Globális élelmiszerválság - Csendes tömeggyilkosság zajlik

Szerencsi Ágnes
2008. április 22., kedd

Az elmúlt harminc év legsúlyosabb élelmiszerhiányával kénytelen szembesülni ma a világ, s ez a gazdasági válságon túl komoly biztonságpolitikai fenyegetést is jelent. A globális katasztrófa elkerüléséhez csak gyors és radikális lépések jelenthet(né)nek valódi segítséget.

A nemzetközi piacokon több éve tapasztalható áremelkedés tetőzni látszik: az elmúlt három évtizedben nem volt példa a jelenlegihez hasonló mértékű élelmiszerhiányra, sem az ennek következtében fellépő sorozatos éhséglázadásokra.

 


Ketyegő élelmiszerbomba

„Globális kereteiben nézve a mezőgazdaság új, fenntarthatatlan és politikailag is kockázatos helyzetbe került – fogalmazott Joachim von Braun, a washingtoni székhelyű Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet vezetője.

Állítását az elmúlt hetek ázsiai és afrikai eseményei is alátámasztják, hiszen csaknem harminc országban került eddig sor zavargásokra az egyre fokozódó élelmiszerhiány miatt: Haitin éhezők ostromolták meg az elnöki palotát, Kamerunban már halálos áldozatot is követeltek a lázadások, az egyiptomi elnök pedig ezt megelőzendő, végső megoldásként a hadsereget utasította kenyérsütésre. Búzából és rizsből olyan minimálisak a globális tartalékok, hogy a Fülöp-szigeteken a készletek felhalmozását a szűkösség óta életfogytig tartó börtönbüntetéssel szankcionálják.

A fenti példák jól demonstrálják a helyzet végletekig kiélezett voltát, s hogy a hiány már a politikai stabilitást veszélyezteti.

Ma egymilliárd ember él napi egyetlen dollárból, újabb félmilliárd egy és két dollár közötti összegből, s ha az áremelkedés tovább folytatódik, vagy akár csak a mostani szinten marad, akkor – a Világbank számítása szerint – legalább még százmillió ember süllyed biztosan a megélhetési küszöb alá. Ennek következtében az érintett gazdaságok fejlettsége akár a 10 évvel ezelőtti szintre is visszaeshet, sőt, a legtörékenyebb piacok a teljes összeomlással fenyegetnek.

Jóval többről van tehát már szó, mint humanitárius kérdésről, s úgy tűnik, erre a Nyugat is kezd ráébredni. A hétvégén Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár globális együttműködésre szólított és mielőbbi intézkedéseket sürgetett a fejlett országok agrártámogatási politikájának felülvizsgálatára.

A szervezet világélelmezési programja (WPF) egymilliárd dolláros rendkívüli támogatást kért, hogy a mintegy nyolcvan országot érintő segélyezési misszióját fenn tudja tartani. Az ENSZ célkitűzései közt szerepel továbbá a szegénység mai mértékének legalább felére csökkentése 2015-ig, ám a globálissá váló krízissel ez a terv is veszélybe került.

A jólét ára

A helyzet kialakulásáért elsősorban hosszú távú trendek felelősek, így az energiaárak folyamatos emelkedése, a klímaváltozás következtében mindennapossá váló extrém időjárási jelenségek, természeti katasztrófák és a szárazság, valamint a növekvő világpiaci igények és a meglévő készletek szűkössége közt feszülő ellentmondás.

A kereslet robbanásszerű megugrását mindenek előtt a kétszámjegyű növekedést produkáló Kínának, Indiának és a távol-keleti térség fejlődő országainak tulajdonítják, ahol ma már nem csupán a népesség növekedése okoz gondot, hanem a gazdasági fejlődés következtében felemelkedő középosztály fokozódó, minőségi fogyasztása is.

