Címkék:
• demokrácia
• irak
• kormány
• szíria

Első látásra meglepő lehet a tárgyaló felek személye, hiszen Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok és Ijád Alláwi találkozott egymással; bár utóbbi is síita, de jelenleg egy elsősorban szunnita támogatásra épülő politikai pártot irányít. Valószínűleg nem segítette elő a megegyezést az sem, hogy Alláwi az iraki politikusok között Amerika-barátnak számít, míg ez Szadrról egyáltalán nem mondható el.

Ez talán még nem lett volna probléma, de a két politikus múltja részben összefonódik, és csak egy harmadik fél beavatkozása mentette meg őket a katasztrófától. Ijád Alláwi ugyanis miniszterelnökként nézte végig, amint 2004-ben az amerikai csapatok közrefogták Nedzsefben Szadrot és híveit, a vérfürdő megakadályozásához a nagy tekintélyű Ali al-Sistani nagyajatollah beavatkozása kellett. “Ha voltak is ellentétek köztünk a múltban, elfelejtem őket a politikai célok érdekében” – közölte újságírói felvetésre Szadr.

Ijád Alláwi

Basszar al-Asszad mindkettejüket fogadta, a közvetlen megbeszéléseket azonban egy damaszkuszi szállodában tartották. “Egyetértés volt [a felek között] abban, hogy létre kell hozni egy kormánykoalíciót, olyat, amely az összes irakit magában foglalja”- mondta Alláwi a tárgyalások után a SANA szír hírügynökségnek.  

Még tovább ment, amikor megerősítette, a “találkozó sikeres volt, az iraki emberek érdekeit és Irak egységét fogja szolgálni”. A SANA idézte Szadrot is, aki szerint “az Irakijja koalíciót alkotó tesvéreinknek megvan a programja ahhoz, hogy megvédje az iraki embereket és engedményeket is tesznek annak érdekében, hogy a politikai krízis lezáruljon”.

Nem Muktada asz-Szadr udvarias véleményéről tanuskodik az Asharq al-Awsat londoni székhelyű lap információja, miszerint Alláwi már elutazása előtt ajánlatot tett a síita Iraki Nemzeti Szövetségnek (INA) és a Kurd Szövetségnek, hogy közösen hozzanak létre egy többségi kormányt. Ez alapján ő maga lenne a miniszterelnök, a kurd Dzsalál Talabáni maradhatna elnök, a parlament elnökét pedig az INA jelölhetné. Ez Szadr és az INA részéről valószínűleg visszalépést jelentene a Núri al-Maliki által ajánlottakhoz képest, bár a síiták állítólag fontolóra vették az ajánlatot.

Kattintson és nézegessen képeket Szíriáról!

A személyi kérdés persze csak másodlagos lenne az új kormányban, hiszen a felek programja kevés dologban egyezik, így például a szomszédos országokról és az Egyesült Államokról is egészen másként vélekednek. Jól mutatja ezt, hogy Szadr eleve Iránból érkezett Damaszkuszba, ráadásul a síita pártok korábban nem mulasztották el Ijád Alláwi szemére vetni, hogy túlságosan gyakran látogatja a (szunnita) szomszédokat.

Szadr most arról beszélt, hogy szívesen veszi a szomszéd országok tanácsait, de csak abban az esetben, ha azok nem akarnak más eszközökkel beavatkozni Irak belügyeibe. Asszad sietett is leszögezni, hogy mindenféle megállapodást támogatnak, ami az iraki egység és az arab identitás megtartására és a szuverenitás kivívására irányul, más céljuk nincs. Szavaihoz csatlakozott Davotuglu török külügyminiszter is, aki villámlátogatást tett Damaszkuszban. 

A programok összehangolása önmagában sem lenne könnyű feladat, azonban előfordulhat, hogy - ha létre is jön a többségi kormány - a Kirkuk–kérdés rendezését az ország tovább görgetné maga előtt, hiszen a síita pártok és a kurd szövetség álláspontja az ügyben összeegyeztethetlen. A felek örökre kihívnák a radikális csoportok haragját is amiatt, hogy szunnita-síita összefogással hoznák létre a kormányt, javulna azonban a társadalmi összefogás mértéke, ami talán jelenleg a legfontosabb lenne.

Kattintson és nézegessen képeket Iránról is!

A politikai vákuumot pedig meg kell szüntetni, ez egyértelmű, hiszen négy hónapja nincs kormány. Az iraki nemzetibiztonsági szakértő, Mowaffaq al-Rubaie is megerősítette, amit az áldozatok és a merényletek száma is mutat: a bizonytalanság a terrorista csoportokat segíti. A jelenlegi állapot megszüntetését kérte Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke, és már Obama is felemelte érte a szavát, igaz, ez sem volt egyelőre elég.

Ha összejönne Alláwi terve, akkor Szadrból tényleg királycsináló válhat, amelyet a szakértők már a választások után is sejtettek. Az szinte biztos volt, hogy Núri al-Malikit a síita hitszónok nem lesz hajlandó segíteni, kizárólag abban az esetben, ha Maliki nem ragaszkodik vezetői székéhez, de a jelek szerint ezt nem sikerült elérni. Most Szadr nem is felejtette el emlékeztetni a jelenlegi kormányfőt, amikor közölte: míg Alláwi hajlandó engedményeket tenni az ország érdekében, ez Malikiról nem nagyon mondható el.