Migráció: magyar-olasz két jó barát

  • A migrációs politika továbbgondolására vonatkozó magyar és olasz koncepció között a dublini menekültügyi rendszer reformjának értelmét és szükségét illetően van a fő különbség.
  • Ez derült ki a schengeni rendszer megmentésének szentelt brüsszeli vitán, amelyen Magyarországot az EU-ügyi államtitkár, Olaszországot pedig a belügyminiszter főtanácsadója képviselte.
  • A vitából az is leszűrhető volt, hogy mind Budapest, mind Róma a hotspot koncepció továbbfejlesztését tartaná szükségesnek.

A Matteo Renzi-féle migrációs paktum és az Orbán Viktor által fémjelzett Schengen 2.0 koncepció közötti eltérések helyett inkább a köztük fennálló hasonlóságokra helyezték a hangsúlyt az Európai Politikai Központ (EPC) és az Antall József Tudásközpont által rendezett vita résztvevői, amelynek a schengeni térség megmentése állt a középpontjában.

A vita résztvevői, Takács Szabolcs, magyar EU-ügyi államtitkár és olasz részről Marco Peronaci, miniszteri főtanácsadó lényegében egyetértettek abban, hogy a menekültválság még az eurózónát sújtó válságnál is komolyabb kihívást jelent, miután „nem számokról, hanem emberekről szól”. „Ez tényleg egy sorsfordító válság, ami magával ránthatja Schengent, a belső piacot, a kereskedelmet, de olyan népszerű programokat is, mint az Erasmus” – mutatott rá az olasz szakértő.

Peronaci úgy vélte, hogy a migrációs válság súlypontja mostantól megint a Földközi-tenger középső része lesz, miután szinte semmi sem állja a szerinte 55 százalékban gazdasági bevándorlók útját egészen Líbiáig. A magyar államtitkár is úgy vélekedett, hogy a tagállamok javuló együttműködése ellenére sincs jele annak, hogy csökkenne az Európába irányuló illegális migráció, még ha az most nem is a nyugat-balkáni útvonalat használja. Úgy vélte, hogy ami megkülönbözteti a jelenlegi menekültválságot például a délszláv krízistől vagy magyarok százezreinek menekülésétől az 1956-os forradalom leverése után, az az, hogy „miközben egy részük tényleges menekült, a többségük mégsem életét féltve, hanem a jobb élet reményében kel útra”.

Marco Peronaci a véleménykülönbségek ellenére is derűlátóbban ítéli meg a kilátásokat, aminek három oka van. Először is, egyre jobban tudatosul a tagállamokban, hogy milyen eszközökkel kell megbirkózni a kihívással. Mint mondta, ebből a szempontból bátorító jeleket lát a Tanácsban. A második körülménynek azt nevezte, hogy több tagállam is (mindenekelőtt az olasz és a magyar kormány) több kiegészítést is hozzátett az Európai Bizottság javaslataihoz. A harmadik bíztató fejlemény pedig az, hogy külső téren is javult a helyzet: Líbiában egyfelől megalakult a kormány, másfelől az ország déli határainál (főleg Nigerben) is elindult a folyamat a helyzet stabilizálására.

„A trend és az irány helyes, közeledünk egymáshoz”- helyeselt magyar kollégája, hozzátéve, hogy az érkezők nagy száma ugyanakkor nem ad okot optimizmusra.

Takács Szabolcs úgy vélte, hogy az olasz kormányfő és a magyar miniszterelnök által felvázolt elképzelések a 10 pont közül hatban „majdnem egybeesnek”, három pontban semlegesek, és végső soron csak egy kérdésben térnek el egymástól. A BruxInfo kérdésére válaszolva az olasz belügyminiszter főtanácsadója is azt mondta, hogy 90 százalékban egyet tudnak érteni Orbán Schengen 2.0-val. Az egyetlen lényeges különbség a két koncepció között véleménye szerint a dublini rendszer reformját illetően áll fenn. Miközben ugyanis Magyarország a status quo megőrzésének a híve, addig Róma szerint a jelenlegi dublini szabályokon átlépett a gyakorlat, és megérett az idő a gyökeres változtatásra. Konkrétan arról van szó, hogy az első érkezés szerinti ország elvét fenntarthatatlannak ítélik a menedékjogi kérelem benyújtása szempontjából.

„Meggyőződésünk, hogy egy szabályrendszer nem alkalmazása nem szolgálhat ürügyként egy másik szabályrendszer létrehozására” – replikázott a magyar államtitkár, hozzátéve, hogy a magyar pozíció szerint előbb a jelenlegi szabályokat kell letesztelni, és csak, ha azok nem működnek, kell újak után nézni.

A vitából az is leszűrhető volt, hogy mind Budapest, mind Róma a hotspot koncepció továbbfejlesztését tartaná szükségesnek. A magyar kormány az EU-n kívül hozna létre ilyen regisztrációs központokat, ahol megszűrnék a migránsokat és elbírálnák a menedékjogi kérelmeket is. Olaszország ezzel szemben a jelenleg működő hotspotok kiegészítéseként és a terepen kialakult helyzetre reagálva hajókon hozna létre ilyen funkciót (ún vízen lebegő hotspotokat).

A két fél pozíciójában ugyanakkor az is érezhető különbség, hogy Olaszország nem zárná le a menedékkérők előtt a rolót, hanem csak csökkentené, korlátok közé szorítaná a számukat, miközben lehetőséget biztosítana azoknak a menedékkérőknek az EU-ba történő áttelepítésére és így a legális migrációra, akiknek a kérelmét jóváhagyták.

Alexandra Gatto, az Európai Parlament belső kutatóműhelyének politikai elemzője szerint a válságkezelés során egyrészt szükség van a különböző dimenziók összeegyeztetésére („Schengen nem vákuumban működik”). Másodszor szükségesnek nevezett bizonyos fokú harmonizációt is, például a menedékjogi kérelmek egységes elbírálási szempontjainak és befogadási feltételeinek biztosítása érdekében EU szerte, mivel szerinte „ezek a különbségek tolóhatást gyakorolnak és megosztó tényezők”.

Végül a harmadik országokkal (származási és tranzit) folytatott együttműködésben fontosnak nevezte a differenciálást, és azt, hogy az EU testre szabott csomagokat (fejlesztési segélyek, menekültügyi rendszer, visszafogadás stb.) ajánljon ezeknek az országoknak.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

2016 szeptember 4. REUTERS/Nicolas Asfonri/Pool

May szerint nagyvonalú a brit Brexit-ajánlat

Rendkívül komoly és méltányos az előző este bemutatott brit javaslat, amelynek értelmében az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése után is a szigetországban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek - hangoztatta Theresa May brit kormányfő.

Read More »