Elkerüli a válság a tudományt?

A CERN Nagy Hadron Gyorsítójának tavaszi újraindulásáról és a világgazdasági válság tudományos kutatásokra gyakorolt hatásáról Lévai Péterrel, a MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadójával beszélgettünk.

Tavaly szeptemberben nem csak a kísérleti protonnyaláb belövés miatt, de a hirtelen meghibásodás okán is nagy nyilvánosságot kapott a Genf mellett folyó kísérlet.
Sikerült azóta orvosolni a felmerült problémát? Mikorra várható a berendezés újraindítása?

A szeptemberben történt meghibásodás kijavításán folyamatosan dolgoznak a kollégáim, akik a föld alatt lévő 1600 mágnesből a 60 megsérült, hirtelen felmelegedett mágnest felhozták a felszínre. Ezeket a mágneseket szétszedték, jelenleg vizsgálják a belső szerkezetük épségét, kijavítják a meghibásodott alkatrészeket, hogy aztán a következő hetekben újra összeállíthassák és bemérhessék őket. A felújított mágneseket a következő hetekben folyamatosan visszaszállítják a helyükre. A gyorsító tesztelését a tervek szerint május-június során kezdik meg, hogy szeptember elejére újra készen álljon a gyorsító a proton-proton ütköztetések elindítására.
Milyen eredményeket várnak a 2009-es évtől?

Először is mindannyian szeretnénk a gyorsítót újra működőképesnek látni. Az első fizikai kísérletekben az LHC előgyorsítójából kapott, 450 gigaelektronvoltos protonokat ütköztetjük egymással az LHC nagy detektorainak, nevezetesen az ALICE, ATLAS, CMS és LHCb középpontjában. Ezek a kísérletek lehetővé teszik, hogy megismételjünk olyan korábbi kísérleteket, amelyeket 10 évvel ezelőtt az USA-beli TEVATRON gyorsítónál már elvégeztek. A kapott eredmények segítenek a gyorsító bekalibrálásában. Ezek a kísérletek 2009 szeptemberében, néhány napig tartanak majd. Utána megkezdődik az LHC gyorsító fokozatos bekapcsolása. A tervek szerint novemberre a gyorsítási energia eléri az 5000 gigaelekronvolt energiát, amely a csúcsenergia 70 %-a. Ilyen nagy energián még sohasem végeztek proton-proton ütköztetéseket, úgyhogy mindenki kíváncsian várja a fizikai eredményeket. Minden órányi sikeresen elvégzett adatgyűjtés közelebb fog vinni bennünket a gyorsító fizikai programjának végrehajtásához.
Pontosan milyen kérdésekre keresik a választ ezekben a kísérletekben?

Az egyik legfontosabb kérdés a higgs-bozon felfedezése, tulajdonságainak meghatározása. Az elméleti számolások szerint ez a részecske felelős a többi részecske tömegének létrejöttéért, s önmaga is nagyon nehéz, minimum 200-250-szer nehezebb, mint a proton. A tömeg létrejöttét a következőképpen tudnám elmagyarázni: képzeljünk el egy termet, ahol nagyon sok, nagy tekintélyű, ?nehéz? egyéniség beszélget, tréfálkozik. A terembe belép egy vékony dongájú futár, aki keresztül akar rohanni a termen. Azonban mindenki megállítja, megkérdezi, hogy milyen hírt hozott, milyen fontos dolog történt. Messziről nézve azt látjuk, hogy a könnyű, gyors mozgású futár előrehaladása lelassul, mintha maga is ?nehézzé? vált volna. A futár tömegének megnövekedése, mozgásának lelassulása nagyban függ attól, hogy mennyire találják érdekesnek az általa vitt hírt a teremben tartózkodók, meddig kérdezősködnek tőle. Azaz más-más futár eltérő tömeget kaphat. A teremben lévő egyének a higgs-bozonok, a futárok pedig a korábban tömegtelen, de a mérés során különböző tömegűnek észlelt részecskék.

A higgs-részecske mellett további, eddig ismeretlen részecskék felfedezését is várjuk, amelyeknek köze lehet a Világegyetem sötét anyagához. Az új részecskéken túl az anyag új állapotait is szeretnénk megismerni. Ilyen például az Univerzum nagyon korai állapotában létező kvark-gluon plazma. Ebben az állapotban a körülöttünk ma megtalálható anyag alkotórészei külön-külön voltak jelen, a kvarkok és gluonok egy plazma-állapotot alkottak. Ez az állapot aztán az Univerzum tágulása során, úgy néhány mikromásodperc után nehéz alkotóelemekké, nevezetesen protonokká és neutronokká álltak össze. A felsorolt várakozásokon felül reméljük, hogy meglepetés is ér majd minket, és eddig nem látott jelenségekbe botlunk ezeken az óriási energiákon..

Milyen kihatással lehet a gazdasági világválság a CERN-ben folyó kutatásokra?

A gazdasági válság következtében csökkenhet a CERN tagországainak GDP-je. Ez azt vonhatja maga után, hogy a jövőben kevesebb  forrás áll majd rendelkezésünkre a  kutatási programok megvalósítására, így az LHC üzemeltetésére, fejlesztésére. Miután az LHC már majdnem működik, ezért a nagyenergiás fizika területén nagy visszaesésre nem számítunk, azonban az ördög a részletekben rejlik. Kérdés, hogy a detektoroknál az adatgyűjtést hány éven keresztül tudjuk majd folyamatosan biztosítani.

Tudtommal az energiaválság sem érinti a kutatást, hiszen egy közeli atomerőmű látja el az intézetet energiával. Elegendő energiát biztosít ez önöknek?

A CERN gyorsítóinak folyamatos  működéséhez egy közepes méretű városnak megfelelő villamosenergia felvételére van szükség. A svájci határhoz közeli francia atomerőmű biztosítja ezt az áramot, hosszú lejáratú szerződésben rögzített módon. Így például a CERN december elején bezár egy hónapra, és nem fogyaszt villamos energiát, mert a téli időszakban a francia lakosság jóval több áramot használ el, mint az év többi részében.

Várhatunk esetleg megoldást a részecskefizikától, mint tudományágtól, az egyre fogyatkozó fosszilis energiahordozók más forrásból való pótlására?

Mivel jelenleg alapkutatásokat végzünk, ennek felfedezése nem elsődleges célunk, de talán egy év múlva, a legelső eredmények ismeretében jobban megindul a kutatók fantáziája és már többet tudok mondani erről a kérdésről.

/Lévai Péterrel az interjút készítette: L. Eszter, 2009-01-12, Budapest/

Lévai Eszter

Felkapott hírek

Friss hírek

Zárónyilatkozat nélküli APEC csúcs

Elsősorban Kína és az Egyesült Államok nézeteltérései miatt zárónyilatkozat elfogadása nélkül ért véget vasárnap az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója vasárnap Pápua Új-Guineában, amire még nem volt példa a 21 tagországot számláló szervezet történetében.

Read More »
< /*} */ ?>

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás