Kétértelmű az ENSZ egyezménye

Az ENSZ biodiverzitás-konferenciájának sikere bejárta a világsajtót, a résztvevők örömkönnyeit látva kevesen kételkednek: valóban nagy lépést tettünk a biodiverzitás csökkenésének megállításáért. Ám a valóság ennél sokkal árnyaltabb.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) soron következő konferenciájának Nagoya adott otthont, ahol a több mint 7000 résztvevő közel két héten keresztül próbált kompromisszumra jutni egymással a biodiverzitáshoz kapcsolódó legégetőbb kérdésekben. A Részes Felek 10-ik Konferenciája (COP 10) a kedvezőtlen előjelek ellenére végül megállapodással zárult, melyet a környezetért aggódók népes tábora mellett az ENSZ működőképességéért aggódók is nagy örömmel fogadtak. Úgy tűnik, a multilateralizmus eszméje nem halott, kérdés azonban, hogy a létrejött egyezség valóban jelentős, avagy a siker látszata elhomályosítja a realitást.

A COP 10 során 47 döntés született, többek között adminisztratív, költségvetési ügyekben, valamint a más egyezményekkel való együttműködést illetően. Az egyik nagyobb jelentőségű döntés az úgynevezett geo-engineering ügyében született, mely a szintetikus életformák kialakításának, és környezetbe való kihelyezésének tiltására szólítja fel a világ kormányait. Mindemellett a fő szenzáció annak a csomagnak az elfogadása, mely az új Stratégiai Tervet, az Erőforrás Mobilizálási Stratégiát, valamint az ABS protokolt tartalmazza. Jelentőségét az a tény igazolja, hogy a G77 ( a fejlődő országok ENSZ-beli csoportja) kizárólag akkor tartotta lehetségesnek a megállapodást, ha a három kérdéskör minden elemére sikerül megnyugtató megoldást találni.

Az ABS protokol

A protokol a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést, és az azokból származó hasznok tisztességes és egyenlő elosztását hivatott garantálni. A felek merev álláspontjai már több mint tíz éve gátolták a protokol létrejöttét, így a COP 10 japán házigazdái szokatlan és kockázatos lépésre szánták el magukat. A szokásos, konferenciák közti egyeztetéseken túlmenően titkos találkozóra hívták az Európai Unió, az Afrika-csoport, valamint Norvégia és Brazília küldöttségét, és itt próbálták közelíteni a felek véleményét. A sokak által kritizált lépés, mely számos küldött felháborodását kivívta, kétségkívül elősegítette a protokol elfogadását.Nagy kérdés azonban, hogy az elfogadott szöveg mennyiben segíti a problémás ügyek gyakorlati megoldását.

A végső dokumentumból kikerültek azok a részek, melyek borítékolhatóan ellentéteket szültek volna, ám kompromisszumos megoldások helyett sokféleképpen értelmezhető megállapítások kerültek az anyagba. A legfőbb probléma a derivatívák, azaz a genetikai alapanyagokból származtatott termékek pontos meghatározása. A protokol lényegi eleme lenne a derivatívák azonosítása, mivel az ezek után  járó hasznok elosztásának arányát kellene az intézkedésnek szabályoznia. A derivatívák tételesen azonosítva vannak ugyan a hatókör meghatározásánál, ugyanakkoregyetlen operatív paragrafusban sem történik rájuk hivatkozás. Ebből adódik az a probléma, hogy a hatókör látszólag kiterjed az értékesített származékokra, egyes értelmezések szerint azonban a protokol hatálya alá termékek és árucikkek nem tartoznak. Az ellenérdekelt felek minden jogi trükköt bevetnek majd érdekeik érvényesítéséért, ezekre a trükkökre azonban nem lenne szükség, ha a szabályozás valóban a kívánt színvonalon történt volna meg.

A fenti problémán túlmenően megállapítható, hogy az ABS protokol elveinek betartását semmilyen konkrét ellenőrzési rendszerrel nem fogják vizsgálni, az egyes kormányok így saját kontrol szisztémát alakíthatnak ki, mindenki a saját érdekeinek megfelelően. Szakértők szerint a protokol kizárólag akkor lehet sikeres, ha kiegészítő mechanimusokat rendelnek hozzá, melyek elősegtik a kétértelmű szabályozás miatti eltérő gyakorlatok egységesítését.

