Címkék:
• ázsia
• afrika
• klímaváltozás
• koppenhága

Múlt hónapban a maldív kabinet a gyűlését víz alatt tartotta, hogy illusztrálják a leplezetlen valóságot, amivel országuk szembenéz. A találkozó hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki. Az esemény egyértelmű üzenetet hordozott: ha a klímaváltozás továbbra is ilyen ütemben gyorsul, ezek a gyönyörű szigetek eltűnnek az Indiai óceánban.

Múlt héten a Maldív-szigeteken tartottak konferenciát a klíma-érzékeny országok számára, melyet a V11 találkozójának kereszteltek. A házigazdákon kívül részt vett még Banglades, Barbados, Bhután, Ghána, Kenya, Kiribati, Nepál, Ruanda, Tanzánia és Vietnam. Célja a legsérülékenyebb nemzetek közös álláspontjának meghatározása volt, hogy a koppenhágai találkozón együtt léphessenek fel. Állásfoglalásuk szerint a fejlett országoktól GDP-jük 1,5 %-át várják támogatásként, valamint sokkal keményebb kibocsátási határértékek meghatározását. Véleményük szerint a jelenlegi cél, a 450 ppm szén-dioxid koncentráció elérése nem elég, ők ezt 350-re csökkentenék.

A legtöbb szegény ország szerint a nyugati államok döntéseiket nem a várható nemzetközi eredmények, hanem saját országukban tapasztalható politikai helyzet alapján hozzák meg. „Kulcsfontosságú üzenetünk a gazdag országok felé, hogy ami most helyi politikai nehézségnek tűnik számukra, az nekünk egzisztenciális probléma.” Ezenkívül szükségesnek tartják egy nemzetközi szervezet felállítását, mely a sérülékeny területen élők emberi jogait biztosítaná. Jelenleg a tengerszint emelkedése miatt elköltözni kényszerülők nem tartoznak az ENSZ szerinti menekült státuszba.

A 11 ország abban is megegyezett, hogy céljuk a szénsemlegesség elérése, attól függetlenül, hogy saját kibocsátásuk eltörpül a többi országé mellett.

Sheikh Hasina, a bangladesi miniszterelnök asszony sürgeti a gazdag nemzeteket, hogy ugyanúgy segítsék a klímaváltozás miatt veszélyeztetett országokat, például Bangladest, mint ahogy a gazdasági válság idején mentették a gazdaságokat.

A miniszterelnök asszony üzenete világos: a bukás nem fogadható el a következő hónapban tartandó konferencián. Múlt héten videokonferencián egyeztetett hat másik nemzet vezetőjével, többek között az angol Gordon Brown-nal, az ausztrál Kevin Rudd-dal és az ENSZ Főtitkárával, Ban Ki-moon-nal.

„Nem tudjuk elfogadni a bukást a klímakonferencián. A legsérülékenyebb és a legfejletlenebb országok aggódnak, hogy törvényes szükségleteik háttérbe kerülnek a fejlett és a fejlődő országok között kialakuló nézeteltérések miatt. Ha a fejlett országok hajlandók dollár trilliókat költeni a világ gazdasági helyzetének segítése érdekében, biztosan ugyanennyire bőkezűek lehetnek az érdekében is, hogy megmentsenek minket, magukat és a világot is.”

A Nyugat hozzáállása

Nagy-Britannia magáénak érzi ezen országok problémáit, saját bevallásuk szerint azon dolgoznak, hogy az elsőként és legerősebben érintett emberek hangját meghallják a tárgyalóasztalnál is.

Koppenhágában egy olyan egyezményt kellene elfogadni, mely biztosítja, hogy a gazdag országok igazságos részt vállaljanak a klímaváltozás terhéből. Ez kemény célokat jelentene a saját kibocsátások terén, de ugyanilye, ha nem fontosabb lenne a fejlődő országoknak nyújtandó pénzügyi segítség is. Így segíthetnek az erdőirtások csökkentésében, a zöld ipar kiépítésében, és a megújuló energiák iránti elkötelezettség elterjesztésében is, a megújulók olcsóbbá tételével. A pénzügyi segítség pedig akkor lenne igazi segítség, ha nem a már meglévő alapokból adnának segélyt, hanem új, további finanszírozási lehetőségeket alakítanának ki.

Lényeges, hogy a fejlődő országoknak erős, következetes legyen a képviselete a tárgyalások alatt. A gazdag országoknak példát kell mutatniuk az emisszió csökkentésében, és pénzügyi segítség nyújtásában. Azonban a fejlődő nemzeteknek is van feladatuk: nekik is szükségük van gazdasági növekedésre, de ezt környezetbarát módon kell elérniük.

Addig is, a maldívok aláírtak egy egyezményt, miszerint egy 75 MW-os szélerőművet építenek, amely ellátná energiával a fővárost, Male-t, a nemzetközi repteret és 24 luxusszállodát. A projekttel kibocsátásaikat 25 %-kal csökkentik majd. Tervek szerint 20 hónapon belül működésképes lesz az erőmű. Ha egy kicsi, fejlődő ország képes ilyen gyorsan váltani megújuló energiákra, a gazdag nemzeteknek nem nagyon tudnak kifogást találni, mellyel saját vánszorgásukat magyarázhatják.

Az utolsó pár napot Koppenhágáig arra kellene használni, hogy minden oldal készen álljon a közös munkára a megegyezés érdekében. A remény, hogy eredményes lesz a konferencia, már csak pislákol, de talán lassan rájönnek, hogy tényleg itt a cselekvés ideje, és előbb-utóbb tényleg le kell tenniük valamit az asztalra, ha azt akarják, hogy a későbbi történelemkönyvekben ne csak a klímaváltozás elősegítése álljon a nevük mögött.