Összeszólalkozott Izrael és Szíria
Izrael szókimondó külügyminisztere, Avigdor Lieberman csütörtökön figyelmeztette Bashar al-Asszád szír elnököt, hogy az Asszád-család elveszítené hatalmát egy Izrael ellen vívandó háborúban. Lieberman kijelentése tovább ártott az előző napok harcias szóváltásai miatt már amúgy is igen feszült szír-izraeli kapcsolatoknak – írta a The New York Times.
A Tel-Aviv-i Bar-Ilan Egyetemen elmondott beszédében Lieberman kijelentette: "Úgy gondolom, hogy világosnak kell lennie üzenetünknek Asszád számára. A következő háborúban nem csak Te fogsz elbukni, családod is veled bukik. Sem Te, sem az Asszád-család nem marad majd hatalmon." Erre az üzenetre azért volt szükség, mert Lieberman szerint "az egyetlen érték, amely tényleg fontos számukra [az Asszád-család számára], az a hatalom".
A feszült légkör lecsillapítása érdekében Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyik asszisztense úgy nyilatkozott, hogy a kormányfő "bármikor kész a világ bármely pontjára elmenni, hogy megkezdje a béketárgyalásokat Szíriával, előfeltételek nélkül". Az asszisztens, Nir Hefetz hozzátette, hogy Izrael nem zárja ki egy "nem részrehajló harmadik fél" segítségét, amely előmozdíthatná a békefolyamatot Szíriával.
Az izraeli külügyminiszter kijelentése válasz volt Szíria szerdai éles megjegyzéseire. A SANA szír hírügynökség szerint Asszád ugyanis azt mondta Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszternek, hogy Izrael igazából nem is akar békét, és hogy a tények valójában azt mutatják, a zsidó állam a béke helyett a háború felé vezeti a régiót. Ráadásul Walid al-Moallem szír külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy "Izraelnek nem kellene próbára tennie Szíria határozottságát", hozzátéve, hogy "a háború az izraeli városokat is elérné". Ezzel lényegében arra célzott, hogy egy Dél-Libanonban kezdődő konfliktus totális háborúhoz vezethet.
Moallem megjegyzésével Ehud Barak izraeli védelmi miniszter kemény hangvételű hétfői nyilatkozatára válaszolt, melyben Barak magas rangú izraeli katonai vezetőkhöz szólva figyelmeztetett, hogy egy Szíriával kötött megállapodás hiányában előfordulhat egy összecsapás a két ország között, amely regionális háborúvá eszkalálódhat. Izraelben Barak megjegyzését a kormány felé tett előterjesztésként értékelték, melyben új béketárgyalások megkezdését indítványozta Szíriával, mindazonáltal Damaszkuszban háborús uszításként interpretálták az izraeli védelmi miniszter szavait.
Netanjahu a vasárnapi kabinetülésen a szír–izraeli szócsata csillapítása érdekében közölte minisztereivel, hogy Izrael minden szomszédjával békére törekszik, és készen áll tárgyalni Szíriával, amennyiben arra feltételek nélkül kerül sor és Damaszkusz elfogadja, hogy csak olyan megállapodás születhet, amely nem sérti Izrael biztonsági érdekeit – írta a Háárec.
Izrael északi határai Libanonnal és Szíriával jelenleg csendesek, de érezhető a feszültség. Utoljára 1973-ban került sor háborúra Izrael és Szíria között, míg Libanonban legutóbb a Damaszkusz támogatását élvező Hezbollah síita mozgalom ellen indított hadműveletet a zsidó állam 2006-ban.
Noha Netanjahu többször is hangoztatta, hogy kész a feltételek nélküli béketárgyalások megkezdésére Szíriával, Damaszkusz garanciát vár Izraeltől arra, hogy kivonul a Golán-fennsíkról, amelyet még 1967-ben foglalt el Szíriától. A zsidó állam erre azonban nem hajlandó, sőt, Lieberman csütörtökön ki is jelentette, hogy Damaszkusznak le kell majd mondania eme követeléséről.
A palesztin–izraeli békefolyamat holtpontra jutása óta egyre többen szorgalmazzák a tárgyalások újrakezdését Szíriával. Az előző, Ehud Olmert vezette izraeli kormány közvetett tárgyalásokat folytatott Damaszkusszal Törökország közvetítésével, de azok 2008 telén megszakadtak Izrael Hamász elleni gázai offenzívája kezdetekor. A palesztinok pedig addig nem hajlandók tárgyalni Netanjahu kormányával, amíg a zsidó állam nem fagyasztja be teljeskörűen a zsidó telepek bővítését, legalább egy pár hónapra, Kelet-Jeruzsálemet is beleértve.
Szóljon hozzá Ön is a témához!
