Lengyelország több megértést és szolidaritást vár Németországtól

  • Németországnak több megértést kellene tanúsítana az új lengyel kormány iránt, hangsúlyozta a lengyel külügyminiszter.
  • Mint megjegyezte, a lengyelek tisztában vannak azzal, hogy “az európai kórusban” Németországé a “döntő hang”.
  • Az októberi választások nyomán hatalomra lépett új lengyel kormány bírálatok kereszttüzébe került az Európai Unióban a médiatörvény módosítása miatt.
  • Éles belföldi és külföldi bírálatok érték a lengyel alkotmánybíróságról előzőleg elfogadott vitatott reformjavaslatot is.
  • A lengyelországi fejlemények miatt az Európai Bizottság január közepén tanácskozást tart a lengyel jogállamiság helyzetéről.

Németországnak több megértést kellene tanúsítana az új lengyel kormány iránt, és több szolidaritást, az Európai Unióban pedig nem a lengyelek kárára kellene hallatnia hangját – hangsúlyozta a lengyel külügyminiszter a Bild című német újság hétfői számában megjelent interjújában.

“Kívánatos lenne, ha a németek valamivel megértőbbek lennének a politikai helyzetünket illetően” – mondta Witold Waszczykowski. Mint megjegyezte, a lengyelek tisztában vannak azzal, hogy “az európai kórusban” Németországé a “döntő hang”, ugyanakkor jó lenne, ha mindez nem a “lengyelek kontójára” történne.

A lengyel tárcavezető javasolta, hogy a németek tegyék fel maguknak a kérdést arról, mit is várnak Lengyelországtól. “Azért kell önöknek Lengyelország, hogy ütközőzóna legyen Önök és Oroszország között? Vagy hogy olcsó munkaerőt szállítson? Vagy hogy a német konszernek beszállítója és meghosszabbított munkapadja legyen? Avagy mi, lengyelek a nagy gazdasági különbségek ellenére Németország partnereinek számítunk, legalábbis ami a problémák megoldását illeti Európának ezen a felén?” – kérdezte Waszczykowski.

Az októberi választások nyomán hatalomra lépett új lengyel kormány bírálatok kereszttüzébe került az Európai Unióban. A parlament még újév előtt gyorsított eljárásban fogadta el a Jaroslaw Kaczynski vezette, abszolút parlamenti többséget élvező Jog és Igazságosság (PiS) nevű párt által beterjesztett médiatörvény-módosítást, amelynek értelmében a közszolgálati rádió- és televízióadók vezetőit közvetlenül a kormány nevezi ki vagy hívja vissza. A változtatásokkal összefüggésben  lemondtak pénteken a lengyel közszolgálati televízió csatornáinak vezetői. Éles belföldi és külföldi bírálatok érték a lengyel alkotmánybíróságról előzőleg elfogadott vitatott reformjavaslatot is, amely többek szerint gyakorlatilag megbénítja a testület munkáját.

A lengyelországi belpolitikai fejlemények miatt az Európai Bizottság január közepén tanácskozást tart a lengyel jogállamiság helyzetéről.

Elmar Brok (CDU), az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke úgy vélte, hogy az ideológia fontos szerepet játszik a lengyel kormányban, ahol egy konzervatív egyházi irányzat a kimondott nacionalizmussal találkozik. “Az EU számára ez más dimenziójú kihívást jelent, mint Magyarország esetében, ahol a hatalmi politikát folytató Orbán Viktorral a nézeteltérések ellenére legalább mindig lehet beszélni” – mondta a Spiegel online hírportálnak az Angela Merkel német kancellár vezette jobboldali kormányzó CDU politikusa.

A lengyel külügyminiszter a Bildnek arról is beszélt, hogy bár országa 16 éve a NATO tagja, biztonsági helyzete messze elmarad Nyugat-Európáétól. “Azt szeretnénk, hogy NATO-csapatok állomásozzanak Lengyelországban, hogy ez az egyenlőtlenség megszűnjön” – hangsúlyozta a tárcavezető. “A német fél ezt azonban évek óta megakadályozza, mert nem akarja vele provokálni Oroszországot” – tette hozzá Witold Waszczykowski.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek