A víz lesz a XXI. század olaja?

A globális felmelegedés, az olajválság, a HIV vírus okozta AIDS fertőzés mind megkapta a kellő figyelmet, de egy, gyermekek tízezreit veszélyeztető kérdés továbbra sem kerül terítékre. Az ügy nem lehetne alapvetőbb, fontosabb és még jobban semmibe vett: az életet adó víz.

Több mint 1 milliárd ember -a Föld népességének közel 20%-a- nem jut naponta tiszta ivóvízhez. Két milliárdan nem kapnak alapvető egészségügyi szolgáltatást sem. A világon csak idén majd két millió gyermek fog meghalni víztől eredő betegségek miatt. A Föld népességnövekedésének szegény régiók felé torzuló aránytalansága miatt ezek a számok csak nőni fognak – közben az USA hallgat nemzetközi és hazai vízgazdálkodási politikájáról.

A Fortune magazin közlése szerint a globális vízválság lehet olyan súlyos esemény a 21. században, mint az olajválság volt a huszadikban. Mindez, akár háborúhoz is vezethet. Ezért megdöbbentő tény a kandidálók hallgatása a témában.


Obama
a demokrata jelöltséget kérvényező beszédében kifogásolta azt a tényt is, hogy az óceánok növekvő vízszintje kapcsolatba hozható a klímaváltozással. Nem tett azonban említést a fejlődő világbeli emberek iránti empátiájának hiányáról, pedig nekik is joguk van a tiszta ivóvízhez. A Republikánus Párt értekezletén hasonlóan hallgatott a kérdést illetően McCain is. A párt hagyományos idegenkedésével szemben ő ugyan szót emelet a globális felmelegedés elleni küzdelem fontosságáról, de az arizoniai szenátor is inkább környezetvédelmi kompetenciájának adott hangot, és nem az emberek oldaláról közelítette meg a kérdést.

A vízválságot nem tartják elsőrendű kérdésnek, ugyanis nincs könnyű megoldás. A víz sincs ingyen. Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Program (UNDP) által kiadott Jelentés az Emberi Fejlettségről (HDR) tanulmány becslése szerint további 4 milliárd dollárt (582 milliárd forint) kell költeni az ENSZ milleniumi vállalásainak teljesítéséhez, amely alapján 2015-ig meg kellene felezni azoknak a számát, akiknek nem jut biztonságos ivóvíz. Ez még egy óvatos becslés. A British Department for International Development – szintén 2015-ig – évente további 9,5 milliárd dollárnyi (1383 milliárd forint) befektetést tart kívánatosnak, de a WHO ennél is tovább megy: szerintük évi 11,3 milliárd amerikai dollár (1646 milliárd forint) az a pénzszükséglet, amit a vízprojektre kell költeni a következő 7 év mindegyikében.

Nem csak a zöld aktivisták és a liberálisok fordították figyelmüket a nemzetközi vízválságra. A Goldman Sachs amerikai befektetési bank a londoni konferenciáján az 5 legnagyobb veszély közé sorolta a vízhiányt, amely veszélyforrásként a terrorizmus és az energiatartalékok kimerülésének következményeit is felülmúlhatja. Nem mellesleg, a szervezet a vízipar értéket 425 milliárd dollárra becsli.

A vízgazdálkodás problémáját az amerikai szenátus alkalmanként felveszi az elintézendő feladatok listájára. 2005-ben Paul Simon Vizet a szegényeknek törvényét elfogadva 300 millió dollárt irányoztak elő a javaslatban foglaltak teljesítésére. 2007-ben az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlődési Ügynöksége 250 millió dollárt költött víz és higiéniai fejlesztésekre. Irak, Afganisztán, és a Szahara alatt elterülő afrikai országok részesültek támogatásban.

Az elnökválasztáson induló John McCain és Barack Obama sem alkotnak nyilvános véleményt a nyilvánvalóan bekövetkező vízválsággal kapcsolatban. Azonban napjainkban, amikor egyedül az élelmiszerválság több mint 400 millió embert taszított a mélyszegénységi küszöb alá, nincs sok idő a gondolkodásra. Cselekedni kell! A vízellátással kapcsolatos beruházások támogatása segíthetne a fejlődő ország gabonatermelési potenciálján, ezáltal megfordíthatná a nagymértékű elhalálozást. A lehetőség adott, élni kell vele, győzzön bármelyik fél.

Börcsök Sándor

Felkapott hírek

Friss hírek

Elég reménytelen helyzetbe került Theresa May

Theresa May szerint holtpontra jutottak a Brexit-tárgyalások, mert nem kívánja semmissé tenni a népszavazás eredményét, és az országot sem fogja feldarabolni. A briteknek viszont lassan be kell látniuk, hogy Írországot nem ránthatják ki az EU-ból, az ír-északír határellenőrzés elkerülésére ennek hiányában pedig egyetlen megoldás létezik: a közös gazdasági- vagy vámövezet.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás