Irán: Ahmedinezsád újra a pályán

Az Egyesült Államok-, és Izrael-ellenes kirohanásairól ismert, 2005 és 2013 között az iráni elnöki posztot betöltő Mahmúd Ahmedinezsád úgy tűnik vissza kíván térni az iráni politikai életbe. Ahmedinezsád és hívei a közelgő parlamenti választásokon a jelenleg nagy népszerűségnek örvendő mérsékeltek ellensúlyát képezhetik, sőt a 2017-es elnökválasztáson való indulása sem kizárt. Ehhez azonban egyvalakinek a beleegyezése mindenképpen szükséges.

Mahmud Ahmedinezsád, aki 2005 és 2013 között az Iráni Iszlám Köztársaság elnöki posztját töltötte be, úgy tűnik vissza szándékozik térni a politikai életbe, miután számos beszédet tartott szerte Iránban. A volt elnök visszatérése komoly kihívást jelenthet a mérsékelt politikai elitnek. 

Ahmedinezsád nyolc éves elnökségére a Nyugattal, kiváltképp az Egyesült Államokkal való konfrontáció, az Izraellel szembeni kemény és radikális retorika (többször hangot adott azon vélemények, miszerint Izraelt le kellene törölni a térképről, valamint több, a holokauszt tényét tagadó beszédet intézett), illetve a nukleáris tárgyalások végletekig való elutasítása volt jellemző.

A radikálisnak tekintett egykori elnök 2013 után eltűnt a politikai életből, számos korábbi támogatóját elveszítette. Azonban különböző források szerint Ahmedinezsád ismét erős támogatói bázist épített ki szerte az országban, valamint előnyére válhat, hogy Khamenei ajatollah számára ő lehet az a személy, aki ellensúlyt tud képezni a mérsékelt reformistákkal szemben. 

Az egykori elnök – amellett, hogy nemrég új pártot alapított, amely a Jekta nevet kapta – a napokban törte meg a csendet, és ismét a nyilvánosság elé állt. Beszédében ígéretet tett arra, hogy “újradefiniálja a forradalmi eszméket”, amelyeket Khomeini ajatollah hirdetett meg 1979-ben. 

“Istennek hála, győzelem és egy ragyogó jövő áll vár ránk. Ugyanakkor számos nehézség és sátáni akadály áll az utunkban”, fogalmazott Ahmedinezsád a körülbelül négyszáz fő előtt tartott teheráni beszédében. Hozzátette: “egyvalamit soha nem szabad elfelednünk, az Egyesült Államok az ellenségünk.”

Felhívta támogatói figyelmét, hogy kezdjék meg “az energetikus munkát” a tartományokban. A volt elnök a falusi lakosság körében továbbra is népszerű, miután elnöksége során számos, a szegényebb rétegeknek kedvezményeket biztosító intézkedést hozott, és felemelte szavát a kapitalizmus és az igazságtalanság ellen. Populista retorikájával e rétegeket hatékonyan maga mellé állította Ahmedinezsád. Ugyanakkor a felső- és középrétegek már jóval negatívabban viszonyulnak hozzá, miután ők voltak az antikapitalista, Nyugat-ellenes retorika legfőbb vesztesei. 

Sadeq Kharrazi egykori helyettes külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Ahmedinezsád politikai karrierje ugyan véget ért, ugyanakkor az “ahmedinezsadizmus” – azaz a gazdasági populizmus kemény külpolitikával való összekapcsolása – továbbra is “fenyegetést jelent az országra nézve.”

Megbízható közvéleménykutatás hiányában egyelőre lehetetlen pontosan mérni, hogy vajon mekkora Ahmedinezsád támogatottsága, az azonban mindenképpen elmondható, hogy visszatérése a leginkább a Legfőbb Vezetőtől, Khamenei ajatollah-tól függ. Az iráni politikai berendezkedés csúcsán a Legfőbb Vezető áll, akinek beleegyezése nélkül semmilyen fontos kérdésben nem születhet döntés. “Visszatérése azt fogja jelezni, hogy Khamenei a választásokhoz közeledve őt akarja felhasználni a mérsékeltekkel szembeni ellensúlyként”, fogalmazott Saeed Leilaz politikai elemző az al-Arabiya-nak. 

Arról van szó tehát, hogy a nukleáris tárgyalások sikere folytán jelentősen megerősödött a mérsékelt, reformista elit (Róháni, Zarif, stb.), a konzervatív vezetés, illetve az ultra-konzervatívok azonban a februári parlamenti választásokat arra is felhasználnák, hogy ezen erősödést lassítsák, megállítsák, egyfajta ellensúlyt képezve az elitben. A konzervatívok attól tartanak, hogy a nukleáris megállapodással, és a szankciók eltörlésével teljes mértékben nyitottá váló iráni gazdaság a nyugati kultúra befolyását fogja eredményezni a perzsa államban, míg az ultrakonzervatívok továbbra is elutasítják az Egyesült Államokhoz, a “Nagy Sátánhoz” való közeledést. 

Gholam Ali Haddad Adel konzervatív képviselő a fennálló helyzetet leírva úgy fogalmazott, hogy a mérsékeltek sokkal inkább szeretnék a McDonalds újbóli megjelenését Iránban, mint elhárítani a síiták elleni, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia által támogatott támadásokat Jemenben. “Egyesek Amerika karjába hullanak és tárt karokkal nyitják meg az országot az amerikai vállalatoknak”, mondta a képviselő. 

Ahmedinezsád politikája azonban kevés pozitívumot hozott Iránnak. Már 2012-ben komoly vádak érték az ország katasztrofális gazdasági helyzete miatt, amelyet leginkább a szankciók és embargók idéztek elő az egykori elnök konfrontatív politikája miatt. Távozása után még a keményvonalas médiumok is arról cikkeztek, hogy felelősségre kellene vonni a gazdaságpolitikai hibák miatt. 

Ettől függetlenül azonban több szakértő is úgy látja, lehet még keresnivalója a politikai porondon az egykori elnöknek. Mehrdad Khadir szerint a képviselői helyek jelentős részét képesek lehetnek elhódítani hívei, és 2017-ben, Khamenei támogatásával az elnöki posztért is eséllyel indulhatna. 

“Az alsóbb rétegek, akiket könnyű megszólítani egyszerű szlogenekkel, könnyen lehet, hogy támogatni fogják még akkor is, ha egyébként mint embert nem kedvelik”, fogalmazott az újságíró, majd hozzátette: “Ha a Legfőbb Vezető úgy látja, hogy Ahmedinezsád indulásának örül a nép, és akár még éles versenyt is eredményez ez, támogatni fogja.”

Káply Mátyás

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »