Hágai főügyész: a srebrenicai népirtás tagadása sérti az áldozatokat

A srebrenicai mészárlás nem spontán katonai akció volt, hanem egy terv része, népirtás történt, amit a legmagasabb állami szinten találtak ki, és aki ezt tagadja, az sérti az áldozatokat –  jelentette ki Serge Brammertz hágai főügyész a srebrenicai mészárlás 20. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen.

„Ez a hely arra a szenvedésre emlékeztet minket, amit azok okoztak másoknak, akik ezt megtehették” – fogalmazott a főügyész, majd összefoglalta, hogy 1995. júliusában a boszniai szerb katonák több ezer férfit és fiút öltek meg, valamint több tízezer nőt, gyereket és idős embert üldöztek el Srebrenicából.

„Ez népirtás volt, amit a legmagasabb állami szinten találtak ki” – mondta, hozzátéve, hogy ezt a tényt a hágai Nemzetközi Törvényszék többször is bebizonyította. „A Srebrenicában történteket a nevükön kell neveznünk: népirtásnak kell neveznünk” – szögezte le.

Emlékeztetett arra, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék eddig 20 ember ellen emelt vádat, és szinte mindenkit bűnösnek talált a srebrenicai mészárlás ügyében, de két fő felelősnek tartott Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök és Ratko Mladic egykori hadseregparancsnok ellen folyó eljárások még nem zárultak le. Hozzátette: hágai főügyészként megtanulta, hogy az igazság elfogadása az első lépés a megbékélés felé.

Theodor Meron, a Nemzetközi Törvényszék elnöke szerint a népirtás különösen szégyenteljes cselekedet, az egész emberiség ellen elkövetett bűncselekmény, a következményeit pedig nem csak a megsemmisítésre ítélt csoport érzi meg, hanem az egész emberiség. Leszögezte: a boszniai muszlimok egy részének kiirtási szándékával a boszniai szerb csapatok népirtást követtek el, és senkinek nincs joga ezt tagadni.

A srebrenicai mészárlás során több mint nyolcezer férfit és fiút gyilkoltak meg. Maradványaik 407 helyszínről kerültek elő, ezek közül 93 tömegsír volt, míg 314 helyen csak felszínesen temettek el egy-egy áldozatot.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták, és más helyre szállították a hullákat, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. Olyan maradványok is előkerültek, amelyeket korábban már két másik tömegsírban temettek el. A folyamatos kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra Srebrenica melletti potocari emlékhelyen. Idén 136 újonnan azonosított áldozatot temetnek el, ezzel 6377-re nő az ide temetett áldozatok száma.

A szerb miniszterelnök elítéli a srebrenicai „szörnyű bűncselekményeket”

Nyílt levélben ítélte el a húsz évvel ezelőtti srebrenicai „szörnyű bűncselekményeket” Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök, aki szombaton részt vesz a srebrenicai mészárlás huszadik évfordulója alkalmából szervezendő megemlékezésen.

A szerb kormányfő azt írta: nincsenek szavak, amelyekkel le lehetne írni az áldozatok iránti bánatot és részvétet, de arra a haragra és keserűségre sincsenek szavak, amely az irtózatos bűncselekmények elkövetői iránt érezhető. „Szerbia egyértelműen elítéli ezt a szörnyű bűncselekményt, megveti azokat, akik részt vettek benne, és továbbra is az igazságszolgáltatás elé vezeti őket” – fogalmazott Vucic.

Kiemelte, hogy srebrenicai látogatása sokkal több „politikánál vagy bármilyen politikai játéknál”. „Az a kötelességem, hogy fejet hajtsak az áldozatok előtt, ezzel a tettel a jövő felé fordulhatunk. Ezt a közös jövőt pedig nem lehet feláldozni senkinek a személyes vagy a nemzeti önzősége miatt. Ilyet nem lehet tenni ennyi sír mellett” – írta nyílt levelében Aleksandar Vucic hozzátéve, hogy már csak egy kérdés maradt: „mit tegyünk, hogy ez ne ismétlődjön meg”.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.  A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék és a Nemzetközi Bíróság is népirtásnak minősítette, a történteket a II. világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.

A szerb miniszterelnök srebreniai látogatása hozzájárulhat a szerb-bosnyák megbékéléshez, húsz évvel ezelőtt ugyanis Vucic – még Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártjának tagjaként – kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán, néhány nappal a srebrenicai mészárlás után például azt mondta: “ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot gyilkolunk meg”. Kijelentéséért azóta bocsánatot kért, 2010-ben például a srebrenicai mészárlást már “szégyenletesnek” nevezte. Mostani megfogalmazása – miszerint „szörnyű bűncselekmények” történtek – még határozottabban ítéli el a húsz évvel ezelőtti eseményeket, azonban a szerb hivatalos álláspontnak megfelelően továbbra sem nevezi népirtásnak a srebrenicai mészárlást.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek