Friss hírek

Hatályba lépett az EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodás

  • Ukrajnának egy 500 milliós, az EU üzleti vállalkozásainak pedig egy 45 milliós új piachoz való könnyebb hozzáférést ígér a január elsején hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodás.
  • Moszkva máris behozatali tilalmat rendelt el ukrán élelmiszerekre.
  • Az EU szerint semmilyen jogi akadálya nincs annak, hogy Ukrajna Európával és Oroszországgal is liberalizált kereskedelmet folytasson.
  • Rövid távon ugyanakkor az ukrán vállalkozások számára nagy kihívás és költséges lehet a kölcsönös piacnyitás.

Az előzetes terveknek megfelelően január 1-től elkezdődött (az egyezmény minden tagállamban történő ratifikációjáig) az EU-ukrán mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA) ideiglenes alkalmazása. Oroszország – amelynek az utóbbi másfél évben nem sikerült vétójogot kiharcolnia az egyezmény rendelkezéseit illetően – válaszul január 1-től megvonta az egykori FÁK-tagállamoknak járó kereskedelmi kedvezményeket Ukrajnától és élelmiszerembargót vezetett be az Ukrajnából származó termékekre.

A szabadkereskedelmi megállapodás – amelynek rendelkezéseit az EU 2014 nyara óta egyoldalúan alkalmazta Ukrajnára, gyakorlatilag vámmentes hozzáférést biztosítva az egyezményben rögzített ukrán áruk számára az EU piacára – a még 2014 júniusában aláírt EU-ukrán társulási megállapodás részét képezi.

A hatályba léptetést eredetileg 2016. január elsején irányozták elő, ám Moszkva kérésére 2015 szeptemberében a felek úgy döntöttek, hogy egy évvel eltolják a szabadkereskedelem alkalmazását, és addig is megpróbálják orvosolni az oroszok által felvetett számos problémát. Sajtójelentések szerint Moszkva nem kevesebb, mint 2300 módosító indítványt terjesztett elő a megállapodáshoz, aminek zömét az EU mondvacsináltnak tartotta és előrebocsátotta, hogy a kitárgyalt szövegen nem hajlandó változtatni, arra azonban kész, hogy indokolt esetben orvosolják a felmerült problémákat. A tárgyalások végül 2015 december végén (erről lásd korábbi cikkünket) teljesen kudarcba fulladtak, így – ahogy Cecilia Malmström kereskedelmi biztos fogalmazott – „ezzel ennek a folyamatnak egyszer és mindenkorra vége”.

Az EU szerint semmilyen jogi akadálya nincs annak, hogy Ukrajna Európával és Oroszországgal is liberalizált kereskedelmet folytasson. Moszkva feltételezések szerint az uniós áruk versenyétől tartva fenyegette meg a preferenciális kedvezmények megvonásával korábban Kijevet, ha az EU-val aláírja és hatályba lépteti a szabadkereskedelmi egyezményt.

A társulási megállapodás a politikai párbeszéd új csatornáinak megnyitásával és többek között ez energiaügy, a közlekedés és az oktatás terén történő együttműködés alapszabályainak lefektetésével egy lépéssel közelebb hozza Ukrajnát az EU-hoz. A megállapodás reformok véghezvitelére és a demokratikus alapelvek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartására kötelezi Ukrajnát.

A szerződés emellett többek között nagyobb mozgásszabadságot biztosít az ukrán munkavállalók számára, meghatározza a vízummentesség bevezetésének lépéseit (a Bizottság december 18-án javasolta a vízumkényszer eltörlését Ukrajnával szemben), és elkezdi az uniós és az ukrán szabályozás összehangolását azáltal, hogy részletesen megszabja az uniós joganyag ukrajnai átültetésének és életbe léptetésének ütemtervét.

A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás alapvetően az uniós és az ukrán piac integrációját jelenti. Megszünteti az importvámokat és tiltja a további kereskedelmi korlátozásokat, bár egyes „érzékeny” területeken, például a mezőgazdasági termékek kereskedelmében fenntart bizonyos korlátozásokat és átmeneti időszakokat. A megállapodás a kormányzati közbeszerzési piacok kölcsönös megnyitására is kiterjed.

Az ukrán üzleti szféra számára a megállapodás fő előnye, hogy stabil és kiszámíthatóan kedvezményes hozzáférést biztosít egy 500 millió piachoz. Az európai vállalkozásoknak pedig könnyebb hozzáférést biztosít egy 45 milliós új piachoz. Ennél is kecsegtetőbb számukra az, hogy ha Ukrajna az EU szabályainak átvétele és a korrupció csökkentése révén jogbiztonságot és vonzóbb üzleti környezetet biztosít az EU-ból származó befektetéseknek.

Rövid távon ugyanakkor az ukrán vállalkozások számára nagy kihívás és költséges lehet a kölcsönös piacnyitás, ezért az EU nemzetközi befektetési bankokkal összefogva százmilliós és még nagyobb értékben különféle hitelkonstrukciókkal támogatja az ukrán kis- és középvállalkozások alkalmazkodását és piacra jutását.

Az ukrán fogyasztók általános vélemény szerint magasabb színvonalú árukból és szolgáltatásokból, az importvámok csökkenésével párhuzamosan pedig olcsóbb árakból profitálhatnának.

Független tanulmányok korábban az ukrán GDP 6 százalékára becsülték a társulási és a szabadkereskedelmi megállapodás középtávú előnyeit Ukrajna számára.

Az EU 2014-ben 17 milliárd euró értékben exportált árut Ukrajnába, ahonnan 14 milliárd eurót tett ki az import volumene.

Felkapott hírek

Friss hírek