Örülnek az akasztásnak az irakiak

Címkék:
• irak
• kivégzés
• kurd
• szaddam husszein
• vegyi fegyverek

"A kivégzése remek hír az irakiak számára. Ő volt a régi rendszer gyilkológépe" – kommentálta Ali Hasszan al-Madzsid felakasztását a kurd származású elnök, Dzsalál Talabáni egyik tanácsadója, bár Vegyi Alit politikai okokból csak a negyedik halálos ítélet után végezték ki.

Múlt hét hétfőn az "Anfal" hadműveletben játszott szerepe miatt vonták felelősségre Vegyi Alit, de állt már bíróság előtt az 1991-es és az 1999-es síita felkelés leverésében bevetett vegyi fegyverek miatt is. Az első ítéletet még 2007 júniusában hozták ellene, de eddig az iraki hatóságok halogatták a kivégzését.

Vegyi Ali

Hogy most mégis megtörtént az akasztás, az nehezen érthető, hiszen a jelenlegi helyzetben, néhány héttel a választások előtt is bizonytalan volt, miként reagálnak az országban működő volt baathista felkelők. Nem is maradt a kivégzés válasz nélkül, hiszen Vegyi Ali halálának bejelentését követően három szálloda ellen is merényletet követtek el, melyeket később az Iraki Iszlám Állam nevű ernyőszervezet vállalt magára. 

Az iraki vezetés nem akart ugyanabba a hibába esni, mint Szaddam Huszein 2006. decemberi kivégzése során, amikor órákkal később már az interneten terjengtek azok a videók, amelyek bemutatták a diktátor kegyetlen módszerekkel történő kivégzését, és szinte mártírként jelenítették meg Szaddam Huszeint, további muníciót szolgáltatva ezzel az ellenállók számára.

Most nem jelent meg videó, és Szaddam Huszeinnel szemben al-Madzsidot minden tettéért, amit az elmúlt húsz évben elkövetett, felelősségre vonták. Márpedig volt miért halálra ítélni, hiszen több, emberiség elleni bűntett is szárad a lelkén, bár Vegyi Ali a legutóbbi tárgyaláson egyértelműen megfogalmazta érzéseit saját cselekedeteit illetően: "Nem hibáztam – jelentette ki az egyik meghallgatáson. – Nem védem magamat, és nem sajnálom".    

Halabdzsa a bombázás után

Az Anfal hadművelet (1986–1989) vezetőjeként al-Madzsid rendelte el, hogy a "kurd felkelőket" ki kell űzni Észak-Irak területéről, ennek végrehajtása során pedig vegyi fegyvereket is bevetettek. Hogy mennyien haltak meg, az ma is vita tárgya, egyes becslések szerint több mint 185 ezren vesztették életüket, és több ezren váltak földönfutóvá. Nagyjából 4000 falut tettek a földdel egyenlővé, megsemmisült 1800 iskola, 2450 mecset és 270 kórház.

Ali Hasszan al-Madzsid ezután az akció után kapta becenevét, hiszen egyebek mellett mustárgázt, ideggázt is bevetett Halabdzsa falu ellen, Vegyi Ali szerint azért, mert úgy tudta, az első öbölháború miatt iráni ellenállók bújtak meg a területen – csak itt 5000 ember, köztük sok gyerek, halt meg. Hasonló módszereket alkalmazott az 1991-es felkelés és az 1999-es síita megmozdulás után is; előbbi a második öböl-háború miatt, utóbbi a nagy ajatollah, Mohammed Szadeq Szadr, Muktada asz-Szadr édesapjának meggyilkolása után bontakozott ki.

Alit 2003 augusztusában kapták el, az öt legkeresettebb iraki vezető között volt. Ezek után nem meglepő, hogy kivégzése után Núri al-Maliki miniszterelnök is közleményt adott ki az akasztás kapcsán, amelyben a következőket írta: "A kivégzéssel a Szaddam és emberei által 35 éven keresztül elkövetett emberiség elleni bűnök, elnyomás, tömeggyilkosságok egy újabb fejezetén lapozhatunk tovább". Az biztos, hogy lesz még mit felgöngyölíteni az elmúlt évtizedek rémtetteit illetően.