Természetesen a nyugati országok ugyanúgy hibáztathatóak a kialakult helyzetért, sőt, Jean Ziegler, az ENSZ által megbízott szakértő egyenesen tömeggyilkossággal vádolja a fejlett gazdaságokat, hiszen véleménye szerint az árrobbanás nagyrészt a – gabonából, kukoricából és cukorból készülő - bioüzemanyagok megnövekedett keresletének, a közjószágok piacán tapasztalható spekulációknak, és az uniós exporttámogatásoknak köszönhető, így pedig végső soron a Nyugat a felelős a szegény országok tömeges éhínségéért.

Tény, hogy a nemzetközi agrárkereskedelem liberalizálása enyhíthetné a válságot, s egészségesebb árueloszláshoz vezetne, ha a fejlődő országok csökkentenék (eltörölnék) az importvámokat, az USA és az Európai Unió pedig visszaszorítaná agrártámogatásait.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) májusban folytatja erről szóló tárgyalásait, s a szakemberek már a fokozódó nyomás miatt is megoldásra számítanak.

Kérdés, hogy hány embernek kell még éhen halnia az addig hátralévő hetekben.

Kapcsolódó anyagok

Az eddigi vélemények
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, ugyanakkor a szerkesztőség fenntartja a jogot a nyíltan sértő, gyűlölködő, trágár ill. reklám tartalmú hozzászólások moderálására!

Megint egy okos ötlet! Visszaszorítani az agrártámogatásokat! Igy is elég kis haszon van, hátha abbahagyják páran a termelést - ettől több élelmiszer lesz!

Nem csak orvosokat kell küldeni és segélyt, hanem megtanítani dolgozni a négereket! Le vannak maradva 200 évvel. Nálunk is 200 éve 7-8 byerek volt az átlag, csak 4-5 meghalt belőle. Igy alakult ki az egyensúly. Most ezt változtatják meg azzal, hogy "humanitárius orvosok, gyógyszersegélyek" megmentik a szaporulatot, hogy éhenhaljanak.

Emlékezzünk Indiára! Gandhi nem fogadta el az USA 20 millió vagonos gabonasegélyét, mert az csak 2 hétig elég az országnak és abban a két hétben akkora szaporulat lenne, hogy csak növelné az éhínséget! (így gondolkodik egy felelős vezető, nem egy panelban unatkozó aggódó emberjogi aktivista)

Nem segély kell a négereknek, hanme appardheid!

Mondasz valamit..

mond valamit mer' jár a szája....a segélypolitika valóban egy vitatható és egyértelműen nem eredményre vezető hozzáállás, jogos a felvetés. Az apartheidet (amit tehát így írunk), gyűlöletre való uszítást és népirtósdit pedig hagyjuk, mert legyen már legalább magunk irányába ennyi tiszteletünk és méltóságunk.

Igaza van Kopasznak. Ludex, tiszteletünk, és méltóságunk már rég nincsen, mert ha lenne nem ide jutottunk volna. Faljuk a természet erőit, energiáit, és az életben maradásunkhoz önpusztító életet élünk. Az állatokat pusztítjuk, ahhoz van tiszteletünk, mi emberek meg túlszapororodtunk...

Hol van túlnépesedés? Ahol alig tudják fenntartani a saját életbenmaradásukat is, és még szülnek!

bloodhound|6 éve |Permalink|Komment elrejtése

"Gandhi nem fogadta el az USA 20 millió vagonos gabonasegélyét, mert az csak 2 hétig elég az országnak és abban a két hétben akkora szaporulat lenne, hogy csak növelné az éhínséget! (így gondolkodik egy felelős vezető, nem egy panelban unatkozó aggódó emberjogi aktivista) Nem segély kell a négereknek, hanme appardheid! "

Ilyen marhaságokat hol olvasol össze? Szégyen.

"Megint egy okos ötlet! Visszaszorítani az agrártámogatásokat! Igy is elég kis haszon van, hátha abbahagyják páran a termelést - ettől több élelmiszer lesz!" segítek, itt, és a világ fejlettebbik felén túltermelés van, amit el sem lehet adni, mert nincs, aki megfizesse. Akkor meg minek pénzeljük feleslegesen, eddig sem adták ingyen az eladatlan gabonát az éhezőknek, ezután sem fogják.

Elnézést a helyesírási hibáért.

Agrármérnök vagyok. Az egyetemen példálództak indiai politikával - ami eredményes volt.

