Szerény eredmények Cancúnban

Az ENSZ idei, a mexikói Cancúnban tartott klímacsúcsának összegzéseként nyugodtan ismételhetőek a tavalyi kifejezések: szerény eredmények, mérsékelt előrelépés és akarathiány.

A résztvevő felek a november 29. óta tartó tárgyalások legvégén, szombaton kötöttek megállapodást, nagyrészt az idő és a közvélemény sürgetésének hatására is. A 2009-es Koppenhágai Egyezményhez hasonlóan ismét egy jogilag nem kötelező erejű dokumentum született, így lényegében újra csak a döntéshozók lelkiismeretén múlik az írásba foglaltak betartása és a tényleges megvalósítás szándéka.

Az alig egy napos Cancúni Egyezmény további egy év haladékot ad a feleknek arra, hogy a legfontosabb kérdésben, azaz a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv sorsáról megegyezés jöjjön létre. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a fejlődő országok pénzügyi támogatása is szerepel utóbbiban, azonban a protokoll jövője még mindig kérdéses, mivel bizonyos országok legszívesebben eltörölnék, például Japán, a másik csoport pedig meghosszabbítaná azt, természetesen új tartalommal.

Utóbbiakhoz tartozik maga az Európai Unió is, és Connie Hedegaard klímabiztos személyesen hangsúlyozta az elköteleződést:  “Az EU kész megfontolni akár a Kiotói Jegyzőkönyv második periódusának életbe léptetését is, ehhez azonban környezetvédelmi integritásra és teljes elköteleződésre lenne szükség, minden résztvevő állam oldaláról.” Az EU egyébként már a konferencia előtt világossá tette, vezető szerepre törekedne a tárgyalások folyamán, azonban mihelyst kiderült az, hogy a fejlődő országoknak támogatás helyett valójában kölcsönt nyújtanának, esélytelenné vált a főszerep.

Az ENSZ klímaváltozási ügyekért felelős vezetője, Christiana Figueres optimista gondolatait idézve: “A létrejött egyezség nem a vég, hanem egy új kezdet. Ez nem teljes mértékben az elvártak teljesítése, de szükséges alap egy közös és egyben nagyobb ambíció létrejöveteléhez.” A már eddig is remélt kompromisszumra a következő esély 2011-ben a Dél-afrikai Köztársaság Durban városában lesz, ahol ha esetlegesen ismét nem jön létre egy mindenki számára kötelező egyezmény, komoly hitelességi problémákkal fognak szembenézni nem kizárólag a felek, hanem az egész ENSZ is.

Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár csak az utolsó napokra utazott a konferenciára, és a tárgyalások lezárultakor jelentős sikernek értékelte a mostani egyezményt, hiszen “a kormányok egy közös ügy érdekében gyűltek össze, korunk legnagyobb kihívást jelentő jelenségének enyhítése céljából”. A konszenzus kialakításából természetesen az USA elnöke, Barack Obama sem maradhat ki, mivel telefonon gratulált a mexikói miniszterelnöknek, Felipe Calderonnak a konferencia sikeres lebonyolításáért, és országa példamutató magatartásáért a klímaváltozás elleni harcban.

A pozitív vélemények és bizakodó sorok ellenére akadtak olyanok is, akik azonnal kifejezésre juttatták elégedetlenségüket, így többek között Bolívia mert egyelőre hangot adni elégedetlenségének. A bolív kormány a gazdag nemzeteket kollektíven zsarnoknak és elnyomónak nevezte, a mostani egyezséget pedig csupán egy hangzatos célokkal telezsúfolt, ám üres és egyáltalán nem hatékony dokumentumnak tekinti. Hamar észrevehető tehát, hogy a Cancúni Egyezmény utólagos értékelésekor is két táborra szakadtak a felek, azonban az, hogy végül az optimista vagy az elmarasztaló szavaknak lesz-e igaza, egy éven belül kiderül.

A dokumentum tartalmának ismerete elengedhetetlen egy átfogó kép kialakításához, a helyzetet azonban nehezíti a konkrétumok hiánya, a szépen csengő elképzelések pedig már mindenki számára unalomig ismételtek. Az egyik legfontosabb résznek nevezhető a Zöld Klíma Alap létrehozása, amely 2020-ig a fejlődő országok részére évenként összesen 100 milliárd dollárt nyújtana, amely hozzájárulhat az újabb technológiák minél gyorsabb átvételéhez, az esőerdők védelméhez vagy éppen a kibocsátásuk csökkentésében való segítséget jelenti majd. A környezetvédő csoportok rögtön felhívták a figyelmet arra a sarkalatos, megoldandó kérdésre, hogyan fog a fejlett államok irányából eljutni az említett pénzösszeg a sebezhetőnek nevezett országokba, mivel nem tisztázott a finanszírozás pontos folyamata.

Emellett a már említett Kiotói Jegyzőkönyv felváltása kérdéses, ugyanis amíg a legnagyobb kibocsátó államok, Kína és az Egyesült Államok nem részesei annak, addig értelemszerűen nem történik előrelépés. A jelenlegi csomag a hőmérséklet növekedése tekintetében 5 Celsius fokos emelkedést engedélyezne, amely igen engedékenynek, és semmiképpen sem hatásosnak tartható.

Kritikusok elemzései alapján a legnagyobb sikernek akár az is nevezhető, hogy a tárgyalások nem omlottak össze, és a klímacsúcs továbbra is közvetíti az összefogást a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében. És habár egyesek szerint ez a legújabb egyezmény szinte az eddigiek megismétlése, és a tartalom tekintetében egyáltalán nem történt különösebb vagy jelentős változás, addig mások teljes mellszélességgel fejezik ki örömüket az egyezmény kapcsán. A cancúni zárás egyelőre még túl friss ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le vagy jóslatokba bocsátkozzunk, mindenesetre a többség számára kellemes csalódás lenne a leírtak maradéktalan betartása.

Piukovics Judit

Felkapott hírek

Friss hírek