Az Európai Bizottság kutatóintézetének a Joint Research Centre-nek (JRC) januárban kiszivárgott belső elemzése megkérdőjelezi azt a széles körben elfogadott feltevés, mely szerint a különböző alapanyagokból- elsősorban kukoricából és szójából- előállított alkoholos üzemanyagok növekvő mértékű felhasználásával nagymértékben csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Kétségtelen, hogy a bioetanol közvetlen felhasználása során jóval kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, mint a fosszilis üzemanyagok által. Ám előállítása a rendkívül magas villamos- és hőenergiát igényel, így a kinyert energia százalékos arányban sokkal kisebb mértékben haladja meg a befektetett mennyiséget, mint a hagyományos energiahordozóknál.
A bioetanol-ipar új és
erőteljesen bővülő felvevőpiac lesz a gabonafélék és élelmezési alapanyagok számára:
250-300 ezer tonna bioetanol előállításához közel 1 millió tonna kukoricára van
szükség. Míg mezőgazdasági termelők hasznot húzhatnak a megnövekedett
igényekből, addig a kereslet lassan elérheti azt a kritikus pontot- egyes
szakértők szerint már el is érte-, amelynél elkerülhetetlen, hogy az
élelmiszerárak drasztikusan növekedjenek. Ez a növekedés pedig elsősorban a
fejlődő országokat fogja súlytani, ahol az élelmiszerellátás így is nehézkes. Jean Zeigler, az ENSZ élelmezésügyi szakértője
ezen álláspont mellett foglalt állást, amikor „az emberiség elleni bűncselekmény”
kritikájával illette a növekvő bioüzemanyag-termelésre irányuló célkitűzéseket.
Mindezek ellenére az
Európai Unió álláspontja pozitív a bioüzemanyagokat illetően. Az Európai
Bizottság január végén adta közzé az energetikai kérdéseket is érintő
csomagtervét, mely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os
csökkentését irányozta elő. A kitűzött célt elsősorban a megújuló
energiaforrások arányának növelésével kívánja elérni, ahol nagy szerepet kapnak
az alkohol alapú bioüzemanyagok is. Az EU energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs pedig
óva int attól, hogy berekesszék a bioetanol-gyártásra fordított támogatásokat,
hiszen egyenlőre, minden hátránya ellenére,
egyedüli alternatívaként áll fenn a kritikus mértékben csökkenő
kőolajkészletekkel szemben.