A Stratégiai Terv

A COP 10 során megszületett Stratégiai Terv a 2010 utáni időszakra szóló globális egyezség a biodiverzitásról, mely a várakozásokkal ellentétben meglehetősen elnagyoltra sikerült. A idei esztendőre vonatkozó cél a biodiverzitás csökkenésének megállítása volt, ez azonban csúfos kudarcba fulladt. Ennek, illetve a koppenhágai klímacsúcs csődjének köszönhetően a következő időszakra vonatkozó biodiverzitás tervvel kapcsolatban nagyok voltak az elvárások. Nem csupán egy csokor ambíciózus célra volt szükség, hanem teljeskörű intézkedésekre, melyek azok eléréséhez vezetnek. Ez a megközelítés szemben áll a terv eredeti szellemével, mivel annak egyfajta keretként kell funkcionálnia, mely szerkezetileg összefogja a CBD számos tevékenységét. Úgy tűnik, a két megközelítés közül az utóbbi él tovább a terv szövegében, mely a biodiverzitás fontosságának hangsúlyozására fókuszál, és annak megőrzését valamennyi emberi tevékenység alappiléreként vizionálja. Jelentős újdonság a biodiverzitás gazdasági értékének kihangsúlyozása , valamit a nemzetgazdasági számításokba való integrálása.

A terv nem tartalmaz mérhető, számonkérhető célokat globális szinten, csupán irányelveket a regionális, illetve nemzeti intézkedésekhez. Ennek előnye, hogy nem tekinti homogénnek az egyes területeket, nagy hátránya viszont, hogy valamennyi ellenőrzési és hatékonysági vizsgálat kizárólag önkéntes alapon mehet végbe, annak függvényében, hogy a felek mennyire lelkiismeretesen kívánják teljesíteni az elfogadott célokat.

A finanszírozási módszerek, illetve a pénzáramok kapcsán nem történt jelentős változás a COP 10 tárgyalások során. A preferált megoldásokat illetően a fejlődő és fejlett országok eltérő véleményt fogalmaztak meg, mivel előbbiek ragaszkodtak az általuk leghatékonyabbnak tartott  ABS protokol alkalmazásához, míg utóbbiak innovatív formák bevezetését szorgalmazták, melyek a magánszektort is bevonták volna a terhek viselésébe. Az érvek ütköztetését követően a küldöttek az ABS protokol további alkalmazása mellett döntöttek.

Mi lesz veled biológiai sokféleség?

A COP 10-en elért eredmények vitán felül állóan nagy lépésnek tekinthetők, ám az elvi döntések gyakorlati megvalósítása csak most következik. Biodiverzitás célokban eddig is voltak szép számmal, ám a globális elkötelezettség hiánya meghiúsította azok elérését. A bolygón zajló biológiai életet jelenleg társadalmaink és gazdaságaink működése befolyásolja elsősorban. Amíg ezek működésének megváltoztatására nincsen komoly szándék, naivitás azt hinni, hogy jól hangzó deklarációkkal elejét vehetjük a földi élet további pusztításának. A COP 10 döntései sok esetben tükrözik az akarat hiányát, és a kisebb ellenállásnak való megfelelést.

Biológiai környezetünket a legtöbben még mindig gazdaságunk alárendelt egységének tekintik, holott a helyzet épp a fordítottja, hiszen stabil környezet híján – melynek alappillére a biológiai változatosság – sikeres emberi lét sem képzelhető el. Az ENSZ eddigi legjelentősebb biodiverzitás konferenciáján mindössze négy állam első embere volt jelen, az országok harmada pedig miniszteri szinten sem képviseltette magát. Amíg a világ kormányai ennyire érdektelennek ítélik a biodiverzitás fontosságát, addig hiú ábránd a bolygó megmentésében reménykedni.

Szomoru Gábor

Felkapott hírek

Friss hírek

Donald Trump űrhaderőt akar felállítani

Donald Trump amerikai elnök az Országos Űrkutatási Tanács Fehér Házban tartott tanácskozásán elnöki utasítást írt alá, amelyben elrendelte: a védelmi minisztérium "azonnali hatállyal indítsa el egy világűrbe telepítendő haderő felállításához szükséges folyamatot".

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás