A külföldi cégek kivonulnak Iránból

Joseph I. Lieberman, Connecticut szenátora

Az elmúlt öt év során 41 külföldi cég segítette Irán olaj és gáz szektorának a fejlesztését, mely az iráni állam bevételének több mint a felét szolgáltatja – írták jelentésükben kongresszusi kutatók Washingtonban, melynek elkészítését Joseph I. Lieberman, Connecticut független-, valamint Jon Kyl, Arizona republikánus szenátora kezdeményezte. Ezek a cégek szakértelmet, felszerelést és finanszírozást nyújtottak Iránnak, valamint építési munkálatokat végeztek az olaj és gáz csővezetékeken, lehetővé téve, hogy az Iszlám Köztársaság növelje az energiatermelést és a profitot. Egy amerikai cég sem szerepelt ebben a jelentésben, ezzel szemben például a Kínai Nemzeti Kőolaj Társaságról azt írták, hogy egy, az iráni kormánnyal kötött szerződés értelmében - becslések szerint több mint 2 milliárd dollár értékben - finanszíroznak egy olajmezőt. A Dél-Koreai Daewoo Hajóépítő és Tengerészmérnöki vállalat pedig tartályhajókat épít Iránnak egy 384 millió dolláros szerződés keretében.

A jelentés nem határozta meg, hogy ezek a cégek megszegték-e az Irán elleni szankciók törvényét, melyet annak érdekében hoztak, hogy megbüntessék azon külföldi cégeket, melyek egy adott évben több mint 20 millió dollár értékben fektetnek be annak érdekében, hogy fejlesszék Irán olaj és gázmezőit. Azonban 14 éve, amióta a törvény érvényben van, a kormány soha nem kényszerítette ki a betartását, részben az Egyesült Államok szövetségeseinek rosszallásától való félelem miatt - írja a New York Times.

„Világos, hogy keményebb hangot kell megütnünk azon cégekkel szemben, amelyek szorosan kapcsolódnak Irán finomított olaj kapacitásaihoz – mondta Kirsten Gillibrand, New York demokrata szenátora, aki bírósági kihallgatást szorgalmaz az Iránban üzletelő cégek esetében. - Azoknak a cégeknek, amelyek profitja Irán nukleáris ambícióit támogatja, nem kéne engedni, hogy az Egyesült Államokban üzletet kössenek, vagy egyáltalán hasznot húzzanak az amerikai gazdaságból" – tette hozzá.

A New York Times információi szerint a kampány annak érdekében, hogy a cégek hagyjanak fel iráni tevékenységükkel, néhány évvel ezelőtt kezdődött Bush elnöksége alatt, habár három egymást követő ENSZ szankciósorozat sem volt képes leállítani Irán urándúsítását. Az amerikai kormány eredetileg nemzetközi pénzügyi intézetekre és bankokra gyakorolt nyomást, de az elmúlt időben kiderült, hogy a kezdeményezés más szektorokban is sikeres, például gyárak, biztosító- és szolgáltató cégek körében.

Az elmúlt időszakban számos vállalat nyilatkozott úgy, hogy befejezi, vagy „megkurtítja” a tevékenységét Iránban. Ez jelentheti az értékesítés leállítását, az üzleti kapcsolatok minimalizálását, sőt minden iránhoz fűződő szál drasztikus elvágását is. A washingtoni jelentésben felsorolt vállalatok között is van olyan, mely már bejelentette hasonló intézkedés végrehajtását, például a francia Total és az olasz Eni olajtársaságok. Rajtuk kívül többek között a General Electric, a Huntsman, a Siemens, a Caterpillar és az Ingersoll Rand is fontolgat, vagy már tett is ilyen lépéseket. A Deimler azt mondta, eladja részesedését egy iráni motorgyártónál. Egy olasz cég kivonul, miután a jelenleg érvényben lévő gáz-szerződés lejár. A majaziai állami olajtársaság megszakította a gázolaj szállítását Iránba, mellyel követte a Royal Dutch Shell, a Vitol, a Glencore és a Trafigura hasonló lépéseit.

Ezen lépések hatása a vállalatoktól függően különböző lehet. Három évtizednyi szankció után Amerikának relatíve alig van érdekeltsége Iránon belül, míg külföldi és multinacionális vállalatok mindig találnak módot arra, hogy megkerüljék az intézkedéseket, melyek az iráni kapcsolatok megszakítását célozzák. Kína például egyre erősebb partnere az országnak. Amerikai tisztviselők szerint azonban a vállalatok kivonulása egyre jobban izolálhatja Iránt, amennyiben ellenáll a nemzetközi nyomásnak és tovább folytatja nukleáris programját.

Stuart Levey, pénzügyi államtitkár

„Önmagában egy ilyen döntés nem szignifikáns, de összességében ez a tendencia, összevetve Irán növekvő izolációjával, nagyon is jelentős” – véli Stuart Levey pénzügyi államtitkár, aki Bush, majd pedig Obama elnöksége alatt állt az amerikai törekvés élén, melynek célja, hogy vállalatokat győzzenek meg iráni kapcsolataik megszakításáról. Mark D. Wallace, aki Bush elnöksége alatt nagykövet volt, most az Együtt a Nukleáris Irán Ellen nevű, hasonló célokkal rendelkező egyesület elnöke. Szerinte ez a növekvő izolációs tendencia alááshatja a kormányt, hiszen ha nem lesznek nemzetközi áruk, szolgáltatások és tőke az országban, az Iszlám Köztársaság igazán nagy bajban lesz. A külföldi vállalatokkal kötött üzletek ugyanis fontos forrásai voltak Iránnak az elmúlt években.

A New York Times értesülései szerint maga az amerikai szövetségi kormány például az elmúlt tíz évben szerződéses kifizetések, támogatások és egyéb juttatások keretében több mint 107 milliárd dollárt bocsátott olyan külföldi és amerikai multinacionális vállalatok rendelkezésére, melyek Iránban is tevékenykedtek. Ebből közel 15 milliárdot olyan vállalatok kaptak, melyek - szembeszegülve az amerikai szankciós törvénnyel – nagy összegeket fektettek be, segítve Iránnak az olaj- és gáz szektor fejlesztését. Mind a Szenátus, mind a Képviselőház nyújtott be törvényjavaslatot az Iránnal üzletelő külföldi cégek elleni szankciók szigorításáról, most a javaslatokban lévő különbségek elsimításán igyekeznek.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei kemény új szankciókhoz keresnek támogatást, mellyel Irán nukleáris politikájának megzabolázását célozzák. Egyelőre azonban Kína és Brazília ellenáll. A washingtoni jelentés szerint mindkét ország cégei között van olyan, amely Iránnal üzleti tevékenységet folytat.

Címkék:
• irán
• olaj
• szankció
• usa