Hiba volt Pekingbe vinni az olimpiát?

A közvéleménykutatást a Welt című német napilap online kiadása, és az ARD televízió megbízásából készítette az egyik német közvéleménykutató intézet (Infratest Dimap), szám szerint 1001 polgár (701 „nyugati”, és 300 „keleti”) telefonos megkérdezésével.

A válaszolók 56 százaléka szerint
hiba volt Kínának adni a nyári olimpiai játékok rendezési jogát, és mindössze
38 százalék volt ezzel ellentétes állásponton. A németek tehát vegyes érzelmekkel
néznek a játékok elé; leginkább a kínai Tibet-politika és a sajtószabadság
korlátozása kapcsán tapasztaltak indokolják a negatív hozzáállást. Ennek
ellenére a megkérdezettek 61 százaléka egyértelműen azt gondolja, hogy Kína
imázsának jót tesz az olimpia, és csak 29 százalék vélte úgy, hogy károsítja az
országról kialakult képet.

Annak ellenére, hogy a németek
többsége szkeptikus, 53 százalékuk reméli, hogy középtávon javul az emberjogi
helyzet a távol-keleti országban. 28 százalék szerint nem várható ezen a téren
változás, a legpesszimistább 15 százalék szerint pedig rosszabbodik a helyzet. A
válaszadók csaknem háromnegyede (71 százalék)
szerint a sok politikai kritika ellenére a sportolók jobb ha a saját
dolgukra koncentrálnak, és nem nyilvánítanak véleményt politikai és emberi jogi
kérdésekben. 28 százalék azonban kiáll amellett, hogy az olimpikonok nyilvánosan
is kritizálják a kínai rendszert.

 A doppingkérdés is központi
helyet foglalt el a kérdőívben. Kicsit több mint a válaszolók fele (55
százalék) gondolja úgy, hogy tiszta lesz az olimpia. Azonban még így is sokan
(41 százalék) kételkednek abban, hogy a legjobbak nem használnak különböző
tiltott szereket teljesítményük javítása érdekében.

A Németországban állomásozó kínai
nagykövet, Ma Canrong mindenesetre óva intett attól, hogy politikai vizekre
evezzenek az olimpia kapcsán. „Az olimpia elsősorban a sport ünnepe” –
nyilatkozta az egyik német televíziónak. Szerinte a Kína és Németország közötti
találkozókon elég alkalom kínálkozik arra, hogy megvitassák az olyan érzékeny kérdéseket
mint az emberi jogok vagy a halálbüntetés. A kínai nagykövetség ezért egyébként
megtagadta annak az aláírásgyűjtő-ívnek az
átvételét, amelyet tízezren láttak el kézjegyükkel, hogy így tiltakozzanak a
kínai emberjogi helyzet ellen.

Az német olimpiai diskurzusba az
egyház is beszállt. Az evangélikus egyház vezetője, Wolfgang Huber püspök
elmondta, hogy helyesli néhány sportoló azon elhatározását, hogy távol marad a
megnyitóünnepségtől. Ezzel ugyanis szerinte a „szabadság szellemét” viszik el
Pekingbe.

Kis Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »