Kivégezték a 2002-es bali terrormerényletek elkövetőit

A múlt hét végén, november 8-án szombaton 23:20-kor a Nusakambangan Börtönben végrehajtották az ítéletet a 202 halálos áldozatot követelő 2002. október 12-i bali terrormerényletek Jemaah Islamiyah-hoz kötődő három kitervelőjén. Az Amrozi, Mukhlas és Imam Samudra néven ismert személyekkel sortűz végzett-  adta hírül az Antara Indonéz Nemzeti Hírügynökség. Öt évi jogi-politikai huzavona után tehát a kormány kész volt politikailag vállalni az ítélet végrehajtását. A 2002-es bali terrormerénylet az 1998 utáni Indonézia egyik legnagyobb össztársadalmi sokkja volt. Noha a radikálisok hat évvel ezelőtti akciója óriási elutasításra lelt a társadalomban, a (főleg a kivégzettek lakóhelye közelében élő) szimpatizánsok tüntetései, bombafenyegetései és politikusok elleni fenyegetései miatt szigorították a biztonsági szabályokat.

Az 1998. májusában Suharto elnök diktatúrájának
(1966-1998) bukásával Indonéziában tetőző délkelet-ázsiai gazdasági válság több
szempontból is igencsak turbulens éveket hozott az ország életében. Nemcsak a
rendszer gazdasági stabilitása miatt reményt vesztett emberek által követelt
demokratikus átalakulás és gazdasági reformok iránt volt erős társadalmi igény,
de a függetlenség óta a rendkívül heterogén etnikumú és kulturális, valamint
civilizációs szinten is megosztott országban az addigi autokratikus államrend
által elfojtott, de a demokratizálódás és a gazdasági válság okozta szociális és
etnikai különbségek által felszínre hozott különféle etnikai és vallási
közösségek közötti helyi viszályok (Maluku, Ambon, Poso, Dél-Celebesz)
megjelenése miatt megnőtt az igény a biztonságra is.

A világi berendezkedésű (az iszlám vallásosság
felé 1990 után ugyan közeledő) Suharto-rezsim bukása után és a demokratikus
átalakulás (szólásszabadság, sajtószabadság, szabad pártalapítás) folytán
nemcsak a politikai iszlám pártjai jelentek meg, de a korábban elűzött vagy
titokban működő radikális mozgalmak is jelentkeztek programjukkal. Míg a
politikai iszlám pártok azomban a demokratizálódó rendszer keretein belül
képzelték el széles skálán elterülő ötleteik megvalósítását, a radikális
csoportok (Laskar Jihad, Jemaah Islamiyyah, stb) a rendszeren kívül
kerestek megoldást, kétségbe vonva a világi rendszer és kormány
legitimitását.

A megnyilatkozásra bőven akadt lehetőség az
ezredfordulón: nemcsak a már említett helyi társadalmi konfliktusokba való
beavatkozással, de a gazdasági és (ekkoriban) politikai válság is megfelelő
terepet adott ehhez. A Jemaah Islamiyah (JI) rendelkezett valószínűleg
a legszélesebb nemzetközi kapcsolatokkal és az egyik legnagyobb létszámú (Kb
2-3000 fős) szervezet is volt.

A JI az 1970-es években nőtt ki az ötvenes
években az indonéz szigetvilágban iszlám államot kiépíteni igyekvő Darul Islammozgalmárok
tanításaira alapuló, Abu Bakar
Ba’asyir
és Abdullah
Sungkar
vezetésével a közép-jávai Solo melletti Ngrukiban létrejövő
pesantrenben (iskolában) tanító tanárok és ott tanult diákok laza
szervezetéből. Az iskola akkoriban illegálisnak minőső nézeteivel (iszlamista
állam a szigetvilágban, a fennálló rend elutasítása) kiváltotta a hatóságok
ellenintézkadéseit (Ba’syirt, Sungkart és több társukat is letartóztatták),
amire a tagok a hatóság elleni támadásokkal reagáltak. Ba’asyir és Sungkar végül
Malajziába emigrált, de fenntartották kapcsolataikat Indonéziában maradt és
illegális tevékenységet kifejtő tanítványaikkal, miközben kapcsolatrendszert
építettek ki más délkelet-ázsiai szervezetekkel is, illetve néhány személyes és
gazdasági kapcsolatra tettek szert a Perzsa öbölben is (az al-Kaidát is sokszor
szeretik belekeverni az ügybe. Tény, egyes JI-tagoknak lehettek személyes
kapcsolatai egyes al-Kaida tagokkal, de a JI /többek között/ inkább kihasználta
a későbbiekben a Bin Laden szervezetével való összemosást).

