A mai napig nem lehet teljes pontossággal meghatározni, hogy közvetlen és közvetett módon összesen hány áldozatot követelt a csernobili atomkatasztrófa. A legfrissebb kutatási eredmények áttekintésével próbálunk közelebb kerülni az igazsághoz. (1)
A csernobili katasztrófa ellenére a reaktor többi blokkja tovább működött, amíg végül tizenöt évvel a katasztrófa után, 2000 december 15-én le nem állították az utolsó blokkot is. Csernobili cikksorozatunk újabb része következik!
„30 km-es zóna” – ez a hivatalos neve, annak a kezdetben 30 km-es sugarú körzetnek, amely az 1986. április 26-án balesetet szenvedett csernobili atomreaktor körül helyezkedett el. A Kitekintő cikksorozatának következő része a Csernobili Zónával foglalkozik.
A nukleáris energia biztonságával foglalkozó cikkünk befejező részében az atomipar múltját és jövőjképét vizsgáljuk meg.
Valójában mennyire veszélyes a nukleáris energia? Cikkünk második részében az erőművek biztonságával foglalkozunk.
25 évvel ezelőtt a csernobili katasztrófa, manapság pedig a fukusimai baleset kapcsán lángoltak fel az atomenergia biztonságával kapcsolatos viták. Valójában mennyire veszélyes a nukleáris energia?
Utazzon velünk a csernobili katasztrófa helyszínére, és tekintse meg exkluzív képeinket.
Pontosan 25 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség eddigi legszörnyűbb atomkatasztrófája: a csernobili atomerőmű balesete. A Kitekintő munkatársai most a helyszínről tudósítják olvasóinkat a tragédia utóéletéről. (4)
Utazzon velünk a csernobili katasztrófa helyszínére, és tekintse meg exkluzív képeinket.
Ukrajna 550 millió eurós támogatást kapott a csernobili atomerőmű biztonságossá tételéhez, de 200 millió továbbra is hiányzik.