Kétértelmű az ENSZ egyezménye

Az ENSZ biodiverzitás-konferenciájának sikere bejárta a világsajtót, a résztvevők örömkönnyeit látva kevesen kételkednek: valóban nagy lépést tettünk a biodiverzitás csökkenésének megállításáért. Ám a valóság ennél sokkal árnyaltabb.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) soron következő konferenciájának Nagoya adott otthont, ahol a több mint 7000 résztvevő közel két héten keresztül próbált kompromisszumra jutni egymással a biodiverzitáshoz kapcsolódó legégetőbb kérdésekben. A Részes Felek 10-ik Konferenciája (COP 10) a kedvezőtlen előjelek ellenére végül megállapodással zárult, melyet a környezetért aggódók népes tábora mellett az ENSZ működőképességéért aggódók is nagy örömmel fogadtak. Úgy tűnik, a multilateralizmus eszméje nem halott, kérdés azonban, hogy a létrejött egyezség valóban jelentős, avagy a siker látszata elhomályosítja a realitást.

A COP 10 során 47 döntés született, többek között adminisztratív, költségvetési ügyekben, valamint a más egyezményekkel való együttműködést illetően. Az egyik nagyobb jelentőségű döntés az úgynevezett geo-engineering ügyében született, mely a szintetikus életformák kialakításának, és környezetbe való kihelyezésének tiltására szólítja fel a világ kormányait. Mindemellett a fő szenzáció annak a csomagnak az elfogadása, mely az új Stratégiai Tervet, az Erőforrás Mobilizálási Stratégiát, valamint az ABS protokolt tartalmazza. Jelentőségét az a tény igazolja, hogy a G77 ( a fejlődő országok ENSZ-beli csoportja) kizárólag akkor tartotta lehetségesnek a megállapodást, ha a három kérdéskör minden elemére sikerül megnyugtató megoldást találni.

Az ABS protokol

A protokol a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést, és az azokból származó hasznok tisztességes és egyenlő elosztását hivatott garantálni. A felek merev álláspontjai már több mint tíz éve gátolták a protokol létrejöttét, így a COP 10 japán házigazdái szokatlan és kockázatos lépésre szánták el magukat. A szokásos, konferenciák közti egyeztetéseken túlmenően titkos találkozóra hívták az Európai Unió, az Afrika-csoport, valamint Norvégia és Brazília küldöttségét, és itt próbálták közelíteni a felek véleményét. A sokak által kritizált lépés, mely számos küldött felháborodását kivívta, kétségkívül elősegítette a protokol elfogadását.Nagy kérdés azonban, hogy az elfogadott szöveg mennyiben segíti a problémás ügyek gyakorlati megoldását.

A végső dokumentumból kikerültek azok a részek, melyek borítékolhatóan ellentéteket szültek volna, ám kompromisszumos megoldások helyett sokféleképpen értelmezhető megállapítások kerültek az anyagba. A legfőbb probléma a derivatívák, azaz a genetikai alapanyagokból származtatott termékek pontos meghatározása. A protokol lényegi eleme lenne a derivatívák azonosítása, mivel az ezek után  járó hasznok elosztásának arányát kellene az intézkedésnek szabályoznia. A derivatívák tételesen azonosítva vannak ugyan a hatókör meghatározásánál, ugyanakkoregyetlen operatív paragrafusban sem történik rájuk hivatkozás. Ebből adódik az a probléma, hogy a hatókör látszólag kiterjed az értékesített származékokra, egyes értelmezések szerint azonban a protokol hatálya alá termékek és árucikkek nem tartoznak. Az ellenérdekelt felek minden jogi trükköt bevetnek majd érdekeik érvényesítéséért, ezekre a trükkökre azonban nem lenne szükség, ha a szabályozás valóban a kívánt színvonalon történt volna meg.

A fenti problémán túlmenően megállapítható, hogy az ABS protokol elveinek betartását semmilyen konkrét ellenőrzési rendszerrel nem fogják vizsgálni, az egyes kormányok így saját kontrol szisztémát alakíthatnak ki, mindenki a saját érdekeinek megfelelően. Szakértők szerint a protokol kizárólag akkor lehet sikeres, ha kiegészítő mechanimusokat rendelnek hozzá, melyek elősegtik a kétértelmű szabályozás miatti eltérő gyakorlatok egységesítését.

