"Itt a bomba, hol a bomba"

Lupsea Éva
2009. október 9., péntek

Megosztás:

Október 1-jén a megbeszélteknek megfelelően megkezdődtek a tárgyalások Genfben Irán és a P5+1 (Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország + Németország) országok között. Közismert, hogy a tárgyalások célja a nyugati hatalmak részéről a fenyegető iráni nukleáris politika leállítása, valamint nemzetközi szervek részére átláthatóvá, ellenőrizhetővé tétele. Teherán ezzel szemben többször is kijelentette, nukleáris céljai békések, és nem ellenkeznek a nemzetközi előírásokkal. A résztvevők egyelőre optimisták az eredményekkel kapcsolatban.

Ez meglepőnek tűnhet a tárgyalások megkezdése körüli történések fényében. Ahogy a Kitekintő már írt róla, néhány nappal a genfi találkozó előtt Irán bejelentette egy második urándúsító bázis működését, mely alaposan felkavarta a kedélyeket. A Qum környékén lévő berendezés már előrehaladott fázisban van. A nyugatiak azzal vádolták Iránt, hogy nem felelt meg a nemzetközi előírásoknak és a berendezésről túl későn tájákoztatta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget. Ezt a vádat Irán visszautasította és újra hangsúlyozta, hogy céljai békések. Washington azonban - egyes források szerint - arra gyanakszik, hogy egyéb eltitkolt létesítmények is működnek elszórva az országban, minél inkább késleltetve ezzel, hogy nemzetközileg világossá váljon Irán valódi nukleáris kapacitása, mely egyértelműen további aggodalmakra adna okot.

Hasszan Qashqavi,a külügyminisztérium szóvivője

A másik esemény, amely árnyékot vetett a tárgyalásokra, egy nemvárt rakátateszt volt. A Forradalmi Gárda szeptember utolsó napjaiban Shahab-3 és Sajjil típusú, hosszú hatótávú rakétákat tesztelt, minden kétséget kizáróan sikeresen. Ezek a rakéták akár 2000 km távolságba is elérnek, így esetleges konfrontáció során veszélyt jelenthetnek mind Izraelre, mind az Egyesült Államok Perzsa-öböl környéki támaszpontjaira. Így – a BBC teheráni tudósítója, John Leyne szerint – tulajdonképpen ezek a fegyverek alkotják az Iszlám Köztársaság elrettentő eszközeit, reagálva ezzel a lehetséges támadásokra. Az Iszlám Köztársaság másképp látja a helyzetet. A külügyminisztérium szóvivője, Hasszan Qashqavi úgy nyilatkozott, hogy a rakéta-teszt csupán egy katonai parádé része volt, melyet Szent Védelmi Hétnek hívnak, ezzel emlékezve az Irak ellen viselt háborúra az 1980-as években. A szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy ez semmiképp sem a nukleáris krízisre adott reakció volt. Franciaország azonnal felszólította Teheránt, hogy hagyja abba ezeket a „mélyen destabilizáló ténykedéseket”.

Valóban atombombára készül?
Kattintson és nézzen körül Iránban!

Aggodalomra még okot ad egy, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által készített jelentés is, mely a New York Times prezentálásban tudatta a világgal: nagy valószínűséggel az Iszlám Köztársaság már rendelkezik megfelelő mennyiségű információval, know-how-val, mely egy működő atombomba előállításához szükséges, így már csak a gyakorlatba kell átültetniük azt. Azonban a jelentésben hangsúlyozzák, hogy a következtetések csupán feltételezések és még nincsenek megfelelően bizonyítva.

Ezek után általánosságban véve a Nyugat mégis optimistának tűnik a múlt hétvégén történtekkel kapcsolatban. Október 4-én a NAÜ elnöke, ElBaradei Teheránban járt, ahol egyértelmű ígéretet kapott a kormánytól: október 25-én nemzetközi hatóságok beléphetnek az újonnan bejelentett második urándúsító létesítménybe. Ez mindenképp nagy előrelépés, és „a konfrontációtól az átláthatósághoz és az együttműködéshez vezet” – mondta ElBaradei egy sajtótájékoztatón. Az Egyesült Államok óvatosabban örvendezik, washingtoni tisztviselők szerint az elkövetkező néhány hónapban fog kiderülni, hogy Irán valóban hajlandó-e az együttműködésre, vagy csak igyekszik jól elnyújtani a tárgyalásokat. Az október 25-i dátum ugyanis kívül esik az Obama adminisztráció elvárásain, mely szerint az október elsején kedődött tárgyalások után két héten belül hozzá kell férniük a Qum-i berendezéshez.

Ahmadinezsád és ElBaradei

Irán emellett abba is beleegyezett, hogy a Natanz-i berendezésben dúsított uránium egy részét elszállítsák az országból és Oroszországban, illetve Franciaországban további feldolgozásnak vessék alá, hogy később egy teheráni kutató reaktor használja fel, amely orvosi izotópokat állít elő. Elemzők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Teherán hozzáállásában a tárgyalásokon mutatott változások valóban őszinték, vagy csupán a taktika változott meg. Talán mindez „túl szép ahhoz, hogy igaz legyen”. Ennek ellenére az optimizmus helytálló, az eredmények biztatóak. A felek további tárgyalásokról egyeztek meg, melyeket még október folyamán tartanának.