Nincs eladatlan gabona! a tavalyi gyengébb év után üresek a raktárak, ezért próbálják megmenteni az intervenciós felvásárlást és támogatást az állattartóknak, hogy megvehessék a takarmányt mielőtt mindent felvásárolnak az országból.

Fenntartom továbbra is, hogy egymást akkor sem írthatjuk ki, ha gondok vannak...de ne ezen vitatkozzunk, ez csak kopasz utolsó mondatának szólt. A magunk tiszteletében egyetértek veled, Ildi, hogy jó lenne, ha a környezetünkben is képesek lennénk ezt megvalósítani. Ehhez elég lenne a játékszabályokon módosítani, azt viszont az érdekeltek egy csokra képes megakadályozni...

Az alap gond az egyoldalú beavatkozás. Mentsük meg a gyerekeket - utána szarunk rájuk.

Mentsük meg őket, de a születésszabályozást is vezessék be! Ott a törzsi tradíciókban az a gazdagabb, akinek nagyobb létszámú a családja. Nincs konroll, elfogynak a vadak, gépeket meg csak akkor látnak, ha a túrista arra jár. Európai szintű egészségvédelem + afrikai szintű szaporodás + 200 év lemaradás a technológiákban és kész az eredmény.

Mint ausztráliában a nyulak - nincs ragadozójuk, felszaporodnak, lezabálnak mindent aztán éhenpusztul a többség és indulhat előröl az egész.

A média által felkapott, divatos dolgokért vitatkozunk, tüntetünk, egyszer megetetjük őket aztán megint kussol mindenki, amig a média újra fel nem kapja.

a tragikomikus kommenteket olvasva lehet, hogy mégis az egymás kiírtása lenne a megoldás...

tény viszont, hogy itt olyan nemzeti/regionális érdekekről és globális érdekellentétekről van szó, melyek (mint oly sok esetben máskor is) egyszerűen nem engedik a helyzet megfelelő rendezését. a trendeket figyelve réges-régen lehetett számítani a kialakult helyzetre, és igenis lehetett volna előre gondolkodni ! !

az egyoldalú beavatkozás, a tűzoltásszerű problémamegoldás valóban nem lehet hosszú távon segítség, bár a mondanivalódat kissé szofisztikáltabban is megfogalmazhatnád, kedves Kopasz - már csak a téma komolysága miatt is!

én az igazi problémát az emlegetett "divatoláson" túl elsősorban a döntéshozás inkompetens felsőbb szintjein látom!

Amíg az afrikai országok diktátorai azzal vannak elfoglalva hogyan növeljék svájci bakszámlájukat és a segélyekből vett fegyverekkel írtsák az ellenzéküket és katonai akciókkal káoszt okozzanak a szomszédnál, nos addig éhezni és éhenhalni fognak ott az emberek és aztmondom tegyék nyugodtan. Ez a "Nyugat felelős Afrikáért" című marhaságot el kéne már felejteni. Az hogy a sok millió analfabéta afrikai éhenpusztul, mert fingjuk sincs a sivatagi öntözésről, az igen sajnálatos, de miért nekem legyen tőle álmatlan éjszakám??

Az emberiség monnyon le!

A cikk egy rendkívül komplex témát kíván bemutatni. Nem tudom, hogy van-e nekünk – akár az egyes nemzetállamok szintjén – kompetenciánk arra, hogy az élelmiszerválságra (és főleg Afrika problémáira) megfelelő megoldási terveket gondoljunk ki. Ha van is, a gyakorlatban úgy sem mi döntünk. Mindenesetre jó volt látni az eszmecserét, leginkább Nos és Toto kommentjeivel értettem egyet. Toto hozzászólásából – ha csak 2008-at veszem – a csádi Idriss Deby kontra Szudán pénzelte csádi lázadók, illetve Mugabe úr Zimbabwéjének konfliktusai jutottak eszembe. ... Jobb elosztás, tisztelet, felvilágosult országvezetés, születésszabályozás kellenek. És ha már itt tartunk: bár a zimbabwei Mugabét és a szudáni al-Bashirt a nyugati média túlzottan demonizálja (!), – az élelmiszerektől függetlenül – mégis jobb lenne őket akolbólítani!

