Magyar cégek is nyerhetnek Brüsszel új tervével

Bruxinfo.eu | 2016. január 18., hétfő

  • 2015 végéig 7 és fél milliárd euró közpénzből nagyjából 50 milliárd eurónyi beruházást sikerült mobilizálnia az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (EFSI), amely 22 tagállamban finanszíroz különböző projekteket.
  •  Magyarországnak eddig 2,4 millió euró hitelt sikerült megcsípnie a K&H Bank közvetítésével, ami várakozások szerint 135 millió euró kölcsönt generálhat 1500 magyar kkv és start up számára.

Három hónap alatt 50 milliárd eurónyi beruházást sikerült mobilizálni a Juncker-tervként ismertté vált európai beruházási program keretében – jelentették be pénteken Brüsszelben.

„Az emberek azt jósolták, hogy a terv nem fog működni és a kormányok nem fogják szeretni, a magánszektor pedig nem fog hinni benne. Ehhez képest már az első három hónapban 50 milliárd eurót sikerült mozgósítani 22 tagállamban. Eddig már 81 ezer kis- és közepes méretű vállalkozás húzott hasznot a tervből” – mutatott rá pénteki sajtóértekezletén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Kattintson és nézzen szét Brüsszelben!

A beruházási tervre még 2014 novemberében tett javaslatot az Európai Bizottság. A jogalkotás az Európai Stratégiai Befektetési Alapról (EFSI) szóló rendelet létrehozásáról 2015 júliusában ért véget, és ezt követően, szeptembertől kezdődött meg a három éves terv végrehajtása, ami legalább 315 milliárd euró értékű beruházást kíván generálni három év (2015 és 2017 között) alatt.

A testület időközi jelentéséből kiderül, hogy az Európai Beruházási bank (EIB) eddig 42 infrastruktúra fejlesztési és innovációs projekt finanszírozását hagyta jóvá az EFSI keretében 5,7 milliárd euró értékben. A közel 6 milliárd euróból becslések szerint 25 milliárd eurónyi magánberuházást sikerül majd mozgósítani a kedvezményezett 15 uniós tagállamban, amelyek között nincs Magyarország.

Az Európai Beruházási Alap (EIF) év végéig 84 megállapodást írt alá az EFSI égisze alatt közvetítő szerepet vállaló bankokkal kis- és közepes méretű vállalkozások projektjeinek finanszírozásáról. Közpénzből (az EIF hozzájárulása) 1,8 milliárd eurót fektettek be eddig, ami várakozások szerint ugyancsak 25 milliárd eurónyi beruházást fog generálni, és több mint 81 ezer kkv és start up cég profitálhat belőle.

A kkv-k finanszírozásában eddig 17 tagállam volt érintett, köztük egy finanszírozási projekt révén Magyarország is. Az EIF és a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (K&H) 2015 decemberben írt alá megállapodást, amelynek keretében az EIF összesen 2,4 millió eurónyi hitelt nyújt a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének javításához. Becslések szerint a 2,4 milliós kezdeti befektetésből 135 millió eurót mobilizálhatnak nagyjából 1500 magyar kkv és start up számára.

Az EFSI-nek két pillére van: az elsőből nagyobb kockázati mutatójú infrastruktúra-fejlesztési és innovációs programokat finanszíroznak, míg a második kisebből a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését finanszíroznák. A Juncker-terv célja, hogy a magánberuházások ösztönzésével lendületet adjon az európai gazdaságnak, különös tekintettel arra, hogy közpénzből nem nagyon van forrás a gazdaság élénkítésére, miközben a beruházások értéke 2015-ben 14 százalékkal elmaradt a 2007-es, gazdasági és pénzügyi válság előtti szinttől.

A gazdaságélénkítési programba az EFSI-n keresztül eddig 22 tagállam kapcsolódott be. Lettország, Litvánia, Románia, Görögország, Ciprus és Málta az eddigi hiányzók.

A Bizottság becslései szerint a közpénzek és magánberuházások aránya 20-80 százalék között alakult eddig, ami reményt ad arra, hogy a 2017 végi záráskor túlszárnyalhatják majd a kitűzött 315 milliárd eurónyi beruházási összeget.

Az első, infrastrukturális pilléren belül nyújtott hitelek legnagyobb részét, 17 százalékát energetikai és klímacélokra fordították. A hitelek 8 százaléka jutott eddig a közlekedésre, 5 százaléka kutatásra és fejlesztésre, a többi rész kkv-kba való beruházásokra, az ICT-területre, egészségügyi infrastruktúra modernizálására és környezetvédelemre, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására jutott.

Az EFSI többek között olyan projektekbe szállt be hitellel, mint tengeri szélenergia park megépítése Belgiumban; infrastrukturális projekteket finanszírozó pénzügyi alap létrehozása Koppenhágában; bio-tejtermékeket előállító üzem Finnországban; a Midland városi kórház korszerűsítése Nagy-Britanniában, lakóépületek energiahatékonyságának javítása Franciaországban; kkv-k kölcsönökkel való segítése Hollandiában és a spanyol gázszállítási és gázelosztó rendszer fejlesztése.

A Juncker-terv végrehajtásának következő fontos állomásaként 2016 februárban üzemképessé válik az európai beruházási projekt portál, amely átfogó képet ad majd a beruházók számára az elérhető projektekről, és azpk legfontosabb paramétereiről. A projektek beazonosítására, kifejlesztésére és finanszírozásának megszervezésére hozták létre még 2015 szeptemberében az európai beruházási tanácsadási platformot (EIAH).