Diplomáciai vihar Kairó és Washington között

Címkék:
• diplomácia
• egyiptom
• usa

Hillary Clinton külügyminiszter, Leon Panetta védelmi miniszter, valamint 41 kongresszusi képviselő már a hónap elején kelt levelükben élesen bírálták Kairó külföldi szervezetekkel szemben tanúsított negatív magatartását és kilátásba helyezték az országnak évente folyósított 1 milliárd dollárnyi katonai és gazdasági segély visszatartását. 

Egyiptomi hatóságok még decemberben tartottak razziákat tíz külföldi, köztük három amerikai NGO irodájában, azzal a gyanúval, hogy a szervezetek illegális külföldi finanszírozással és megfelelő engedélyek nélkül működtek. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint azonban az érintett szervezetek már évek óta működtek az országban és nem álltak közel egyik helyi poltikai párthoz sem.  

A most bíróság elé idézett 19 amerikai vádlott között van Sam LaHood, az International Republican Institute egyiptomi igazgatója, aki nem mellékesen az amerikai közlekedésügyi miniszter, Ray LaHood fia. A vádlottakra az egyiptomi bíróság kiutazási tilalmat szabott ki, néhányuk az Egyesült Államok kairói nagykövetségen keresett menedéket. 

Amint azt egyiptomi diplomáciai körökhöz közelálló, magukat megnevezni nem kívánó források a Reutersnek elmondták, Egyiptom katonai vezetése nem érdekelt a Washingtonnal fennálló feszültség eszkalálódásában, hiszen az ország nem tudna lemondani az USA által folyósított segélyről, továbbá egy, a közeljövőben felvenni kívánt IMF hitel tárgyalásai során is szüksége van az Egyesült Államok támogatására.

Kattintson és nézegessen képeket is!

Egy Kairóval való diplomáciai törésnek a Pentagon sem örülne túlzottan, hiszen Egyiptom 1979-es Izraellel történt békekötése óta az ország Washington geopolitikailag legfontosabb szövetségese a térségben. Mindazonáltal a Mubarak rezsim megdöntése óta az Egyesült Államok vezetése még barátkozik az Egyiptomot azóta uraló katonai tanáccsal, amely ugyan sikeresen levezette az elmúlt hat évtized óta legszabadabbként számon tartott parlamenti választását, az azonban már kérdéses, hogy hajlandó lesz-e átadni a hatalmat a 2012 közepén esedékes elnökválasztás után. Mivel egyes jogvédő szervezetek szerint a katonai vezetés, mint ahogyan azt a mostani NGO-incidens is mutatja, inkább kerékkötője, mintsem előmozdítója lesz a Mubarak elnök eltávolítása óta megkezdődött demokratikus átmenetnek, már egyre erősebbek azok a kongresszusi hangok, amelyek a demokratizálódási folyamat sikeréhez kötnék az Egyiptomnak nyújtott további segélyek folyósítását.   

Minden esetre aggasztó, hogy a mostani NGO-k elleni attrocitás annak ellenére történik, hogy az Egyiptomot uraló katonai tanács feje, Mohammed Husszein Tantáwi tábornok még január 20-i telefonos beszélgetésük során, ugyan az IMF-fel való tárgyalások során nyújtott segítség fejében, de jószándékáról biztosította Barack Obama amerikai elnököt az NGO-k ügyében, igaz mint hozzátette, a katonai tanáncsnak nincs beleszólása az egyiptomi igazságszolgáltatás munkájába.