A Stratégiai Terv

A COP 10 során megszületett Stratégiai Terv a 2010 utáni időszakra szóló globális egyezség a biodiverzitásról, mely a várakozásokkal ellentétben meglehetősen elnagyoltra sikerült. A idei esztendőre vonatkozó cél a biodiverzitás csökkenésének megállítása volt, ez azonban csúfos kudarcba fulladt. Ennek, illetve a koppenhágai klímacsúcs csődjének köszönhetően a következő időszakra vonatkozó biodiverzitás tervvel kapcsolatban nagyok voltak az elvárások. Nem csupán egy csokor ambíciózus célra volt szükség, hanem teljeskörű intézkedésekre, melyek azok eléréséhez vezetnek. Ez a megközelítés szemben áll a terv eredeti szellemével, mivel annak egyfajta keretként kell funkcionálnia, mely szerkezetileg összefogja a CBD számos tevékenységét. Úgy tűnik, a két megközelítés közül az utóbbi él tovább a terv szövegében, mely a biodiverzitás fontosságának hangsúlyozására fókuszál, és annak megőrzését valamennyi emberi tevékenység alappiléreként vizionálja. Jelentős újdonság a biodiverzitás gazdasági értékének kihangsúlyozása , valamit a nemzetgazdasági számításokba való integrálása.

A terv nem tartalmaz mérhető, számonkérhető célokat globális szinten, csupán irányelveket a regionális, illetve nemzeti intézkedésekhez. Ennek előnye, hogy nem tekinti homogénnek az egyes területeket, nagy hátránya viszont, hogy valamennyi ellenőrzési és hatékonysági vizsgálat kizárólag önkéntes alapon mehet végbe, annak függvényében, hogy a felek mennyire lelkiismeretesen kívánják teljesíteni az elfogadott célokat.

A finanszírozási módszerek, illetve a pénzáramok kapcsán nem történt jelentős változás a COP 10 tárgyalások során. A preferált megoldásokat illetően a fejlődő és fejlett országok eltérő véleményt fogalmaztak meg, mivel előbbiek ragaszkodtak az általuk leghatékonyabbnak tartott  ABS protokol alkalmazásához, míg utóbbiak innovatív formák bevezetését szorgalmazták, melyek a magánszektort is bevonták volna a terhek viselésébe. Az érvek ütköztetését követően a küldöttek az ABS protokol további alkalmazása mellett döntöttek.

Mi lesz veled biológiai sokféleség?

A COP 10-en elért eredmények vitán felül állóan nagy lépésnek tekinthetők, ám az elvi döntések gyakorlati megvalósítása csak most következik. Biodiverzitás célokban eddig is voltak szép számmal, ám a globális elkötelezettség hiánya meghiúsította azok elérését. A bolygón zajló biológiai életet jelenleg társadalmaink és gazdaságaink működése befolyásolja elsősorban. Amíg ezek működésének megváltoztatására nincsen komoly szándék, naivitás azt hinni, hogy jól hangzó deklarációkkal elejét vehetjük a földi élet további pusztításának. A COP 10 döntései sok esetben tükrözik az akarat hiányát, és a kisebb ellenállásnak való megfelelést.

Biológiai környezetünket a legtöbben még mindig gazdaságunk alárendelt egységének tekintik, holott a helyzet épp a fordítottja, hiszen stabil környezet híján – melynek alappillére a biológiai változatosság – sikeres emberi lét sem képzelhető el. Az ENSZ eddigi legjelentősebb biodiverzitás konferenciáján mindössze négy állam első embere volt jelen, az országok harmada pedig miniszteri szinten sem képviseltette magát. Amíg a világ kormányai ennyire érdektelennek ítélik a biodiverzitás fontosságát, addig hiú ábránd a bolygó megmentésében reménykedni.

Szomoru Gábor

Felkapott hírek

Friss hírek

Brexit: a Munkáspárt mozgolódik, Theresa May mindent kizár

Nagy többséggel jóváhagyták kedden a brit Munkáspárt kongresszusán a párt Brexit-stratégiáját, amely nyitva hagyja az újabb népszavazás lehetőségét is, Theresa May pedig megismételte azt a sokszor hangoztatott nézetét, hogy egy esetleges rossz megállapodásnál az is jobb, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. A határkérdés azonban így sem oldódik meg.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás