Az EU hátrányos helyzetbe hozza a zsidó telepekről importált termékeket

  • Az Európai Unió címkével látja el a zsidó telepekről importált termékeket, így hátrányos helyzetbe hozza őket az uniós piacon.
  • Izrael behívatta az EU nagykövetét és tiltakozását fejezte ki.
  • Az Európai Unió az Izrael által 1967-ben, a hatnapos háború során megszállt területeken létrehozott zsidó telepeket a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja.

Szerdán az Európai Bizottság új iránymutatásokat adott ki azon termékek megjelölésével kapcsolatban, amelyek Izrael által megszállt palesztin és szíriai területeken létrehozott zsidó telepekről származnak. Az Európai Unió tagállamaiban értékesítésre kerülő mezőgazdasági termékeket és kozmetikumokat a pontos származási helyüket egyértelműen megjelölő címkével kell ellátni. A külön címkével ellátott termékek származási helyei a következők: Gázai-övezet, Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem, Golán-fennsík.

Kötelező az eredet pontos megjelölése a friss zöldség, gyümölcs, bor, méz, olívaolaj, baromfi, tojás és a kozmetikai termék esetében, míg nem kötelező, de önkéntesen megjelölhető az eredet az előrecsomagolt élelmiszerek és az ipari termékek többsége esetében.

A ciszjordániai vagy a Golán-fennsíkon található zsidó telepekről származó termékeknél rákerül a címkére, hogy “izraeli telepekről származik”. Ha nem zsidó telepről importált termékről van szó, akkor a “Palesztinában gyártott” vagy “ciszjordániai termék (palesztin termék)” megjelölést használják. A termékcímkéken szerepelnie kell, hogy telepekről származik, mivel az EU szerint félrevezető lenne, ha csak az kerülne rájuk, hogy Izraelből vagy a palesztin területekről származik, így biztosítható a fogyasztók megfelelő tájékoztatása. Az Európai Unió mindezt “technikai kérdésként” kezeli, nem politikai jellegű problémaként.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt nyilatkozta az ügyben, hogy az Európai Unió “szégyellheti magát”. A washingtoni hivatalos látogatáson tartózkodó izraeli kormányfő az EU döntését “képmutatónak és kettős mércét alkalmazónak” tartja. Netanjahu szerint “az izraeli gazdaság elég erős és elviseli ezt, az izraeli gyárakban dolgozó palesztinokat viszont súlyosan fogja érinteni”.

Az Európai Unió az Izrael által 1967-ben, a hatnapos háború során megszállt területeken létrehozott zsidó telepeket a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja, amely álláspontot Izrael határozottan elutasítja. Brüsszel álláspontja szerint a zsidó telepek akadályt gördítenek az izraeli-palesztin béketárgyalások folytatása elé, és lehetetlenné teszik a kétállamos megoldást. 

Az EU a megszállt területeket jogilag nem tekinti Izrael részének, így az onnan származó termékek nem eshetnek a preferenciális kereskedelmi megállapodások hatálya alá. 2004 óta a zsidó telepekről származó termékek nem részesültek kereskedelmi kedvezményekben, és az uniós jog már előírja a termékek származásának megjelölését. A zsidó telepekről származó termékek megkülönböztetése a termék címkéjén tovább erősíti az EU által eddig is alkalmazott diszkriminációt a zsidó telepekkel szemben.

2009 óta az Egyesült Királyság lehetővé tette, hogy önkéntes módon megkülönböztessék a ciszjordániai termékeket aszerint, hogy ciszjordániai zsidó telepről vagy palesztin területről származnak-e, és hasonló iránymutatásokat vezetett be Dánia és Belgium is. Az EU tisztviselői szerint a termékek címkézésének nem volt negatív hatása az Egyesült Királyságban, és a mostani döntéssel Brüsszel csak közelíti a huszonnyolc tagállamú gazdasági térség erre vonatkozó szabályozását.

Az izraeli gazdasági minisztérium szerint az uniós döntés negatív hatása elérheti az évi ötven millió dollárt. 2014-ben az EU területére érkező izraeli import értéke tizennégy milliárd dollár volt. Az izraeli Külügyminisztérium behívatta az EU izraeli nagykövetét, és azt nyilatkozta, hogy “felfüggeszti a diplomáciai párbeszédet a következő hetekben”. A közleményük szerint “sajnálják, hogy az EU politikai okokból ilyen kivételes és diszkriminatív lépés mellett döntött, amelyet a bojkott mozgalom inspirált, különösen a mostani időkben, amikor Izrael küzd a terrorhullámmal, amelynek minden egyes állampolgára célpontja. Meghökkentő és bántó, hogy az EU kettős mércét alkalmaz Izraellel szemben, figyelmen kívül hagyva, hogy körülbelül kétszáz más területi vita van világszerte”. Az Európai Unió döntése azt feltételezi, hogy az izraeli megszállás nem hasonlítható a nyugat-szaharai vagy ciprusi kérdéshez a brüsszeli politika alapján.

Az izraeli Külügyminisztérium szerint az EU döntése nem járul hozzá a közel-keleti békéhez, hanem megerősíti a radikális nézeteket vallókat, akik tagadják Izrael létét és a zsidó állam elleni bojkottra szólítanak fel. Az izraeli külügyi vezetés kiemelte, hogy az uniós döntésnek kihatása lehet az EU-izraeli kapcsolatokra is. Izrael az EU-val folyamatban lévő találkozók felfüggesztése mellett döntött válaszképpen. David Walzer, Izrael uniós nagykövete figyelmeztetett, hogy az uniós döntés miatt az Izrael és a palesztinok közötti tárgyalások még bonyolultabbá válnak és az EU többé nem lesz szívesen látott közvetítő a béketárgyalásokon.

A Gázai-övezet termékei is bekerültek a hátrányos helyzetbe hozott termékek közé, annak ellenére, hogy Izrael már nincs jelen az övezetben. Izraeli politikusok rámutattak, hogy ez is felfedi az uniós döntés politikai jellegét, valamint azt, hogy Brüsszel álláspontja szerint a gázai palesztin enklávéra kivetett gazdasági blokád miatt a Gázai-övezet izraeli megszállása nem ért véget.

A palesztin vezetés üdvözölte az Európai Unió döntését. Saeb Erekat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet főtitkára úgy nyilakozott, hogy “ez egy jelentős lépés az izraeli telepek teljes bojkottja felé, amely telepeket illegálisan építenek megszállt palesztin területeken”. AZ EU ezzel szemben tagadja, hogy döntése az izraeli telepekről származó termékek bojkottját jelentené, mivel csak a termékcímkéken változik a megjelölés, a termékek attól még behozatalra kerülnek az uniós piacra.

Az 1967-es hatnapos háború óta Izrael körülbelül százötven telepet épített Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, valamint mintegy száz illegális telep, úgynevezett outpost létesítésébe kezdtek zsidó telepesek ezeken a területeken. A ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi zsidó telepes lakosság száma hatszázezerre tehető jelenleg.

Bihari Anna

Felkapott hírek

Friss hírek