Ribak la Gubah|6 éve |Permalink|Komment elrejtése

Most olvastam, hogy állítólag hamarosan megáll a további árrobbanás, mert elfogy a fizetőképes kereslet... kicsit szkeptikus vagyok, mert a benzinárra is azt gondolta mindenki, hogy majd 300Ft-ért már senki nem vesz benzint, aztán mégis "kigazdálkodja mindenki", a kajánál ez hatványozottan igaz, bár akik a vonal alatt maradnak (azaz akik ezt az esetlegesen beálló árszintet nem tudják megfizetni) azoknak nem jó... Szerintem egyre hangsúlyosabb lesz újra a saját célra történő termelgetés.

Ildi

"Hol van túlnépesedés? Ahol alig tudják fenntartani a saját életbenmaradásukat is, és még szülnek!"

Ezzel a kijelentéseddel nagyon nem értek egyet. Belegondoltál abba, hogy ez miért történik, és miért éppen ott? Az elmaradott térségekre jellemző, hogy a létfenntartás miatt vállalnak sok gyereket. Ha egy ilyen elmaradott térségben megöregszel és annyit sem tudsz dolgozni, mint előtte, akkor mi lesz? Nincs szociális rendszer, nincs nyugdíj, csak a gyerekeid jóindulatára számíthatsz! Az elmaradott térségekben mindig jóval több gyermek született és születik, mert ezt diktálja az életösztön. Nem emiatt fenntarthatatlan a helyzetük, mert a mi, az Európai, Amerikai és fejlett világ civilizációi veszünk igénybe nagyobb ökológiai lábnyomot mint amennyi indokolt lenne!

ÜlőBika|6 éve |Permalink|Komment elrejtése

WebJulnál a tuti. Teljesen egyetértek.

mmpontos|6 éve |Permalink|Komment elrejtése

No igen... Az egyes családok szintjén ez lehet, hogy így működik. De én nem vagyok benne biztos, hogy az egyszerű emberek ennyire előre gondolkodnak, és átgondoltan szülnek mondjuk 10 gyereket. Ezért kellene átgondolt szociális politika, születésszabályozók! Mert ha mondjuk 9 helyett csak 3 születik, mindegyikre háromszor akkora figyelem és egyéb javak jutnak, mondjuk élelmiszer. Több esélyük lenne életben maradni, felnőni, munkához jutni, és akár eltartani szüleiket. És újra csak 3 gyereket szülni... és így tovább...

Az én dédszüleimnek is 9 gyerekük született, 2 meghalt csecsemőként. De a 7 életben maradtat eltartotta a föld, az erdő, amivel gazdálkodtak. Az én szüleim 1 és kétgyermekes családokból kerültek ki, mert a világháborús, országújraépítős időszakban csak ennyiről tudtak gondoskodni becsületesen. Mi 1 és 3 gyerekes családból jövünk, és már 3-4 gyereket tervezünk. És azért nem többet, mert ennyire látunk esélyt, hogy tisztességesen felneveljük...

Az egy gyermekes nagyszüleim munkásemberek voltak, tehát nem is csak a tanultság számít... Talán a józan paraszti és? Vagy a hagyományok? Szerintem ez utóbbiban különböznek a népek egymástól.

Szóljon hozzá Ön is a témához!
Kommentáláshoz, értékeléshez kérjük, lépjen be!

Ha Ön rendelkezik google-, yahoo-, liveID-, twitter-, facebook-, vagy openID azonosítóval úgy ide kattintva külön regisztráció nélkül is beléphet a Kitekintőre! Elsősorban ezt a megoldást ajánljuk!

Ha Ön nem rendelkezik a fenti listában felsorolt azonosítók egyikével sem, vagy nem kívánja őket a Kitekintőre való belépésre használni, úgy klasszikus módon, helyi, kitekintős azonosítóval itt tud belépni. (Az első megoldás jövőbe mutató és szebb is:) )

 Emlékezzen?