hiszen „a Basescu-ellenes koalíció pártjai úgy akarnak szavazatokat
lopni, hogy a D. A. Szövetség nevét használják fel”.
Vasárnap Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke reményét fejezte ki, hogy Traian Basescu visszakerül hivatalába. „Basescu nagyon fontos kihívás előtt áll: Romániát hiteles európai uniós országgá kell tennie, ahol nincs korrupció és kommunista típusú kapcsolatrendszerek” – mondta Martens.
Egy május 7-11 között készült felmérés szerint a romániai választók 70 százaléka Basescut támogatja, és csak 23 százalék véli úgy, hogy a hivatalából felfüggesztett államfőnek távoznia kell tisztségéből. Egy április felmérésben Traian Băsescut a megkérdezettek 65 százaléka támogatta.
Az államelnököt április 19-én állítólagos alkotmánysértései miatt felfüggesztették tisztségéből. A parlament döntését megerősítő vagy felülbíráló referendumot a választási törvény és az alkotmány előírásai szerint május 19-ére tűzte ki a törvényhozás.
Korrupció
Az Egyesült Államok romániai nagykövete nyilatkozatot adott ki az igazságügy-miniszter és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vitája kapcsán. Nicholas Taubman a DNA székházába látogatva arról nyilatkozott, hogy "az utóbbi események miatt megkérdőjeleződött Washingtonban és sok más európai fővárosban, hogy Romániában milyen irányba tartanak jelenleg a korrupcióellenes erőfeszítések".
Az új igazságügy-miniszter egy héttel ezelőtt kérte az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól (CSM) a DNA helyettes vezetője, Doru Ţuluş felmentését, ami ellen a DNA igazgatója, Daniel Morar és Laudra Codruţa Kövesi főügyész is tiltakozott.

A nagykövet mostani sajtóközleménye szerint Románia további
hitelessége szempontjából életbevágóan fontos, hogy a korrupció
visszaszorításában elért fejlődést tartani lehessen. Taubman ugyanakkor
emlékeztet ara, hogy az FBI igazgatója, Robert Müller bukaresti
látogatásán támogatásáról biztosította Kövesi főügyészt. Az FBI
vezetője azt ígérte, a Szövetségi Nyomozó Iroda képzésekkel segíti a romániai ügyészek munkáját.
Válasznyilatkozatában Tudor Chiuariu igazságügy-miniszter arról beszél, hogy a tárca célja, hogy a korrupcióellenes fellépésnek konkrét eredményei legyenek, vagyis az ügyek kerüljenek át a nyomozati szakaszból a bíróságok elé, hogy az igazságszolgáltatás ítélkezhessen.
Megelégelte az RMDSZ, hogy három szakbizottság asztalán vesztegel a kisebbségi törvény, és döntést kért az ügyben. Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke május 21-ig adott határidőt a pártoknak, hogy döntsenek a további eljárásról.
Máramarosi fatemplomok
Összeesküvést vél felfedezni Bogdan Olteanu múlt heti kijelentése mögött Petre Strachinaru demokrata képviselő. Meglátása szerint az RMDSZ zsarolja a liberálisokat, és kész tényként kezeli, hogy egy plénum előtti vita során elfogadják a jogszabályt. Strachinaru szerint nem igaz, hogy pártja és Traian Basescu akadályozta volna a kisebbségi törvény elfogadását. „Többször kijelentettük, hogy fontos ez a jogszabály, hisz benne van a kormányprogramban is, de elfogadhatatlannak tartjuk, amit az RMDSZ megpróbált a torkunkon lenyomni” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: módosító javaslataik voltak, próbáltak tárgyalni az RMDSZ-szel, de az nem volt hajlandó semmiről sem lemondani. A demokraták egyebek mellett a törvény lényegét jelentő kulturális autonómiát és az autonómiatanácsok létrehozatalát kifogásolták.
Kampány
Tovább durvul a Traian Basescu leváltásáról szóló május 19-i referendumot megelőző kampány, a két tábor képviselői minden eddiginél élesebben bírálják egymást. Válaszként a tisztségéből felfüggesztett államfőnek a liberális és szociáldemokrata „oligarchák” elleni kijelentéseire, a leváltás mellett kampányoló tábor azt kérte számon Traian Basescutól, honnan van pénze a kampányrendezvények finanszírozására. Eközben a szociáldemokraták aggodalmukat fejezték ki, hogy a Demokrata Párt (PD) meghamisítja a népszavazás eredményét. A nyilatkozatháborúban immár a „részeges” és a „fasiszta” jelzők is elhangzottak Traian Basescuval kapcsolatban.
Traian Basescu
Vasárnap Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke reményét fejezte ki, hogy Traian Basescu visszakerül hivatalába. „Basescu nagyon fontos kihívás előtt áll: Romániát hiteles európai uniós országgá kell tennie, ahol nincs korrupció és kommunista típusú kapcsolatrendszerek” – mondta Martens.
Egy május 7-11 között készült felmérés szerint a romániai választók 70 százaléka Basescut támogatja, és csak 23 százalék véli úgy, hogy a hivatalából felfüggesztett államfőnek távoznia kell tisztségéből. Egy április felmérésben Traian Băsescut a megkérdezettek 65 százaléka támogatta.
Az államelnököt április 19-én állítólagos alkotmánysértései miatt felfüggesztették tisztségéből. A parlament döntését megerősítő vagy felülbíráló referendumot a választási törvény és az alkotmány előírásai szerint május 19-ére tűzte ki a törvényhozás.
Korrupció
Az Egyesült Államok romániai nagykövete nyilatkozatot adott ki az igazságügy-miniszter és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vitája kapcsán. Nicholas Taubman a DNA székházába látogatva arról nyilatkozott, hogy "az utóbbi események miatt megkérdőjeleződött Washingtonban és sok más európai fővárosban, hogy Romániában milyen irányba tartanak jelenleg a korrupcióellenes erőfeszítések".
Az új igazságügy-miniszter egy héttel ezelőtt kérte az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól (CSM) a DNA helyettes vezetője, Doru Ţuluş felmentését, ami ellen a DNA igazgatója, Daniel Morar és Laudra Codruţa Kövesi főügyész is tiltakozott.
Válasznyilatkozatában Tudor Chiuariu igazságügy-miniszter arról beszél, hogy a tárca célja, hogy a korrupcióellenes fellépésnek konkrét eredményei legyenek, vagyis az ügyek kerüljenek át a nyomozati szakaszból a bíróságok elé, hogy az igazságszolgáltatás ítélkezhessen.
ADJA TOVÁBB
Népszerűek
LegolvasottabbakLegvitatottabbakMost beszélik
- Vörös riasztás: újabb óriási esőzés jön
- Meghajolt az EU akarata előtt Szerbia
- Minisztercserékkel szerezné vissza...
- A romáktól hangos Európa
- Megállhat a fejlődésben Moldova
- Tömeges cégáthelyezéssel tarol a kelta tigris
- Kárpátalja: esélye sincs az összefogásnak
- Uniós terítéken a francia kitelepítési botrány
Kövessen minket!
Napi hírlevelünk


