1999-ben, egy évvel Suharto bukása után a
szellemi vezetők visszatértek Indonéziába (Sungkar hamarosan meghalt), ahol
immáron egy radikálisabb eszközökkel fellépni kívánó csoport is megjelent, akik 
az otthoni operatív vezetők, Hambali
illetve a malajziai Noordin Mohamed
Top
vezetésével  nemcsak a "hitetlen, militáns" keresztények és a muszlimok
ekkori fegyveressé viszályiba akart vallási alapon fegyverrel beleszólni, de a
nyugati érdekeltségek ellen is fel kívántak lépni.

E körbe tartozott a három későbbi kivégzett is.
Mindhárman Malajziában látogatták a Ba’asyir és köre előadásait, Mukhlas
Afganisztánban is megfordult. Kapcsolatban álltak a Malukun és Poson zajló
konfliktusokkal is.

2001 folyamán a hadsereg bevetésével, valamint
fegyverszüneti megállapodásokkal Jakartának többé-kevésbé sikerült az
összetűzések intenzitását lecsökkenteni, ezzel a radikálisok számára is
behatárolódtak a lehetőségek. Új megnyilatkozási lehetőségként 2001. szeptember
11. adódott, melynek során többek közt a JI is dzsihádot hirdetett az USA és
szövetségesei ellen, a muszlim többségű lakosság pedig élesen tiltakozott az
afganisztáni beavatkozás miatt. Noha az USA többször is nyomást gyakorolt
Jakartára a radikálisok elleni fellépésre, a Megawati-kormány (2001-2004) nem
vállalt részt a terrorizmus elleni harcban, és a hazai radikálisok ellen sem
lépett fel ilyen belpolitikai környezetben. Ritka lehetőséget láttak ezért a
radikális szervezetek arra, hogy szélesebb körű legitimitást szerezzenek
akcióiknak és céljaiknak.

A Nyugat elleni szimbolikus fellépés célpontjának
pedig mi sem volt alkalmasabb, mint az ausztrál és európai turisták tömegei
által látogatott üdülőparadicsom, Bali szigete. A terv 2002 nyarán fogant meg a
Amrozi, Mukhlas, Imam Samudra és Hambali fejében. Végül egy öngyilkos merénylő
és két autóba rejtett bomba felhasználásával az amerikai konzulátusnál és két
közkedvelt éjszakai szórakozóhelynél sorrendbe időzítve bekövetkező
detonációkban összesen 202-en haltak meg, többségében turisták.

A merényletek kitervelői célt tévesztettek: a
társadalom elítélte a terrorakciót (állítólag Ba’asyir is előzetesen bírálta az
akciót, igaz, a nem megfelelő időzítés miatt) és az addig húzódozó hatóságok az
erős belső és nemzetközi nyomás hatására gyorsan letartóztatták az egyébként már
évek óta látókörükben lévő gyanusítottakat. A terrorizmusellenes jogszabály
elfogadása (ami az addig Suharto-kori szerepe miatt inkább visszaszorítani
kívánt hadseregnek adott erősebb eszközöket) és a külföldi titkosszolgálatokkal
való együttműködés erősítése is a merényletek következménye volt. Azóta ennek
következtében is a szélsőséges szervezetek több tagját sikerült elfogni és e
csoportokat részlegesen meggyöngíteni.

