Koptok elleni erőszak Egyiptomban - leszámolás vagy felszámolás?
A koptok elleni közel 30 éve tartó támadások nem szűnnek a muszlim Egyiptomban. A legvéresebb, 2000-ben történt támadások után a 2010. január 6-án éjjeli merénylet mélyen megrendítette a kopt keresztényeket, akik közösségük felszámolására és asszimilálására irányuló programot sejtenek a támadások hátterében.
Fekete karácsony Nag Hammadiban
A koptok elleni támadás a Kairótól 600 kilométerre délre, a Luxortól mintegy 40 kilométerre fekvő Nag Hammadi városában történt, Qena kormányzóságban. Hivatalos források szerint három férfi egy autóból tüzet nyitott a Mar Johana kopt templomból kilépő gyülekezetre. Hét ember a helyszínen életét vesztette, a 15 sebesült közül ketten másnap belehaltak sérüléseikbe. A hatóságok szerint szemtanúk azonosították a merénylet kitervelőjét.
Az egyiptomi belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a Nag Hammadiban történt merénylet egy novemberben elkövetett bűncselekmény megtorlása lehetett: a jelenleg őrizetben lévő, 21 éves Girgis Barouny kopt férfit egy 12 éves muszlim lány megerőszakolásával vádolták. Az eset folytonos kopt keresztény-ellenes demonstrációkat és erőszakos támadásokat provokált ki a muszlim lakosság részéről.
Kirollos, Nag Hammadi püspöke szerint ő volt a merénylet célpontja, de a vele kilépő diakónusok visszahúzták a templomba, mikor a lövöldözés megkezdődött. A hét emberéletet követelő leszámolásban egy muszlim biztonsági őr is életét vesztette. Mivel a püspök már korábban is fenyegetéseket kapott, így a szertartást egy órával a szokásosnál hamarabb fejezte be biztonsági okokból. Öt héttel korábban, november 21-én este ugyanebben a városban a keresztény negyed boltjait és gyógyszertárait muszlim bandák kifosztották és szétverték, nagy pusztítást hagyva maguk után.
Január 7-én, a merénylet másnapján, a halottasház közelében, ahova az áldozatok holttesteit szállították, több mint 2000 kopt keresztény csapott össze a biztonsági erőkkel, akik könnygázzal és lövésekkel oszlatták szét a feldühödött tömeget – szemtanúk szerint. A tiltakozók kormányellenes szlogeneket skandáltak, és azt követelték, hogy a tartomány kormányzója, Magdy Ayoub mondjon le, mivel képtelen megvédeni a keresztény kisebbséget a déli megyében. – tudósít a Reuters. Ayoub az egyetlen keresztény Egyiptom 29 kormányzója között.
"A mártírok ideje visszatért"
A Nag Hammadiban elkövetett merénylet a második legvéresebb felekezeti alapú támadás volt a 2000. januári Kosheh és Sohag falvak keresztényei elleni erőszak után, mely 20 keresztény és egy muszlim áldozatot követelt. „A mártírok ideje visszatért – fogalmazott egy kopt tiltakozó. – Nem fogunk vallást váltani.” „Ez az egész a vallásról szól, ez vallásháború, amely arról szól, hogy miként száműzhetnék a kereszténységet Egyiptomból” – állítja Kirollos püspök.
Az 1981-es Al-Zawye Al-Hammra’a (Vörös sarok) merénylet óta, mely egy keresztény pap és családja, valamint 13 hívő életét követelte, összesen 160 bűncselekményt hajtottak végre keresztények ellen Egyiptomban, köztük támadásokat, rablást, házak, boltok és mezők felgyújtását, keresztény lányok elrablását és megerőszakolását. Ezeket az elkövetőket a rendőrség kézre kerítette, de a koptok szerint a bíróság nem ítélt el egyetlen elkövetőt sem.
A keresztények számára nem engedélyezik templomok építését. A mecsetekben nyílt felbujtás zajlik a keresztények és kultúrájuk ellen. – állítja Dr. Sharif Dos, a kopt közösség médiafelelőse, hozzátéve, hogy a Nag Hammadi merénylet után a kopt közösség nem fogadja el az egyeztető tárgyalásokat a kormánnyal mindaddig, amíg a valós tetteseket kézre nem kerítik, és velük szemben a büntető törvényeket maradéktalanul nem alkalmazzák. A koptok álláspontja szerint ugyanis a hatóságok által előállított elkövetők valójában körözött köztörvényes bűnözők, akiknek semmilyen érdeke nem fűződött a keresztények lemészárlásához.
A kopt keresztény lakosság becslések szerint 8–10%-át teszi ki a 83 milliós egyiptomi lakosságnak, többségük Felső-Egyiptomban él. Az egyiptomi kopt egyház a Közel-Kelet legnagyobb lélekszámú keresztény közössége. Elnevezésüket az egyiptomiak görög nevéből, az aigyptioszból származtatják. Magukat az ország eredeti őslakosainak, a fáraók közvetlen leszármazottjainak tartják.
A kopt diszkrimináció és a dhimmi státusz
A koptok gyakran panaszkodnak az egyiptomi muszlim többség részéről tapasztalt, ellenük irányuló diszkriminációra. Bár több keresztény is töltött már be magas politikai és gazdasági pozíciót az észak-afrikai országban, mégis újra és újra összecsapások törnek ki a muszlim és a keresztény közösségek között, különösen a szegény, vidéki településeken. Néhány politikai elemző szerint a felekezetek közötti feszültségek a kormány politikai kudarcának következménye, mely egyre növekvő elégedetlenséget szült az utóbbi években.
A tragikus merénylettel kapcsolatban a koptok leginkább azt sérelmezik, hogy egy egyéni bűn miatt a muszlimok az egész keresztény közösséget vonták felelősségre. Ezt ők az iszlám jogban, a Sariában meghatározott dhimmi paktumra vezetik vissza: keresztény férfi semmilyen kapcsolatot nem hozhat létre muszlim nővel. Szintén a dhimmából következik, hogy az egyén bűneiért az egész közösségnek felelnie kell. Mark Durie könyvében részletesen foglalkozik a dhimmik, azaz a muszlim államokban védett státuszt élvező más vallású kisebbségek helyzetével (Durie, Mark és Bat Ye’or (2009): The Third Choice: Islam, dhimmitude and freedom Deror Books, Melbourne). A dhimma szerződés nem csak jogi aktus, hanem vallási intézmény, amely mind a társadalmi, mind a kultúrális életben érezteti a hatását – az Ottomán török kortól napjainkig.
Szóljon hozzá Ön is a témához!
