Izrael új Gáza-politikája

Három évvel azután, hogy Izrael és Egyiptom blokád alá vonták, s ezáltal gazdaságilag padlóra küldték a palesztinok lakta Gázai-övezetet, végül kudarcba fulladt a területet irányító iszlamista Hamász mozgalom meggyengítését célzó szigorú zárlat fenntartásának politikája. Az óriási nemzetközi felháborodást kiváltó május 31-i segélyflottilla-incidens után a blokád lazítása egyre sürgetőbbé vált a zsidó állam számára, így nem is kellett sokat várni a Gázával szembeni politikai irányváltásra.

2007 júniusában, miután az előző évben megnyerte a parlamenti választásokat és kényelmetlenül megosztozott a hatalmon a Fatah vezette Palesztin Hatósággal, a Hamász egy négynapos polgárháborút követően végül átvette a hatalmat a Gázai-övezetben, mely következtében a Palesztin Hatóság ellenőrzése már csak a Nyugati-part (Ciszjordánia) területére terjed ki. Az elmúlt három évben az iszlamista Hamász nem csak a biztonság, az oktatás és az igazságszolgáltatás felett vette át az irányítást, hanem a gazdaság felett is azáltal, hogy megadóztatja az egyiptomi határ alatt húzódó csempészalagutak kiterjedt hálózatának üzemeltetőit.

Izraeli tisztségviselők állítása szerint már hónapok óta dolgoztak egy a blokád lazítását szorgalmazó politikai irányváltáson, ugyanakkor a zsidó állam mindig is elsődleges szempontnak tartotta a Hamász felfegyverkezésének megakadályozását, ezáltal az izraeli településeket veszélyeztető rakétatámadások megelőzését. Izrael részben azért is döntött évekkel ezelőtt úgy, hogy szárazföldi és tengeri blokád alá vonja a Gázai-övezetet, hogy megakadályozza a Hamásznak címzett – leginkább iráni – fegyverszállítmányok bejutását a területre. A biztonsági kockázatok mellett az is bonyolítja Izrael Gáza-politikájának finomhangolását, hogy az iszlamista Hamász már négy éve tartja fogva az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egyik katonáját, Gilad Salitot, akinek története komoly belpolitikai jelentőséggel bír.

Az embargó bevezetésétől kezdve Izrael csupán a segélyszállítmányok bejutását engedélyezte, és az egészségügyi vészhelyzeteket leszámítva az övezet elhagyását is korlátozta. A szigorú zárlat leginkább Izrael 2008. decemberi “Öntött Ólom” (Cast Lead) fedőnevű gázai hadművelete után éreztette hatását, mely során több ezer épület semmisült meg, a blokád miatt azonban a legtöbben nem férhettek hozzá az épületekben keletkezett károk helyreállításához, vagy éppen a lakóházak újjáépítéséhez szükséges építőanyagokhoz. Egyes elemzők szerint a biztonsági megfontolások mellett a blokád bevezetésének alapötlete az lehetett, hogy míg a Nyugati-part gazdasága fellendül, addig a Gázai-övezeté majd visszaesik. Ez be is következett, ugyanakkor az izraeli számításokkal ellentétben ez nem sokat változtatott a Hamász helyzetén, míg az övezetben élő palesztinoknak viszont sok megpróbáltatást okozott a zárlat.

Mindezek tükrében érthető, hogy a flottilla-incidens keltette feszültség hatására nemzetközi konszenzus született a Gázai-övezet elleni izraeli blokád felülvizsgálatának szükségességéről, ami lépéskényszerbe hozta a zsidó államot. A nemzetközi közösség egyetértett abban, hogy a zárlatot egy “eltérő, pozitívabb stratégiával” kell felváltani.

A gázai-blokád lazítása

Az izraeli külügyminisztérium július elején hozta nyilvánosságra a gázai-blokád lazításának részleteit a biztonsági kabinet erre vonatkozó június 20-i határozata szerint. Ennek megfelelően az előző rendszerrel ellentétben Izrael új listát állított össze, ezúttal azokról a termékekről, melyek bejutását biztonsági okokból nem engedélyezi a Gázai-övezetbe. (Ezt megelőzően a zsidó állam csak a korábban már jóváhagyott cikkek bevitelét engedélyezte.) Mostantól a tiltás csak fegyverekre, egyéb hadi- illetve “kettős felhasználású” anyagokra vonatkozik, így mindazon árucikkek, amelyek e listán nem szerepelnek, bevihetőek Gázába.

A döntés értelmében Izrael a “kettős felhasználású” (polgári és katonai célokra is alkalmazható) termékek kategóriájába sorolt építőanyagok Gázába jutását is engedélyezi, de csak amennyiben azok beszállítása nemzetközi felügyelet alatt történik, és a Palesztin Hatóság által engedélyezett, vagy ENSZ-projektek megvalósításához szükségesek (iskolák, gyógyászati intézmények, vízellátás, közegészségügy).

Mindezek mellett bővítik és fejlesztik majd a létező határátkelők működését, ezáltal lehetővé téve nagyobb mennyiségű áru beléptetését Gázába az övezet gazdasági működésének fejlesztése érdekében, illetve a jövőben újabb határátkelők megnyitására is sor kerülhet, ha a biztonsági megfontolások lehetővé teszik. Izrael mindazonáltal továbbra is terror-szervezetnek tekinti a Hamászt, ezért a jövőben is fenntartja majd a Gázai-övezet jelenlegi biztonsági rendszerét.

A gázai-blokád lazításának bejelentését az Egyesült Államok “fontos lépésként” értékelte, mely jelentős javulást hozhat az ott élő palesztinok életében, miközben továbbra is távol tartja a fegyvereket a Hamásztól. Robert H. Serry, az ENSZ  közel-keleti békefolyamatért felelős megbízottja hasonlóképpen “a jó irányba tett fontos lépésként” üdvözölte az izraeli kormánydöntést, ugyanakkor hozzátette, hogy a teljes helyreállításhoz, és egy működő gazdaság felépítéséhez még nagyon hosszú út vár a Gázai-övezetre.

Selján Péter

Felkapott hírek

Friss hírek

Mihai Tudose

Megvan az új román kormányfő, máris szétszedi a sajtó

Klaus Iohannis román államfő bejelentette, hogy megbízta kormányalakítással hétfőn Mihai Tudosét, akit az eddig is kormányzó PSD-ALDE szociálliberális koalíció javasolt a miniszterelnöki posztra. A keddi román lapokban megjelent véleménycikkek szerzői a miniszterelnök-jelölt állítólagos titkosszolgálati kötődéseit kommentálták.

Read More »