Globális élelmiszerválság - Csendes tömeggyilkosság zajlik

Szerencsi Ágnes | 2008. április 22., kedd

Az elmúlt harminc év legsúlyosabb élelmiszerhiányával kénytelen szembesülni ma a világ, s ez a gazdasági válságon túl komoly biztonságpolitikai fenyegetést is jelent. A globális katasztrófa elkerüléséhez csak gyors és radikális lépések jelenthet(né)nek valódi segítséget.

A nemzetközi piacokon több éve tapasztalható áremelkedés tetőzni látszik: az elmúlt három évtizedben nem volt példa a jelenlegihez hasonló mértékű élelmiszerhiányra, sem az ennek következtében fellépő sorozatos éhséglázadásokra.

 


Ketyegő élelmiszerbomba

„Globális kereteiben nézve a mezőgazdaság új, fenntarthatatlan és politikailag is kockázatos helyzetbe került – fogalmazott Joachim von Braun, a washingtoni székhelyű Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet vezetője.

Állítását az elmúlt hetek ázsiai és afrikai eseményei is alátámasztják, hiszen csaknem harminc országban került eddig sor zavargásokra az egyre fokozódó élelmiszerhiány miatt: Haitin éhezők ostromolták meg az elnöki palotát, Kamerunban már halálos áldozatot is követeltek a lázadások, az egyiptomi elnök pedig ezt megelőzendő, végső megoldásként a hadsereget utasította kenyérsütésre. Búzából és rizsből olyan minimálisak a globális tartalékok, hogy a Fülöp-szigeteken a készletek felhalmozását a szűkösség óta életfogytig tartó börtönbüntetéssel szankcionálják.

A fenti példák jól demonstrálják a helyzet végletekig kiélezett voltát, s hogy a hiány már a politikai stabilitást veszélyezteti.

Ma egymilliárd ember él napi egyetlen dollárból, újabb félmilliárd egy és két dollár közötti összegből, s ha az áremelkedés tovább folytatódik, vagy akár csak a mostani szinten marad, akkor – a Világbank számítása szerint – legalább még százmillió ember süllyed biztosan a megélhetési küszöb alá. Ennek következtében az érintett gazdaságok fejlettsége akár a 10 évvel ezelőtti szintre is visszaeshet, sőt, a legtörékenyebb piacok a teljes összeomlással fenyegetnek.

Jóval többről van tehát már szó, mint humanitárius kérdésről, s úgy tűnik, erre a Nyugat is kezd ráébredni. A hétvégén Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár globális együttműködésre szólított és mielőbbi intézkedéseket sürgetett a fejlett országok agrártámogatási politikájának felülvizsgálatára.

A szervezet világélelmezési programja (WPF) egymilliárd dolláros rendkívüli támogatást kért, hogy a mintegy nyolcvan országot érintő segélyezési misszióját fenn tudja tartani. Az ENSZ célkitűzései közt szerepel továbbá a szegénység mai mértékének legalább felére csökkentése 2015-ig, ám a globálissá váló krízissel ez a terv is veszélybe került.

A jólét ára

A helyzet kialakulásáért elsősorban hosszú távú trendek felelősek, így az energiaárak folyamatos emelkedése, a klímaváltozás következtében mindennapossá váló extrém időjárási jelenségek, természeti katasztrófák és a szárazság, valamint a növekvő világpiaci igények és a meglévő készletek szűkössége közt feszülő ellentmondás.

A kereslet robbanásszerű megugrását mindenek előtt a kétszámjegyű növekedést produkáló Kínának, Indiának és a távol-keleti térség fejlődő országainak tulajdonítják, ahol ma már nem csupán a népesség növekedése okoz gondot, hanem a gazdasági fejlődés következtében felemelkedő középosztály fokozódó, minőségi fogyasztása is.

Természetesen a nyugati országok ugyanúgy hibáztathatóak a kialakult helyzetért, sőt, Jean Ziegler, az ENSZ által megbízott szakértő egyenesen tömeggyilkossággal vádolja a fejlett gazdaságokat, hiszen véleménye szerint az árrobbanás nagyrészt a – gabonából, kukoricából és cukorból készülő - bioüzemanyagok megnövekedett keresletének, a közjószágok piacán tapasztalható spekulációknak, és az uniós exporttámogatásoknak köszönhető, így pedig végső soron a Nyugat a felelős a szegény országok tömeges éhínségéért.

Tény, hogy a nemzetközi agrárkereskedelem liberalizálása enyhíthetné a válságot, s egészségesebb árueloszláshoz vezetne, ha a fejlődő országok csökkentenék (eltörölnék) az importvámokat, az USA és az Európai Unió pedig visszaszorítaná agrártámogatásait.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) májusban folytatja erről szóló tárgyalásait, s a szakemberek már a fokozódó nyomás miatt is megoldásra számítanak.

Kérdés, hogy hány embernek kell még éhen halnia az addig hátralévő hetekben.

Ehhez a cikkhez 17 hosszászólás érkezett a régi felületen. Ide kattintva megtekintheti őket.

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, ugyanakkor a szerkesztőség fenntartja a jogot a nyíltan sértő, gyűlölködő, trágár ill. reklám tartalmú hozzászólások moderálására!
comments powered by Disqus

Az OTP SZÉP kártyások elégedettebbek munkáltatójukkal

Az október 23-i hosszúhétvége alatt mintegy 740 millió forintot használtak fel az OTP SZÉP kártya birtokosok.(x)