Mexikói kukoricagondok

Igen nagy gondban a mexikói kukorica-kistermelők – számolt be róla a The Ecologist. A probléma gyökerei az 1990-es évek közepére nyúlnak vissza: Mexikó 1994-ben csatlakozott az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményhez (NAFTA). Ennek eredményeképpen elözönlötte az országot az Észak-Amerikából (döntően az USA-ból) származó, jelentős támogatást élvező kukorica, mellyel a mexikói farmerek képtelenek versenyre kelni. Mivel a termelők száma és a kukoricaföldek mérete évről évre csökken, a kormányzat elhatározta védelmüket a nagy külföldi vállalatokkal szemben.

Erre azért van szükség, mert a lakosság egyik legfőbb élelmiszere a tortilla, melyet kukoricából készítenek. A népesség növekedése igen gyors, a lakosságszám az 1990 óta eltelt két évtizedben 81 millióról 112 millióra emelkedett (közel 40 százalék). Mivel a hazai termelés nem képes kielégíteni a fogyasztási igényeket, nem meglepő, hogy Mexikó napjaink második legnagyobb kukorica-importőre. Emiatt különösen nehezen érintették az elmúlt évek növekvő világpiaci árai, melyek a legszegényebbeket a tortilla helyett más, olcsóbb és kevésbé tápláló élelmiszerek fogyasztására kényszerítették.

Egy, a hazai termelők védelmét célzó program vélhetően jelentős gazdasági haszonnal járna, hiszen az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legfrissebb adatai (2009) szerint Mexikó a világ negyedik legnagyobb kukoricatermelő gazdasága. A kormányzat azonban minden bizonnyal nagy fába vágja a fejszéjét, mert a kistermelőknek nyújtott támogatások sértik az amerikai vállalatok érdekeit, melyek lobbitevékenysége köztudottan erős az USA-ban. Érdekes küzdelem várható, mivel Mexikó legfontosabb kereskedelmi partnere az Amerikai Egyesült Államok. A tét azonban igen nagy: ha a folyamatot nem sikerül megállítani, amellett, hogy elveszhetnek a mexikói kukoricatermelés több ezer éves múltra visszatekintő hagyományai, komoly élelmiszerválság is bekövetkezhet a térségben.

Csató Gábor

Felkapott hírek

Friss hírek