Az elkövetők végül bevallották a
tettüket, sőt JI-kapcsolatukat is elismerték (ellenben tagadták az
al-Kaida-szálat). A bíróságok igen gyorsan lefolytatták a pereket és az elfogott
értelmi szerzőket (Mukhlas és Imam Samudra) illetve a logisztikát szervező
Amrozit halálra ítélték (Ba’asyir részvétele nem biznyosodott be a robbantásban,
ő végül két és fél évet kapott, Hambalit az amerikaiak fogták el Thaiföldön).
Ekkor megkezdődött egy öt évig tartó jogi-politikai huzavona.

 

Az indonéz kormány ugyan keményen fel kívánt
lépni a szélsőségesekkel szemben (erre az ezredfordulós tapasztalatok és az
instabilitás miatt erősödő lakossági igény is volt), de  politikai és biztonsági
szempontból voltak kétségei: hogy ti. a radikalizmusnak mekkora  mozgástere van
(mint utóbb kiderült, támogatottságuk viszonylag marginális, mégis több, JI-hoz
köthető robbantás is történt 2002-2004 között Jakartában és 2005-ben ismét
Balin), illetve a parlamentben jelentős számú képviselővel bíró politikai iszlám
pártok reakciója miatt is aggódtak (ezért még érdekesebb, hogy alig fél évvel a
parlamenti választások előtt tették meg a bejelentést). Az elítéltek is több
jogi aktussal próbálkoztak: noha végig mártíromságukat (mint céljukat)
hangoztatták, hol az Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy a merénylet után
elfogadott terrorellenes rendelet alapján alkotmányellenesen ítélték el őket
visszamenőleges hatállyal (az indonéz alkotmánybíróság határozata sem kevésbé figyelemreméltó),
hol azért nyújtottak be indítványt, hogy az "embertelen",
1964-es törvény szerint hatályos golyó általi kivégzési
mód
helyett inkább fejezzék le
őket (nyilvánvalóan felesleges próbálkozás volt). Többször fenyegetőztek
bosszúval is. Viszont a világból is többször jöttek üzentek,
számos vita dúlt például Ausztráliában is (érdekesség, hogy még az Amnesty
International is "megengedte"
Indonéziának a kivégzést).

Az elmúlt években szinte félévente jelentették be a
hivatalos szervek, hogy az ítéletet "hamarosan" végrehajtják, de a halogatásízű 
magyarázatok után végül az idei Ramadán
után
tűztek ki a végső időpontot: hogy ti. november elején végrehajtják az
ítéletet.

Most a hatóságok szigorított biztonsági
intézkedésekkel készülnek a szimpatizánsok esetleges további demonstrációira, az
iszlám mérsékelt irányzatait követő indonéz társadalom többsége azonban elítélte
a támadásokat és ma sem szimpatizál a kivégzettekkel.

Forrás:

A cikk eredeti formájában megjelent a Katonapolitikai blogon, 2008. november 9-én.

katpol.blog.hu/CSM

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint előkerült az ír határkérdés

Pénteki belfasti beszédében Theresa May megerősítette, hogy London véleménye szerint az Európai Bizottság által javasolt megoldás vámhatárt hozna létre az Egyesült Királyságon belül, és ebbe "soha egyetlen brit miniszterelnök sem egyezne bele". Jobb megoldással viszont a britek sem álltak elő.

Read More »

Trump meghívta Putyint Washingtonba, majd megfenyegette

Donald Trump amerikai elnök meghívta Washingtonba Vlagyimir Putyin orosz elnököt - jelentette be Twitter-bejegyzésben a Fehér Ház szóvivője. Trump nem sokkal ezután a CNBC televíziónak adott interjúban közölte: ha nem sikerül javítani az Egyesült Államok és Oroszország viszonyán, akkor ő maga lesz az orosz elnök legnagyobb ellensége.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás