Globális élelmiszerválság – Csendes tömeggyilkosság zajlik

Az elmúlt harminc év legsúlyosabb élelmiszerhiányával kénytelen szembesülni ma a világ, s ez a gazdasági válságon túl komoly biztonságpolitikai fenyegetést is jelent. A globális katasztrófa elkerüléséhez csak gyors és radikális lépések jelenthet(né)nek valódi segítséget.

A nemzetközi piacokon több éve tapasztalható áremelkedés tetőzni látszik:
az elmúlt három évtizedben nem volt példa a jelenlegihez hasonló mértékű élelmiszerhiányra,
sem az ennek következtében fellépő sorozatos éhséglázadásokra.

 

Ketyegő élelmiszerbomba

„Globális kereteiben nézve a mezőgazdaság új, fenntarthatatlan és
politikailag is kockázatos helyzetbe került – fogalmazott Joachim von
Braun, a washingtoni székhelyű Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet
vezetője.

Állítását az elmúlt hetek ázsiai és afrikai eseményei is alátámasztják, hiszen
csaknem harminc országban került eddig sor zavargásokra az egyre
fokozódó élelmiszerhiány miatt: Haitin
éhezők ostromolták meg az elnöki palotát, Kamerunban már halálos áldozatot is követeltek
a lázadások, az egyiptomi elnök pedig ezt megelőzendő, végső megoldásként a hadsereget
utasította kenyérsütésre. Búzából és rizsből olyan minimálisak a globális
tartalékok, hogy a Fülöp-szigeteken a készletek felhalmozását a szűkösség óta
életfogytig tartó börtönbüntetéssel szankcionálják.

A fenti példák jól demonstrálják a helyzet végletekig kiélezett voltát, s hogy
a hiány már a politikai stabilitást veszélyezteti.

Ma egymilliárd ember él napi egyetlen dollárból, újabb félmilliárd egy és
két dollár közötti összegből, s ha az áremelkedés tovább folytatódik, vagy akár
csak a mostani szinten marad, akkor – a Világbank számítása szerint – legalább még
százmillió ember süllyed biztosan a megélhetési küszöb alá. Ennek következtében az
érintett gazdaságok fejlettsége akár a 10 évvel ezelőtti szintre is visszaeshet,
sőt, a legtörékenyebb piacok a teljes összeomlással fenyegetnek.

Jóval többről van tehát már szó, mint humanitárius kérdésről, s úgy tűnik,
erre a Nyugat is kezd ráébredni. A hétvégén Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár globális együttműködésre
szólított és mielőbbi intézkedéseket sürgetett a fejlett országok
agrártámogatási politikájának felülvizsgálatára.

A szervezet világélelmezési programja (WPF) egymilliárd dolláros rendkívüli
támogatást kért, hogy a mintegy nyolcvan országot érintő segélyezési misszióját
fenn tudja tartani. Az ENSZ célkitűzései közt szerepel továbbá a szegénység mai
mértékének legalább felére csökkentése 2015-ig, ám a globálissá váló krízissel
ez a terv is veszélybe került.

A jólét ára

A helyzet kialakulásáért elsősorban hosszú távú trendek felelősek, így az
energiaárak folyamatos emelkedése, a klímaváltozás következtében mindennapossá váló
extrém időjárási jelenségek, természeti katasztrófák és a szárazság, valamint a
növekvő világpiaci igények és a meglévő készletek szűkössége közt feszülő ellentmondás.

A kereslet robbanásszerű megugrását mindenek előtt a kétszámjegyű
növekedést produkáló Kínának, Indiának és a távol-keleti térség fejlődő országainak
tulajdonítják, ahol ma már nem csupán a népesség növekedése okoz gondot, hanem
a gazdasági fejlődés következtében felemelkedő középosztály fokozódó, minőségi
fogyasztása is.


Természetesen a nyugati országok ugyanúgy hibáztathatóak a kialakult helyzetért, sőt,
Jean Ziegler, az ENSZ által megbízott szakértő egyenesen tömeggyilkossággal vádolja a fejlett gazdaságokat, hiszen véleménye szerint az árrobbanás nagyrészt a – gabonából, kukoricából és
cukorból készülő – bioüzemanyagok megnövekedett keresletének, a közjószágok
piacán tapasztalható spekulációknak, és az uniós exporttámogatásoknak
köszönhető, így pedig végső soron a Nyugat a felelős a szegény országok
tömeges éhínségéért.

Tény, hogy a nemzetközi agrárkereskedelem
liberalizálása enyhíthetné a válságot, s egészségesebb árueloszláshoz vezetne, ha a fejlődő országok csökkentenék (eltörölnék)
az importvámokat, az USA és az Európai Unió pedig visszaszorítaná
agrártámogatásait.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) májusban folytatja erről szóló
tárgyalásait, s a szakemberek már a fokozódó nyomás miatt is megoldásra számítanak.

Kérdés, hogy hány embernek kell még éhen halnia az addig hátralévő hetekben.

Szerencsi Ágnes

Felkapott hírek

Friss hírek