A családi ezüst ideig-óráig fenntarthatja a görögöket

Gazdasági elemzők részben cáfolják azt a közkeletű vélekedést, miszerint Görögországot már a közeljövőben államcsőd fenyegetné. José Manuel Barroso volt gazdasági tanácsadója pedig azt tanácsolja a görögöknek, hogy gondolkozzanak el egy párhuzamos fizetőeszköz bevezetésén.

Görögország a látszat ellenére nem kell, hogy rövid távon csődbe menjen, ahogy azt sokan jósolják – állítják brüsszeli gazdasági elemzők. Cintia Alcidi, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) rangidős szakértője egy, az Egyesült Baloldal frakciója által rendezett parlamenti meghallgatáson úgy vélekedett, hogy „a görög államcsőd gazdasági szempontból értelmezhetetlen”. A gazdasági elemző emlékeztetett arra, hogy Athénnak 2022-ig zéró kamatot kell fizetnie eurózóna-beli hitelezőinek, akik mostanra a görög államadósság 80 százalékát tartják a kezükben (a fennmaradó 20 százalékon az IMF és az Európai Központi Bank osztozik).

Alcidi arra is felhívta a figyelmet, hogy Görögország az elvégzett kiigazítás eredményeképpen mára kiegyensúlyozott folyó fizetési mérleggel rendelkezik, és már nem termel újabb adósságokat.

Kollégája, Darvas Zsolt a görög kormány tulajdonában lévő jelentős pénzügyi eszközállomány miatt tartja valószínűtlennek azt, hogy Athén hamarosan kifut a pénzből. „Baleset mindig történhet, de egy ország nem mehet csődbe ilyen jelentős pénzügyi vagyonnal” – közölte blogbejegyzésében a Bruegel kutatóintézet szakértője.

Darvas aláhúzza, hogy a görög kormány 2014 szeptemberében 86,6 milliárd euró vagyonnal rendelkezett. Még ha az elmúlt hónapok politikai bizonytalanságai miatt egy vagy két tucat milliárd euróval zsugorodott is volna, a meglévő eszközökből szerinte a görög kormány képes lenne kifizetni az EKB-nak és az IMF-nek 2015-ben esedékes 6,7 milliárd, illetve 9,8 milliárd eurós törlesztő részletét.

„Ezért az a kérdés, hogy az elsődleges költségvetési többlet és egyes pénzügyi eszközök esetleges értékesítése elegendő lenne-e a görög kormány számára fennálló pénzügyi kötelezettségvállalásainak a teljesítésére, amíg a következő hetekben vagy hónapokban meg nem állapodik a hitelezőkkel. Az én tippem az, hogy igen, legalább talán a nyárig, amikor a nagy törlesztések aktuálissá válnak majd” – vélekedik a Bruegel kutatója.

Az előző európai bizottsági elnök, José Manuel Barroso korábbi gazdasági főtanácsadója szerint ugyanakkor Görögországnak azonnali adósságkönnyítésre lenne szüksége. Philippe Legrain, aki 2011 és 2014 között állt a Bizottság házon belüli tanácsadó testülete, a BEPA élén az Egyesült Baloldal által a görög helyzetről rendezett meghallgatáson úgy vélte, hogy a hitelezők által Athéntól 2016-ban elvárt GDP arányosan 4,5 százalékos elsődleges költségvetési többlet eléréséhez még több megszorításra lenne szükség. A brit közgazdász – aki gyakran bírálja a görög adósságprobléma kezelésére alkalmazott megszorítási politikát – irreálisnak nevezte az adósság fenntarthatóságáról készült elemzéseket, amelyeket szerinte a deflációs körülmények még irreálisabbá tesznek. Ezért elkerülhetetlennek tartja az adósságkönnyítést, és úgy véli, hogy a Sziriza párt esetleges kapitulációja az intézmények előtt nem oldana meg semmilyen problémát.

Legrain szerint a görög kormánynak „B-tervet” kellene kidolgoznia egy párhuzamos fizetőeszköz bevezetésére. Megítélése szerint egy ilyen „mentőterv” gondolkodóba ejtené az euróövezet többi tagországát, hogy kifizetődő lenne-e kiebrudalni Athént az egységes valutaunióból.

Cintia Alcidi arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanaz a terápia, ami a portugál gazdaságot elég gyorsan talpra állította, azért nem működött Görögország esetében, mert a görög nagyon zárt gazdaság. Miközben a gazdaság gerincét a szolgáltatások adják, addig az árutermelés és export alig létezik. A két legnagyobb gazdasági szektor a turizmus és a hajózás, ezek azonban alig 1 százalékkal járulnak hozzá az adóbevételekhez. A CEPS kutatója szerint ebben a helyzetben az egyetlen dolog, ami segíthet a külső kereslet, ami jelen esetben egyszerűen nem létezik. Véleménye szerint Görögország esetében elsősorban ezért volt olyan fájdalmas és hosszú a gazdasági megszorítás.

Alcidi szerint tévednek, akik a görög kilépést, a Grexitet jó ötletnek tartják. Normális esetben egy, a göröghöz hasonló belső leértékelés hatására az exportnak fel kellene lendülnie. Az, hogy ez nem történt meg, azt mutatja, hogy sokkal alapvetőbb problémák vannak a görög gazdaságban.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A Balkán mészárosát élőben kapcsolták a Happy Televízióban

A háborús bűncselekmények miatt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok pénteken élő adásban jelentkezett be telefonon a szerbiai Happy Televízióban, ezért az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) úgy döntött, a következő egy hónap során felvételt készít az elítélt beszélgetéseiről.

Read More »
< /*} */ ?>

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás